A Kúria Pfv.20323/2013/10. számú precedensképes határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 182. §, 206. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

I. A közös tulajdon megszüntetése iránt indított perben a bíróság nincs kötve a felek kérelméhez; a közös tulajdon megszüntetésének azt a módját alkalmazza, amely a legcélszerűbb és amely egyik félre nézve sem méltánytalan. Ha azonban a közösség megszüntetésének valamelyik módja ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik, ezt a megoldási módot nem alkalmazhatja, mert a tulajdonostársak egyező akaratnyilvánításának figyelmen kívül hagyása a tulajdonostársak rendelkezési jogával ellenkezne.

II. Annak eldöntésénél, hogy milyen összegű többlethasználati díjat kell fizetni, az ingatlan fekvésére, műszaki állapotára, a peres felek által használt helyiségek számára, felszereltségére, beosztására, a használat módjára és az eset körülményekre is figyelemmel kell lenni. Ezek közül csak egyik szempontként vehető figyelembe a hasonló ingatlanok hasznosításakor elérhető bér összege.

1959. IV. Tv. 148. § (4), 1959. IV. Tv. 140. § (1), 1959. IV. Tv. 141. §

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24619/2008/73., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20945/2012/3., *Kúria Pfv.20323/2013/10.* (BH 2014.8.241)

***********

Pfv.I.20.323/2013/10. szám

A Kúria az Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csáji László Koppány ügyvéd) által képviselt felperesnek a felülvizsgálati eljárás során dr. Maklári Iván ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt a Fővárosi Törvényszéken 22.P.24.619/2008. számon megindított perében a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.945/2012/3. számú jogerős ítélete ellen az I-II. rendű alperesek által 86. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.945/2012/3. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül személyenként fizessenek meg a felperesnek 150.000 (Egyszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, és az államnak felhívásra együttesen 1.555.800 (Egymillió-ötszázötvenötezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes - a 2008 augusztusában előterjesztett - keresetében a közös tulajdon megszüntetését kérte - nem vitatva az I-II. rendű alperesek ráépítéssel szerzett személyenkénti 231/1000 tulajdoni hányadát - oly módon, hogy 32.000.000 forint forgalmi érték figyelembevételével a bíróság őt jogosítsa fel az alperesek tulajdoni illetőségének magához váltására. A 14.000.784 forint megváltási árba kérte beszámítani az 1995. március 15. napjától esedékes többlethasználati díjat. Kérte kötelezni az alpereseket az ingatlan birtokba adására.

Az I-II. rendű alperesek a kereset teljesítését a közös tulajdon megszüntetése tekintetében a felperes által kért módon nem ellenezték, vitatták azonban a használati díjfizetési kötelezettségüket. Álláspontjuk szerint a felperes igénye elévült. Utaltak arra, hogy kizárólag az általuk épített részt használták; a jogelődök önként távoztak az ingatlanból, ahhoz halálukig kulccsal rendelkeztek.

A megváltási ár összegébe kérték beszámítani az eredeti ingatlan felújítására és korszerűsítésére fordított 1.700.000 forint értékű beruházásukat.

Viszontkeresetet terjesztettek elő a használat rendezése iránt.

A felperes az alperesek viszontkeresetének teljesítését nem ellenezte azzal, hogy ebben az esetben a kétszintes épület felső szintjének kizárólagos használatára tart igényt.

Az elsőfokú bíróság az időközben - a 2011. december 1-jén - jogerőre emelkedett közbenső ítélettel megállapította, hogy az I-II. rendű alperesek ráépítés jogcímén megszerezték az ingatlan személyenkénti 231/1000 tulajdoni hányadát.

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesek 1993. július 18-án ráépítéssel vegyes öröklési szerződést kötöttek a felperes jogelődeivel a perbeli ingatlan vonatkozásában azzal, hogy a későbbi ráépítéssel az alperesek az ingatlan 1/2 tulajdonát egymás közt egyenlő arányban szerzik meg. Az építkezés 1993 novemberében befejeződött, ekkortól kezdődően az alperesek kizárólagosan használják az ingatlant.

Az örökhagyó 1995. március 19-én, az örökhagyó felesége 1999. április 13-án elhunyt, mindkettőjük végrendeleti örököse a felperes.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős részítéletével megállapította az öröklési szerződés megszűnését. A felek között több peres eljárás is volt folyamatban; a felperes képviseletében eljáró jogi képviselő 2000. február 24-én, ezt követően 2005. február 2-án szólította fel az alpereseket használati díj megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdont oly módon szüntette meg, hogy az I-II. rendű alperesek mindösszesen 462/1000 tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adta. A felperes által fizetendő megváltási ár összegét 14.784.000 forintban, az alpereseket terhelő többlethasználati díj összegét késedelmi kamattal együtt 15.641.433 forintban állapította meg azzal, hogy ebbe az összegbe jogosultak 300.000 forint értéknövelő beruházás beszámítására. Úgy rendelkezett, hogy a felperes a megváltási ár összegébe jogosult beszámítani az alperesek által fizetendő használati díj összegét. Kötelezte továbbá az I-II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül a perbeli ingatlant ingóságaiktól kiürítve adják a felperes birtokába. Az alpereseknek a használat rendezésére irányuló viszontkeresetét elutasította.

A bíróság a Ptk. 148.§ (1)-(3) bekezdései alapján a közös tulajdont megváltás útján szüntette meg, a megváltási árat G.I. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő 2011. évi szakértői véleményét elfogadva 32.000.000 forintban, a tulajdoni hányadoknak megfelelő megváltási ár összegét pedig 14.784.000 forintban állapította meg.

A használati díj fizetési kötelezettség kezdő időpontját 1995. március 15. napjában határozta meg M.J. perben beszerzett szakértői véleményét alapul véve. A szakértő 1000 forint/m²/hó-val számolva tartotta azt megalapozottnak. Figyelmen kívül hagyta G.I. szakvéleményének inflációs rátát tartalmazó számítási módját, tekintettel az ingatlan négyzetméter-árak csökkenésére. Az infláció figyelmen kívül hagyásával 2012. március 31-ig - a közös tulajdon megszüntetéséig - a használati díjat kamattal együtt a fenti megjelölt 15.641.433 forintban találta alaposnak. Ezzel szemben az alperesek értéknövelő beruházását G.I. szakvéleménye alapján 300.000 forintban állapította meg.