Az országgyűlési képviselők választásáról szóló T/235. számú törvényjavaslat indokolása

2006. évi ... törvény az országgyűlési képviselők választásáról

Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők számának csökkentése és a választói akarat arányosabb megjelenítése érdekében az Alkotmány 71. § (3) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

Országgyűlési képviselők

1. §

(1) Az országgyűlési képviselők száma kettőszázkilencvennyolc.

(2) Az országgyűlési képviselőket egyéni választókerületben és listán választják.

(3) A választópolgár egy egyéni választókerületi képviselőjelöltre és egy listára szavazhat.

2. §

(1) A megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát e törvény 1. számú melléklete határozza meg.

(2) Az egyéni választókerületek területét a Kormány - az ország településszerkezetére is figyelemmel - rendeletben határozza meg azzal, hogy

a) az egy egyéni választókerület területén lakóhellyel rendelkező választópolgárok száma a megye választópolgárainak száma és a megyében található egyéni választókerületek száma hányadosától legfeljebb a hányados egyötödével térhet el,

b) az ország egész területe tekintetében az egy egyéni választókerületek területén lakóhellyel rendelkező választópolgárok legalacsonyabb és legmagasabb száma között kétszeres vagy azt meghaladó különbség nem lehet.

(3) A listás választókerület területe az egész országra kiterjed.

Képviselőjelöltek

3. §

(1) Az egyéni választókerületben a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok (a továbbiakban: párt) állíthatnak képviselőjelöltet, valamint független képviselőjelöltek indulhatnak. Két vagy több párt közösen állíthat képviselőjelöltet.

(2) Az egyéni választókerületben a képviselőjelölt állításához, illetve indulásához legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van.

(3) Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben lehet jelölt.

4. §

(1) Listán a pártok állíthatnak képviselőjelölteket.

(2) Az a párt állíthat listát, amely legalább harmincöt egyéni választókerületben önállóan képviselőjelöltet állított. A pártok közös egyéni választókerületi jelöltállítás alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös listát állíthatnak. Ugyanazon párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat.

(3) Ugyanaz a személy egyidejűleg egy listán lehet jelölt.

A választás eredményének megállapítása

5. §

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta.

6. §

(1) A listás választókerületben az a lista szerezhet mandátumot, amely a listás választókerületben leadott érvényes szavazatok több mint öt százalékát megszerezte. A közös lista akkor szerezhet mandátumot, ha az a listás választókerületben leadott érvényes szavazatok több mint tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös lista esetében több mint tizenöt százalékát megszerezte.

(2) A lista által megszerzett mandátumok száma a lista vonatkozásában e törvény 2. számú mellékletében meghatározott mandátumszám és a listát állító párt vagy pártok jelöltjei által az országgyűlési képviselők általános választásán egyéni választókerületben megszerzett mandátumok számának pozitív előjelű különbözete.

(3) A listát állító párt vagy pártok jelöltjei által az országgyűlési képviselők általános választásán egyéni választókerületben megszerzett mandátumok száma és a lista vonatkozásában e törvény 2. számú mellékletében meghatározott mandátumszám pozitív előjelű különbözetével az országgyűlési képviselők 1. § (1) bekezdésében meghatározott száma emelkedik.

7. §

(1) Amennyiben egy jelölt egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt a listáról törölni kell, és helyébe a listán soron következő jelölt lép.

(2) A jelöltek a listán elfoglalt sorrendjükben szereznek mandátumot.

A megüresedő mandátum betöltése

8. §

(1) Időközi választást kell tartani, ha

a) az egyéni választókerületben a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt,

b) az egyéni választókerületben szavazategyenlőség miatt a legtöbb szavazatot kapott jelölt személye nem állapítható meg,

d) az egyéni választókerületi képviselő megbízatása nem az Alkotmány 20/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(2) Ha a listás választókerületi képviselő megbízatása nem az Alkotmány 20/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból szűnik meg, a mandátumot a listát állító párt által, közös lista esetén a listát állító pártok által együttesen a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül megnevezett, ennek hiányában önállóan állított lista esetében a listán soron következő jelölt, közös lista esetén a megszűnt megbízatású képviselőt állító párt által állított, a közös listán soron következő jelölt, ha pedig ilyen jelölt nincs, a közös listán soron következő jelölt szerzi meg.

Módosuló jogszabályok

9. §

(1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) a 3. §-t megelőző alcímet követően a következő új 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja."

(2) A Ve. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni választókerületi jelöltek számát és a listán állított képviselőjelöltek számát, de összesen legfeljebb 298 jelöltet kell alapul venni. Az egyéni választókerületben és listán is jelölt személyt a jelölések számának megfelelően kell figyelembe venni."

(3) A Ve. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A körzeti és az országos közszolgálati műsorszolgáltatók a listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelőző 18. naptól legkésőbb a szavazást megelőző 3. napig legalább egyszer ingyenesen közlik."

(4) A Ve. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 20. napon kell bejelenteni."

(5) A Ve. 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A listás szavazólap az Országos Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét. A szavazólapon - a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az első tizenöt jelölt nevét."

(6) A Ve. 98. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Országos Választási Bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján - azok beérkezését követően - megállapítja a listás választókerületi választás eredményét."

(7) A Ve. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(1) Az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése [90/A. § (2) bekezdés f) pont] elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. Az Országos Választási Bizottság a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

(2) Az Országos Választási Bizottságnak az (1) bekezdésben meghatározott döntése, valamint a 98. § (4) bekezdésében meghatározott döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb az Országos Választási Bizottság döntését követő napon megérkezzen. A bíróság a kérelemről legkésőbb a felterjesztését követő napon dönt."

(8) A Ve. 96/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az országgyűlési választáson az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a magyarországi szavazás napján végzi a 73/A. § szerinti feladatot."

Záró rendelkezések

10. §

(1) E törvény az országgyűlési képviselőknek az e törvény kihirdetését követő első általános választása kitűzésének napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ve. 89. § (4) bekezdésének "az első fordulót" szövegrészei helyébe "a magyarországi szavazás napját" szövegek, 90/A. § (4) bekezdés b)-c) és h)-i) pontjaiban "az országos" szövegrészek helyébe az "a" szövegek, 92. § (2) bekezdésének "a választás második fordulóját" szövegrésze helyébe "a magyarországi szavazás napját" szöveg, (3) bekezdésének "a választás második fordulóját" szövegrészei helyébe "a magyarországi szavazás napját" szövegek, 96/A. § (1) bekezdésének "Az első fordulóban a külképviseleten" szövegrésze helyébe "A külképviseleten" szöveg lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 1. § (1) bekezdése, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 1994. évi III. törvény, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 1997. évi XCVI. törvény, a Ve. 86/A. § (3) bekezdésében az "érvénytelen vagy" szövegrész, 86/A. § (1) bekezdése, 87. § (1) bekezdése, valamint (4) bekezdésében "a választás első fordulóját ( " szövegrész, valamint ") " szövegrész, 88. § b) pontjában a "megyei jogú" szövegrész, valamint e) pontja, 89. § (5) bekezdésében a ", továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri" szövegrész, 89/A. §-a, 89/B. § (1) bekezdésében "a választás első fordulóját ( " szövegrész, valamint " ) " szövegrész, (2)-(3) bekezdése, (4) bekezdésében a ", valamint a választási forduló" szövegrész, 90. § (1) bekezdés d) pontja, 90. § (2) bekezdés d) pontja, 90/A. § (2) bekezdés d) pontjában a "területi" szövegrész, 90/A. § (3) bekezdése, 90/A. § (4) bekezdés d) pontjában az ", illetőleg a területi választási bizottság" szövegrész, 90/A. § (4) bekezdés e) pontja, 95. § (1)-(2) bekezdése, 95. § (3) bekezdésében a "területi" szövegrész, 96. § (1) bekezdésében a "területi" szövegrészek, 96/B. § (1) bekezdésében az "első fordulója" szövegrész, 97. §-ában a "területi" szövegrész, 98. § (1) bekezdésében az ", illetőleg a területi" szövegrész, 97/ A. § (3)-(4) bekezdése, 98. § (3) bekezdése, 98. § (5) bekezdése, 98/A. §-ában a "területi listán vagy az országos" szövegrész, 149. § f) pontjában a "területi listás, az országos" szövegrész, 155-160. §-ai, az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 3. § (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXI. törvény 59. §-a és 63. § (2) bekezdés b) pontja.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéni választókerületek sorszámát, székhelyét és területét rendeletben állapítsa meg.

1. számú melléklet a 2006. évi... törvényhez

A megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek száma

2. számú melléklet a 2006. évi... törvényhez

A listás mandátumok elosztásának számítási módja

Össze kell állítani egy táblázatot, amelynek első sorát a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő listákra leadott szavazatok képezik. Minden lista szavazatai alatt képezni kell egy-egy számoszlopot, amelynek első száma az adott lista szavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb. Minden lista számoszlopában annyi szám szerepelhet, amennyi a listán szereplő jelöltek száma. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában az megtalálható, arra a listára jut egy mandátum. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában az megtalálható, arra a listára jut egy mandátum. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg kétszázkilencvennyolc mandátum kiosztásra nem kerül. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresése során egyenlő legnagyobb számok következnek, akkor elsőként arra a listára jut a mandátum, amelynek a sorszáma az érintett listák közül a legkisebb.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja a kisebb létszámú Országgyűlés megteremtése. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény a jogállami forradalom egyik fontos állomásaként megteremtette a szabad, többpárti választások jogi feltételeit. Megállapíthatjuk, hogy ez a törvény történelmi küldetését betöltötte, mivel úgy tudta biztosítani az ország stabil kormányzását, hogy a jelentős választói támogatással rendelkező pártok a rájuk leadott szavazatok arányához közelítő parlamenti képviselethez jutottak.

A jelenlegi választási rendszer keretei között ugyanakkor érdemi létszámcsökkentés nem kivitelezhető: a területi (megyei/fővárosi) listák legtöbbjén már ma is olyan kevés mandátum szerezhető, amely még a kétharmados kedvezménnyel számolva is az 5%-os explicit küszöbnél lényegesen magasabb implicit küszöböt épít a rendszerbe. A területi listás mandátumok számának csökkentése jelentősen erősítené a választási rendszer aránytalanságát, holott a Javaslat a kisebb létszámú Országgyűlést a választói akarat pontosabb leképezése mellett kívánja megvalósítani. A Javaslat a Németországban évtizedek óta bevált választási rendszert mintának tekintve olyan szabályozást tartalmaz, amely szerint a választópolgárok mind az egyéni választókerület jelöltjeire, mind pedig a pártok országos listáira szavazhatnak, azonban a mandátumok kiosztása elsősorban a listás szavazatok alapján, arányosan történne.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Javaslat az országgyűlési képviselők számát 298 főben határozza meg, amelyhez azonban hozzáadódhatnak azok a pluszmandátumok, amelyek akkor keletkeznek, ha egy párt jelöltjei több egyéni választókerületben győzedelmeskednek, mint ahány mandátum az adott pártnak a listás szavazatok alapján járna. A Javaslat fenntartja a kétszavazatos rendszert, vagyis a választópolgárok mind egyéni választókerületi jelöltekre, mind pedig pártlistákra szavazhatnak.

A 2. §-hoz

Az egyéni választókerületek megyénkénti és a fővárosra jutó számát a Javaslat a 2006. évi országgyűlési választások első fordulójának időpontjában fennálló lakóhely alapján - az igazolással, illetve külképviseleten szavazókat a tényleges lakóhelyük népességéhez számítva - határozza meg a d'Hondt-módszer segítségével. A pontos számítást az indokolás melléklete tartalmazza.

Az egyéni választókerületek területének pontos kijelölésére a Javaslat a Kormányt hatalmazza fel, azonban a 22/2005. (VI. 17.) AB határozatnak megfelelően kimondja, hogy a legkisebb és a legnagyobb választókerület nagysága között a kétszerest elérő különbség nem lehet. A választási földrajz elkerülése érdekében a Javaslat azt is rögzíti, hogy egy megyén belül az egyes választókerületek a választópolgárok átlagos számától legfeljebb 20%-kal térhetnek el.

A mandátumkiosztás arányossága érdekében - az általános indokolásban kifejtettek szerint - a Javaslat az eddigi megyei/fővárosi listákat országos listával váltja fel.

A 3-4. §-okhoz

Az egyéni választókerületi jelölés tekintetében a Javaslat megőrzi a jelenleg hatályos szabályozást, míg a listaállításhoz legalább harmincöt egyéni jelölt állítását kívánja meg, ami az összes megszerezhető mandátum 11,74%-a. A Javaslat az eddigiekben soha nem használt kapcsolt lista jogintézményét megszünteti, a közös lista állításának lehetőségét azonban megőrzi.

Az 5-8. §-okhoz

A Javaslat - a javasolt választási rendszer logikájának megfelelően - egyfordulós választással számol, ami egyrészt lehetővé teszi a választási költségek radikális csökkentését, másfelől pedig rövidíti a választással óhatatlanul együtt járó átmeneti kormányzati időszakot.

A Javaslat szerint az összes megszerezhető mandátumot a listás szavazatok alapján kell szétosztani a szavazatok legalább öt (közös lista esetén 10 vagy 15) százalékát megszerző pártok között, azonban az egyes pártok által így megszerzett képviselői helyek számából le kell vonni az egyéni választókerületben az adott párt által megszerzett mandátumok számát, és a fennmaradó helyeket töltheti be a listájáról a párt. Ha több egyéni választókerületben győzött a párt jelöltje, mint ahány képviselői hely neki a listás szavazatok alapján járna, akkor a 'pluszmandátumokat' megtarthatja, ezekkel az Országgyűlés létszáma növekedik.

Mivel az egyéni választókerületeknek így csak a képviselői helyek 'megszemélyesítésében' lenne szerepe, a választás egyfordulóssá tétele nem jár együtt a pártok 'blokkosodásával', mivel nem szükséges már a választások előtt szövetséget kötniük egymással és közös jelölteket állítaniuk.

A Javaslat a két általános országgyűlési választás között megüresedő mandátumok betöltését a hatályos törvénnyel azonos szabályozással rendezi.

A 9-10. §-okhoz

A Javaslat megteremti az új választási rendszer és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény közötti koherenciát, valamint elvégzi a hatályos törvény és módosításainak deregulációját.

A Javaslatban szereplő új választási rendszert első alkalommal az országgyűlési képviselőknek a Javaslat kihirdetését követő első általános választásán kell alkalmazni.

AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEK MEGYÉNKÉNTI SZÁMA