Tippek

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

1994. évi III. törvény

az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről[1]

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A Vjt. 5. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"( 1) Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) - a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel - jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet. Ha két vagy több párt közösen ajánl egy választópolgárt, akkor valamennyi párt nevét fel kell tüntetni az ajánlószelvényen.

(2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez, legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ajánlás megtételére kizárólag az e törvény melléklete szerinti "Ajánlási szelvény" szolgál. Ha ugyanazon választópolgárt külön-külön független jelöltként, illetve pártjelöltként is ajánlották, az ajánlási szelvényeket összevonni nem lehet. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van. Ha a választópolgár egynél többször ajánlott, akkor valamennyi ajánlása érvénytelen."

(2) A Vjt. 5. § (5) és (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A pártok - közös egyéni választókerületi jelölés alapján - közösen is állíthatnak területi és országos listát, továbbá listáikat kapcsolhatják.

(6) A területi és az országos pártlistán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöllek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátum száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad."

(3) A Vjt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Nem indulhat jelöltként, aki a társadalombiztosítási önkormányzatok megválasztott képviselője."

2. §[2]

3. § (1) A Vjt. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint afelé szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló), a második választási fordulóban]

"a) azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet;"

(2)[3]

4. § (1) A Vjt. 8. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti számítást követően a területi választókerületben betöltetlen mandátum maradna, akkor az a lista is mandátumot szerez, amely az egy mandátum megszerzéséhez szükségesnél egyébként kevesebb, de annak kétharmadánál több szavazatot kapott. Több ilyen lista közül a mandátumot az szerzi meg, amely sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Ha a számítás elvégzése után üres mandátum marad, akkor ezzel a mandátummal az országos listán megszerezhető mandátumok száma növekszik."

(2) A Vjt. 8. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetben sem kap azonban mandátumot a területi pártlista, ha a mandátum megszerzéséhez az adott választókerületben szükséges számú szavazat több mint kétharmadát, illetőleg, ha a párt listája a területi pártlistákra a választópolgárok által leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el. E vonatkozásban összesíteni csak azonos pártok területi listáira leadott érvényes szavazatait kell. A közös vagy kapcsolt listát indító pártok nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak pártonként legalább ötszázalékát, háromnál több párt esetében együttesen legalább tizenöt százalékát nem érték el. Ha a párt két vagy több egyéni, illetőleg területi választókerületben más-más párttal indított közös jelöltet, illetve közös vagy kapcsolt listát, a töredékszavazalok összesítésénél és a százalékos határ megállapításánál, továbbá a mandátumok kiosztásánál a szavazatokat a közös jelöltek, illetve közös vagy kapcsolt listák után külön-külön kell számításba venni."

(3) A Vjt. 8. § (7)-(9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) Azok a pártok, amelyek a területi választókerületben közös listát állítottak vagy listáikat kapcsolták, legkésőbb a választást megelőzően nyolc nappal közlik a választási bizottsággal, hogy a közös listán vagy kapcsolt listákon fennmaradt töredékszavazataikat milyen arányban kell az országos összesítésnél figyelembe venni.

(8) Ha két vagy több párt azonos számú szavazatot ért cl, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz, jutnának, de a területi választókerületben megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért pártok száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.

(9) Ha a területi választókerületben a választáson egyetlen pártlistát sem indítottak, a területi választókerületre cső mandátumok felkerülnek az országos listára, és a töredékszavazatok alapján kerülnek kiosztásra."

(4) A Vjt. 8. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha a területi választókerületben a második választási forduló érvénytelen volt, mert a választópolgárok egynegyede sem szavazott, akkor az első választási fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatnak kell tekinteni, és a betöltetlen területi választókerületi mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra."

5. § A Vjt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti töredék-szavazatnak és ezért az országos listán történő mandátumszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe - a 8. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével - az érvénytelen választási fordulóban leadott szavazatok. Nem számolhatók el töredékszavazatként annak a pártnak a területi listáira leadott szavazatai sem, amelynek a területi listáira leadott és országosan összesített szavazatai nem haladják meg a valamennyi párt területi listáira leadott országosan összesített szavazatoknak a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékát. E vonatkozásban összesíteni csak a/o-nos pártok - illetve azonos közös vagy kapcsolt listát állító pártok területi listáira - országosan leadott érvényes szavazatait lehet."

6. §[4]

7. §[5]

8. §[6]

9. §[7]

10. §[8]

11. §[9]

12. §[10]

13. §[11]

14. §[12]

15. §[13]

16. §[14]

17. §[15]

18. §[16]

19. §[17]

20. §[18]

21. §[19]

22. §[20]

23. §[21]

24. §[22]

25. §[23]

26. §[24]

27. §[25]

28. §[26]

29. §[27]

30. §[28]

31. §[29]

32. §[30]

33. § (1) A Vjt. 46. § (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, illetőleg, ha egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást kell tartani.

(2) Nem lehet időközi választást tartani az általános választások évében. Az időközi választást legalább 90 nappal a szavazás napja előtt az Országos Választási Bizottság évente egy alkalommal - április hónapra - tűzi ki. Az időközi választás szükségességéről az illetékes választási bizottság, illetve az Országgyűlés elnöke értesíti az Országos Választási Bizottságot."

34. §[31]

35. §[32]

36. §[33]

37. §[34]

38. §[35]

39. § (1) E törvény a kihirdetésével lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 52. §-ának k) pontja, valamint az 56. § (2)-(4) bekezdése hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 1- 11. számú mellékletei helyébe e törvény 1-11. számú mellékletei lépnek, továbbá a Vjt. 13-16. számú mellékletei helyébe e törvény 12-15. számú mellékletei lépnek.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vjt. 7. számú mellékletének hátoldala, 8. számú mellékletének hátoldala, 9. számú mellékletének hátoldala hatályát veszti.

(5)[36]

(6)[37]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[38]

2. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 2. számú melléklete [az 52. § b) pontjához]

3. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 3. számú melléklete [az 52. § c) pontjához]

4. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez

A Vjt. 4. számú melléklete [az 52. § d) pontjához]

A szavazatösszesítés és a választási eredmény megállapításának számítási módja

I. Egyéni választókerület

1. Érvényes és érvénytelen választási forduló:

a) Érvényes első választási forduló

Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosult választópolgároknak több mint a fele szavazott.

b) Érvénytelen első választási forduló Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson

a választásra jogosultak fele, vagy ennél kevesebb választópolgár szavazott.

c) Érvényes második választási forduló

Az érvénytelen vagy az eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második forduló akkor érvényes, ha a szavazáson részt vett a választópolgároknak több mint az egynegyede.

d) Érvénytelen második választási forduló Érvénytelen vagy eredménytelen első választási fordulót

[1/b) és 2/b) pont] követő második választási forduló érvénytelen, ha a szavazáson nem vett részt a választópolgároknak több mint az egynegyede.

2. Eredményes és eredménytelen választási forduló:

a) Eredményes első választási forduló Eredményes az az érvényes első választási forduló [1/a) pont], amelyen az egyik jelölt megkapta a szavazatoknak több mint a felét.

b) Eredménytelen első választási forduló Eredménytelen az az első érvényes választási forduló

[1/a) pont], amelyen egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét.

c) Eredményes második választási forduló Eredményes az az érvényes [1/a) pont] vagy az érvénytelen [1/b) pont] első választási fordulót követő második érvényes választási forduló, amelyen a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak.

d) Eredménytelen második választási forduló Eredménytelen az az érvényes [1/c) pont] második választási forduló, amelyen a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak.

Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő az a jelölt lesz, aki az érvényes választási fordulóban megkapta a 2/a) pont vagy 2/c) pont szerinti szavazatszámot.

II. Területi választókerület

1. Érvényes és érvénytelen választási forduló

a) Érvényes választási forduló

Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott.

b) Érvénytelen választási forduló

Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott.

c) Érvényes második választási forduló

Érvényes az az első érvénytelen fordulót [1/b) pont] követő második választási forduló, amelyen a választásra jogosultaknak több mint az egynegyede szavazott.

d) Érvénytelen második választási forduló Érvénytelen az első érvénytelen választási fordulót [1/b) pont] követő második forduló, amelyen a választójogosultak egynegyede vagy ennél kevesebb szavazott.

2. A területi listás választási eredmény kiszámításának előfeltételei:

a) területi listákra leadott érvényes szavazatok országos összesítése pártonként külön-külön,

b) azon pártok körének megállapítása, amelyekre leadott szavazatok összege nem haladta meg a törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékos határt.

3. A területi választókerületben az érvényes választási forduló eredményének kiszámítása:

a) A pártok választási listáira leadott érvényes szavazatok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes érvényes szavazat).

b) A választókerületben megszerezhető mandátumok számához egyet hozzá kell adni (a továbbiakban: osztó).

c) Az összes érvényes szavazatot el kell osztani az osztóval. Az így kapott hányados az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám.

d) Meg kell állapítani az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatok számának kétharmadát (a továbbiakban: kétharmados határ).

e) A párt választási listájára leadott szavazatok számát el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számával. Az osztás eredményenkénti egész szám a pártok által elért mandátumok száma, figyelembe véve a törvény 8. § (8) bekezdését is. Az osztás maradéka, továbbá a mandátumot nem eredményező szavazatok a töredékszavazatok.

f) Ha a mandátumoknak az e) pont szerinti elosztása után még betöltetlen mandátum marad, akkor a töredék-szavazatok csökkenő sorrendjében kapnak a pártok mandátumot a kétharmados határig. Ha a választókerületben minden mandátumot betöltöttek, akkor függetlenül a kétharmados határtól, több mandátumot elosztani nem lehet. A mandátumot nem eredményező töredékszavazatok - a törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott töredékszavazatok kivételével - az országos listára kerülnek.

g) A területi választókerületben az f) pontban elvégzett számítás után még betöltetlenül maradó mandátumok felkerülnek az országos listára.

III. A töredékszavazatok alapján az országos listán elérhető mandátumok elosztása

1. Az egyén, a területi választókerületben keletkezett törekdékszavazatokat [9. § (1) bekezdés], országosan pártonként külön-külön összesíteni kell, figyelemmel a törvény 8. § (4) bekezdésére is (a továbbiakban: a pártra leadott töredékszavazat).

2. A pártokra leadott töredékszavazatokat országosan összesíteni kell (a továbbiakban: országos töredékszavazat).

3. Az országos listán elérhető mandátumok számához. (58) hozzá kell adni a területi listán be nem töltött mandátumok számát [II./3 g)],

4. A töredékszavazatok alapján ki kell osztani az országos listán elérhető mandátumokat. Ennek eljárása a következő: Összeállítunk egy táblázatot, amelynek első sorát a pártokra leadott töredékszavazatok képezik. Minden párt töredékszavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott párt töredékszavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb.

5. A táblázat segítségével osztjuk ki a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik párt számoszlopában találjuk meg azt, az a párt kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik párt oszlopában találjuk, az a párt kap egy mandátumot. Ezt az eljárást folytatjuk, míg ki nem osztjuk az összes mandátumot.

Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresése során egyenlő legnagyobb számokat találunk, akkor a törvény 8. § (8) bekezdése szerint kell meghatározni, hogy melyik párt kapja a mandátumot.

IV. A %-os határ és a területi listán megszerezhető mandátumok kapcsolata

1. A területi listákra leadott szavazatok számát országosan, pártonként külön-külön összesíteni kell (a továbbiakban: a pártra leadott listás szavazatok száma).

2. A pártokra leadott listás szavazatokat összesíteni kell (a továbbiakban: listás szavazatok száma.)

3. Ki kell számítani a pártlistás szavazatok 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékát.

4. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazatok száma alapján több szavazatot kapott mint a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalék, megszerzi a területi választókerületben és a töredékszavazalok alapján az országos listáról elért mandátumait.

5. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazataival nem haladja meg a 8. § (5) bekezdésében meghatározott százalékot

a) elveszti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait,

b) nem szerez a területi választókerületben mandátumot,

c) nem szerez mandátumot az országos listán.

5. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[39]

6. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[40]

7. számú melléklet az 1994. évi III, törvényhez[41]

8. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[42]

9. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[43]

10. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[44]

11. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[45]

12. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[46]

13. számít melléklet az 1994. évi III. törvényhez[47]

14. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[48]

15. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[49]

16. számú melléklet az 1994. évi III. törvényhez[50]

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. december 22-i ülésnapján fogadta el.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[7] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[9] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[10] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[14] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[15] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[17] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[18] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[19] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[20] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[21] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[22] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[23] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[25] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[28] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[29] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[31] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[32] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[33] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[34] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[35] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[36] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[37] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[39] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[40] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[41] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[42] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[43] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[44] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[45] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[46] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[47] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[48] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[49] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

[50] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi C. törvény 155. § b) pontja. Hatálytalan 1997.11.06.

Tartalomjegyzék