A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20106/2009/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/K. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 40. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.21592/2007/48., Debreceni Ítélőtábla Pf.20312/2008/7., *Kúria Pfv.20106/2009/4.*, 3205/2012. (VII. 26.) AB végzés

***********

Pfv.IV.20.106/2009/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt I.r. és II.r. felpereseknek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Főosztálya (1363 Budapest, Pf. 24., ügyintéző: dr. Kiss Sándor) által képviselt Fővárosi Ítélőtábla (1024 Budapest, Fekete sas u. 3.) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt 6.P.21.592/2007. számon megindult és a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.312/2008/7. számú jogerős részítéletével befejezett perében a felperesek által 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a per főtárgya tekintetében hatályában fenntartja. A perköltség és illetékfizetésre kötelező rendelkezéseit részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a keretben részben megváltoztatja, és a felpereseket kötelezi, hogy 15 nap alatt személyenként fizessenek meg az alperesnek 13.117 (tizenháromezer-egyszáztizenhét) forint elsőfokú perköltséget.

A le nem rótt 81.000 (nyolcvanegyezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetékből az I.r. felperes 40.500 (negyvenezer-ötszáz) forintot, a II.r. felperes 40.500 (negyvenezer-ötszáz) forintot köteles az államnak - külön felhívásra - megtéríteni.

Ez ellen a részítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes azzal, hogy a Pest Megyei Bíróság 1.K.26.184/2006/2. számú végzése ellen benyújtott fellebbezésüket 3.Kf.27.359/2006/7. számú végzésével - az eljárási jogszabályokat megsértve - több mint öt hónapon túl bírálta el, továbbá a Pkf.25.579/2007/2. számú, az eljárás elhúzódása miatti kifogásukat elutasító végzés indokolásában a személyükre vonatkozó sértő megállapításokat tett, továbbá azzal, hogy az I.r. felperesnek a Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.035/2006/2. számú végzése ellen előterjesztett fellebbezését 3.Kf.27.315/2006/2. szám alatt, több mint hat hónap elteltével bírálta el, megsértette alkotmányos alapjogaikat és személyhez fűződő jogaikat. A jogsértés megállapításán túl megfelelő nyilvánosság biztosításával kérték az alperes elégtétel adására kötelezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével a 3.Kf.27.359/2006. számú és a 3.Kf.27.315/2006. számú eljárás miatt a felperesek által előterjesztett keresetet elutasította és kötelezte a felpereseket az alperes javára 26.235 forint elsőfokú perköltség egyetemleges megfizetésére. Ezen túlmenően az I.r. felperest az állam javára 42.000 forint, a II.r. felperest 21.000 forint le nem rótt kereseti illeték megfizetésében marasztalta. A felperesek fellebbezése folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette és azt részben megváltoztatva, mellőzte az alperesek egyetemleges kötelezését a perköltség megfizetésére. Ehelyett az I.r. felperest 19.676 forint, míg a II.r. felperest 6.559 forint elsőfokú perköltségben marasztalta. Az I.r. felperest 48.000 forint, a II.r. felperest 24.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte.

A jogerős részítélet megállapítása szerint a felperesek az elsőfokú eljárás folyamán keresetüket felemelték az alperes által a Pkf.25.579/2007/2. számú határozatával elkövetett jogsértés megállapítása és ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazása iránt. Annak tárgyában az elsőfokú bíróság nem határozott, így az első fokú ítélet az elbírált keresetek tekintetében a Pp. 213. § (2) bekezdés alapján részítéletnek minősült.

A jogerős részítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperesek a Pest Megyei Bíróság 1.K.26.184/2006/2. számú pert megszüntető végzése ellen fellebbeztek. A fellebbezés következtében a peres iratok 2006. május 2-án érkeztek meg az alpereshez, mint másodfokú bírósághoz. Az alperes a fellebbezés alapján 2006. október 18-án tárgyaláson kívül, tanácsülésen hozta meg az első fokú végzést helybenhagyó határozatát. Az ügy iratai 2006. november 15-én érkeztek vissza az elsőfokú bíróságra. Az I.r. felperes, valamint a perben nem álló házastársa a Baranya Megyei Bíróság előtt 7.K.20.035/2006. szám alatt indítottak pert a Baranya Megyei Földhivatallal szemben. A Baranya Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság 2006. január 18-án kelt végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. E végzést a felperesek fellebbezéssel támadták meg. A peres iratok 2006. április 13-án érkeztek meg az alpereshez. Az alperes 2006. október 11-én kelt 3.Kf.27.315/2006/2. számú, tárgyaláson kívül meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A peres iratok 2006. november 10-én érkeztek vissza az elsőfokú bírósághoz.

A felperesek jogi álláspontja szerint az alperes a fenti két ügyben azáltal, hogy a végzés elleni fellebbezést öt, illetve hat hónap elteltét követően bírálta csak el, eljárási szabályt sértett és ezzel a magatartásával megsértette a felpereseknek a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, illetve emberi méltóságát. Ezért az Alkotmány 70/K. §-ára, továbbá az Alkotmány 50. § (1) bekezdésére, 54. § (1) bekezdésére, 57. §-ának (1) bekezdésére és másodlagosan a Ptk. 76. §-ára hivatkozással kérték a Ptk. 84. § alapján alkotmányos alapjoguk, illetve személyhez fűződő joguk megsértésének megállapítását és megfelelő elégtétel adását.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A jogerős részítélet álláspontja szerint a felperesek közvetlenül az Alkotmány 70/K. §-ára hivatkozással igény érvényesítésére nem jogosultak, mert az egyes alapjogokról rendelkező külön törvények biztosítják a rendes bírósághoz fordulás lehetőségét. Az alkotmányos alapjogok megsértéséből keletkezett igények nem minősíthetők alkotmányjogi panaszként indult eljárásnak, így a keresetükre az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések, egyebek mellett az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 57. § (1) bekezdés n) pontja sem alkalmazható. A felperesek a Pp. 1. és 3. §-a, illetve a Pp. 121. § szerint keresetlevéllel érvényesíthették polgári jogi igényeiket. Ezért a felperesek keresetét a Ptk. 75. és 76. §-ai alapján kellett megítélni abból a szempontból, hogy a Ptk. 84. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását a felperesek igényelhetik-e. A felperesek keresete tehát személyiségi jogi pernek minősült.

A jogerős részítélet megállapítása szerint az alperes kifogásolt eljárásainak jogszerűtlensége és ezáltal egyéb személyhez fűződő jogot sértő jellege nem állapítható meg. Önmagában a végzések elleni fellebbezések elbírálásának időtartama alapján eljárási szabálysértést megállapítani nem lehet. A Legfelsőbb Bíróság a felpereseknek ezen ügyekben az eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogásait LB.KÖKIF.IV.37442/2006/2. számú, illetve III.37539/2006/2. számú végzéseivel már jogerősen elbírálta és elutasította.