A Kúria Pfv.21385/2013/3. számú precedensképes határozata örökbefogadás felbontása tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 57. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XVI. cikk (1) bek.]

A határozat elvi tartalma:

Az örökbefogadás felbontása indokolt, ha annak fenntartása az örökbefogadó bűncselekményt is megvalósító magatartása miatt a többszörösen sérült és visszamaradt kiskorú örökbefogadottra elviselhetetlenné vált. 1952. IV. Tv. 46. §, 1952. IV. Tv. 57. § Alaptörvény XVI. cikk (1)

Kapcsolódó határozatok:

Hajdúböszörményi Járásbíróság P.20089/2012/34., Debreceni Törvényszék Pf.20552/2013/3., *Kúria Pfv.21385/2013/3.* (BH 2015.3.68)

***********

Pfv.II.21.385/2013/3.

A Kúria a felperesnek az alperes ellen örökbefogadás felbontása iránt a Hajdúböszörményi Járásbíróságon 6.P.20.089/2012. számon megindított és a Debreceni Törvényszék 1.Pf.20.552/2013/3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős határozat ellen az alperes részéről 40. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Az alperest képviselő pártfogó ügyvéd díját az alperes viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes 1987. október 10. és 2002. szeptember 27-e között házassági életközösségben élt O. A.-val. Kapcsolatukból gyermek nem származott, ezért az alperes kezdeményezésére a 2001. december 10-i jogerős határozattal a házaspár örökbe fogadta jelen per akkor még csak 10 hónapos felperesét.

Az alperes és O. A. házasságát a bíróság felbontotta. A 2007. november 27-én született Zs. utónevű gyermek jelen per alperesénél került elhelyezésre, az apa tartásdíj fizetését vállalta 2002. szeptember 1-től kezdődően. Szabályozták az apa és a gyermek közötti kapcsolattartást is, valamint a közös lakás további használatát. A bíróság a szülők fenti egyezségét a 2002. szeptember 27-én jogerős végzésével jóváhagyta. O. A. huzamos ideig nem élt a kapcsolattartási jogával.

Időközben a hatóságokhoz több bejelentés is érkezett arra vonatkozóan, hogy az alperes nem megfelelően neveli és gondozza a gyermeket, őt bántalmazza is. Ennek következtében a családgondozó felkereste az anyát és a gyermeket, akinek arcán elszíneződést észlelt, amit az alperes azzal magyarázott, hogy a gyermek leesett az ágyról. Később az óvoda is jelezte a gyermekjóléti szolgálatnak, hogy a kislány egy hetet hiányzott az óvodából, majd amikor ismét elkezdett járni, az óvodában látták rajta a sérülések nyomát. A gyermek elmondta az óvónőknek, hogy az édesanyja bántotta, a falba verte a fejét, amitől elesett és megütötte magát az asztalban. 2006 novemberében a Rendőrkapitányságról is érkezett jelzés, miszerint a gyermek mellé felfogadott gyermeknevelő feljelentést tett az anya ellen. Megfigyelte ugyanis, hogy az alperes jelenlétében a gyermek feszült, láthatóan fél az anyjától. A kislány elmondta a bébiszitternek, hogy az alperes többször bántotta, olyan eset is előfordult, amikor a fejét az anya a szekrénybe verte, majd miután a gyermek földre esett és a hideg kövön feküdt, többször belerúgott. A gyermeknevelő jelen volt olyan esetnél is, amikor az anya szidalmazta, trágár szavakkal illette a gyermeket.

A fenti körülmények miatt 2006. december 7-én kk. O. Zs.-t a gyámhatóság ideiglenes hatállyal nevelő szülőnél helyezte el, majd a gyermeket átmeneti nevelésbe vette és gondozási helyeként a nevelőszülői háztartást határozta meg.

A nevelőszülőknél mindkét szülő látogatta a gyermeket, tehát az apa is, akinek lakáshelyzete időközben rendeződött, ezért a gyámhatóság 2009. szeptember 24-én jogerős határozatával kk. O. Zs. átmeneti nevelését megszüntette és megállapította, hogy O. A. apa szülői felügyeleti joga 2009. szeptember 1-vel feléledt.

Ezt megelőzően már megindult az alperessel szembeni büntetőeljárás, kiskorú veszélyeztetése miatt. Az eljárás során pszichológus szakértő vizsgálta a gyermeket. B. I. szakértői véleményében rögzítette, hogy a kislány élményszerűen számolt be az anyjától elszenvedett testi bántalmazásokról, arról, hogy miként cibálta az anyja, tépte ki a haját, rugdosta, szorította a nyakát. A szakértő 2007. május 2-án kelt kiegészítő véleményében rögzítette, miszerint O. Zs. retardált értelmi és pszichés fejlődésű gyermek. Az agresszív és elhanyagoló szülői magatartás következtében értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését érintően súlyos mértékben veszélyeztetettnek tekintendő.

A Debreceni Városi Bíróság 35.B.2052/2007/40. számú, a másodfokú bíróság határozata folytán 2009. december 3-án jogerős ítéletével az alperest bűnösnek mondta ki kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, könnyű testi sértés bűntettében, melyet folytatólagosan követett el és testi sértés bűntettének kísérletében, amelyekért halmazati büntetésül egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztette.

A Hajdúböszörményi Gyámhivatala keresete alapján a bíróság 2010. június 1-én jogerős ítéletével a gyermeket O. A. apánál helyezte el, az alperest havi 10.000 forint tartásdíj fizetésére kötelezte és az alperes szülői felügyeleti jogát megszüntette.

A bíróság a büntető ítéletben megállapította, hogy az alperes éveken át veszélyeztette, bántalmazta, félelemben és rettegésben tartotta kk. O. Zs.-t. Erre is figyelemmel a gyermekelhelyezésre vonatkozó polgári perben a bíróság indokoltnak tartotta, hogy jelen per alperese teljesen el legyen zárva a szülői felügyeleti jog gyakorlásától is.

A gyermek 2009. augusztus 31-e óta él az apjánál, aki igyekszik a kiskorú felperest a tanárok útmutatásának megfelelően segíteni, hiányosságait pótolni. A gyermek a jelenlegi környezetében, az apa nevelése alatt jelentősen fejlődött, ami részben annak is köszönhető, hogy O. A. rendszeresen vitte pszichológushoz a kislányt.

Az alperes 2010-ben a gyermektartásdíj 5.000 forintra történő leszállítását kérte a bíróságtól, ezt azonban a bíróság - mint alaptalant - elutasította.

A felperes jelen perben keresetében kérte az örökbefogadás felbontását.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek az alperes általi örökbefogadását, melyet a Derecskei Városi Gyámhivatal 2001. december 12. napján kelt és ugyanekkor jogerőre emelkedett 50.363-3/2006. számú határozatával engedélyezett felbontotta.

Az ügyre is irányadó jogszabályok között hivatkozott Magyarország Alaptörvényének XVI. cikke (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

A Csjt. 57. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be.

Az elsőfokú bíróság a perben pszichológus szakértőt rendelt ki. Ugyanaz a szakértő, B. I. adott véleményt, aki már a büntetőeljárás során is vizsgálta a perbeli gyermeket.