A Kúria Pfv.21521/2012/2. számú precedensképes határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §, 653. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Mocsár Attila Zsolt, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

A törvényes örökösnek a hagyatéki eljárás során tett nyilatkozata, mely szerint a végrendeletet érvényesnek fogadja el, tartalmában a végrendelet megtámadásának jogáról való lemondásnak minősül. E nyilatkozat megtámadásával kapcsolatosan az általános ügyleti megtámadásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. 1959. IV. Tv. 210. §, 1959. IV. Tv. 653. §

***********

Pfv.I.21.521/2012/15. szám

A Kúria az Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sós Tamás pártfogó ügyvéd) által képviselt felperesnek a felülvizsgálati eljárásban dr. Pozsonyi Katalin ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt a Szolnoki Városi Bíróságon 4.P.20.694/2011. számon megindított, majd a Szolnoki Törvényszék 2.Pf.20.314/2012/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett számú határozat ellen a felperes által 46. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Szolnoki Törvényszék 2.Pf.20.314/2012/5. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek személyenként 75.000 (Hetvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A teljes egészében pervesztes felperes pártfogó ügyvédéjének díja a felperes terhén marad.

A le nem rótt 500.000 (Ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az örökhagyó, a felperes és az alperesek testvérek voltak. Az örökhagyó tulajdonát képezte a perbeli ingatlan, amelyben 1986 óta szívességi lakáshasználóként a felperes és leánya lakik. Az örökhagyó 2009. február 17-én végintézkedés hátrahagyása mellett elhunyt. A 2007. július 6-án és augusztus 6-án ügyvéd által szerkesztett okiratba foglalt írásbeli magánvégrendeletekkel örököséül az alpereseket, valamint a végrendeletben megnevezett ingóságai tekintetében a perben nem álló unokaöccsét jelölte meg; a felperest kizárta az örökségből azzal az indokkal, hogy a perbeli lakásában akarata ellenére 22 éve lakik, oda be sem engedi. Az okiratszerkesztő ügyvéd tanúként is aláírta az okiratot. Az örökhagyó után lefolytatott hagyatéki eljárás során megtartott tárgyaláson a felperes úgy nyilatkozott, hogy "bár igazságtalannak tartja, de érvényesnek tekinti a végrendeletet". Bejelentette, hogy a perbeli ingatlan vonatkozásában tulajdonjog megállapítása iránt pert kíván indítani. A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggesztette, majd a Szolnoki Városi Bíróság - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság helybenhagyó részítéletével jogerőre emelkedett - ítéletével a felperes tulajdonjog megállapítása iránti keresetét elutasította.

A közjegyző ezt követően, hagyatékátadó végzésével a perbeli lakóházas ingatlant egymás közt egyenlő arányban a jelen per alpereseinek mint végrendeleti örökösöknek adta át.

A felperes keresetében alaki és tartalmi okból kérte a végrendelet érvénytelenségének megállapítását. Egyebek között megtámadási okként hivatkozott az I. rendű alperes, valamint az eljáró ügyvéd közreműködésére, az örökhagyó tisztességtelen befolyásolására [Ptk. 632.§ (1) bekezdés, 629.§ (1) bekezdés b) pont és 649.§ (1) bekezdés c) pont].

Az alperesek a kereset elutasítását kérték hivatkozással arra, hogy a felperes a hagyatéki eljárásban az örökhagyó végrendeletét érvényesnek ismerte el, ezt a jognyilatkozatát egyoldalúan nem vonhatja vissza, így az örökhagyó végrendeletének megtámadására utóbb nem jogosult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

Indokolása szerint a felperes legkésőbb a hagyatéki eljárás során tudomást szerzett arról, hogy az örökhagyó, számára kedvezőtlen végrendeletet alkotott, de a végrendeletet elismerő nyilatkozatát csak a jelen perben támadta. Az a tény, hogy a hagyatéki eljárásban jogi képviselettel nem rendelkezett, és ezért nem ismerte a vonatkozó jogszabályokat, a nyilatkozata utólagos megtámadására nem ad alapot, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság PK 261. számú polgári kollégiumi állásfoglalásában kifejtettekre is.

A jognyilatkozat eredménytelen megtámadása ellenére az elsőfokú bíróság érdemben is vizsgálta az egyes megtámadási okokat, amelyeket nem talált alaposnak.