A Pécsi Ítélőtábla Mf.30044/2020/6. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 2. § (3) bek.] Bírók: Kovács János, Tolnai Ildikó, Vogyicska Petra

A határozat elvi tartalma:

A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben az Mt. 258. § (3) bekezdésére alapított igény folytán ha a munkáltató megsérti a döntésének kialakítására irányadó szabályokat, a döntés hatályon kívül helyezésére nem lesz lehetőség, a bíróság sem a döntést nem változtathatja meg, sem pedig új eljárás lefolytatását nem írhatja elő. A Kari Doktori Iskola Tanácsának ülése során lefolytatott vita során a felperes tudományos munkásságával kapcsolatban elhangzott vélemények - azok kirívóan durva és lealacsonyító voltának hiányában - önmagukban séremeldíj iránti igény a jóhírnév és a becsület megsérétésére hivatkozással nem alapoznak meg.

***********

Pécsi Ítélőtábla

Az ügy száma: Mf.I.30.044/2020/6. szám

A felperes:

felperes (cím1)

Az alperes:

alperes (cím2)

Az alperes képviselője:

Név2 kamarai jogtanácsos

A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél:

felperes által 16. és 17. sorszámok alatt

A per tárgya:

egyetemi határozat felülvizsgálata

Az elsőfokú bíróság:

Pécsi Törvényszék 1.M.70.023/2020/13.

Í t é l e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes Név1 Állam- és Jogtudományi Karának közalkalmazottja, egyetemi adjunktusként dolgozik a Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszéken. Miután 2015. évben tudományos fokozatot (PhD) szerzett, 2018. évben doktori témát kívánt hirdetni Név3 doktori alprogramjában, kérelmét a Kar Doktori Iskola Tanácsa elé terjesztette. A Kar Doktori Iskola Tanácsa több meghallgatást követően 2019. szeptember 16-án meghozott, 152/2019. (IX. 16.) számú határozatával elutasította a felperes témakiírás engedélyezése iránti kérelmét azzal az indokkal, hogy a felperes a Név1 Állam- és Jogtudományi Kara Doktori Szabályzatának 10. § (7) bekezdés a)-c) pontjában rögzített feltételek közül csak az a) pontban foglaltaknak felel meg. Tudománymetriai adatai nem elégségesek a 10. § (7) bekezdés b) és c) pontjában elvártak teljesüléséhez, külföldön megjelent cikkel nem rendelkezik, idézettségi mutatója a pályázat beadásakor 12 volt, amely alapján színvonalas tudományos munka nem garantálható. A PhD fokozata megszerzése és a döntés meghozatala között nőtt ugyan a felperes tudományos publikációs aktivitása, de ez nem közelíti meg azt a közleményírási aktivitást, amit a szabályzat 10. § (7) bekezdés b) pontja megkíván. A Doktori Tanács nem látja ezért biztosítottnak, hogy a felperes képes lenne doktoranduszok tudományos menedzselésére, azaz a szabályzat 10. § (7) bekezdés c) pontjában írt követelmény nem teljesül. A szakmai kézikönyvek írása terén a felperes produktív, de ez a műfaj nem számolható el tudományos teljesítményként.

[2] A felperes kérelme alapján indult jogorvoslati eljárást a rektor felfüggesztette annak érdekében, hogy beszerezze az Egyetemi Doktori Tanács véleményét a felperes kutatómunkájáról. A Név1 Egyetemi Doktori Tanácsa 2019. december 3. napján levélben tájékoztatta a rektort arról, hogy egyetért az Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Tanácsának a véleményével, ezért a rektor a 2020. január 15. napján kelt PTE/6648-1/2020. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította, és az Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Tanácsának határozatát helybenhagyta. Határozatának indokolásában utalt a Név1 Foglalkoztatási Követelményrendszere 54. § (2) bekezdésében foglaltakra és az Egyetemi Doktori Tanács véleményére.

[3] A felperes módosított keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság változtassa meg a munkáltatói határozatokat és engedélyezze a témakiírást a részére, másodlagosan kérte a munkálatói határozatok megsemmisítését és a Kari Doktori Iskola Tanácsa új eljárásra utasítását a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 285.§-a alapján (Pécsi Törvényszék 1.M.70.023/2020/11.), emellett 1.500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest az eljárási és anyagi jogi jogsértésekből fakadó sérelemeiért (Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.27/2020/1.). A munkáltatói döntést azért tartotta jogsértőnek, mert a rektori határozat érdemi indokolást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Kari Doktori Szabályzat mely pontjának és mely okból nem felelt meg a kérelme, a vizsgálat szempontjait milyen jogszabály alapján, mire alapozta, illetőleg a jogértelmezését miért nem fogadta el, a jogorvoslati kérelme II-III. számú kérdéseire döntést és indokolást nem tartalmaz, ezzel korlátozta a jogorvoslathoz való jogát.

[4] Álláspontja szerint a Kari Doktori Szabályzat 10. § (7) bekezdése mérlegelésre nem ad lehetőséget, és az ott rögzített szempontokat nem vette figyelembe sem az első-, sem a másodfokú munkáltatói határozat. Ezzel szemben jogon kívüli szempontokat értékelt a Kari Doktori Iskola Tanácsa akkor, amikor a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a tanszéken belüli, illetve a tanszékek közötti feszült viszonyt, a Pénzügyi Jogi Tanszék vezetője elleni eljárást is értékelték. Az alperes Kommunikációs és Magatartási Kézikönyve ezzel szemben azt rögzíti, hogy a dolgozóknak egyértelműen tudniuk kell, milyen elvárásokat támaszt velük szemben az intézmény.

[5] Ezzel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Mt. 6. § (2) bekezdésében írt tisztességes eljáráshoz való joga sérült. A határozat az Mt. 12.§ (1) bekezdése szerinti egyenlő bánásmód követelményét sem elégíti ki, illetve az Mt. 7. § (1) bekezdése szerinti joggal való visszaélést valósít meg, mert a jogos érdeke csorbítását eredményezi, ugyanis a többi témahirdető nem részesült olyan méltatlan elbírálásban, mint ő. Hangsúlyozta, hogy nem mérlegelésen alapuló döntésről, hanem szabályossági kérdésről van szó, és a Kar Doktori Iskola Tanácsa nem szakmai, hanem személye elleni döntést hozott, amelyhez egy szakmainak tűnő érvet kreált.

[6] Sérült továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban. Nftv.) 35. § (1) bekezdésében rögzített az a joga, amely szerint az alkalmazott oktatási és képzési módszereket szabadon választhatja meg.

[7] Az eljárás során megsértették a jóhírnevét és becsületét is, mert lealacsonyító, indokolatlanul bántó, visszaélésszerű, valótlan és az üggyel össze nem függő kijelentések hangzottak el ellene. Konkrétan: a "felmentését kellett volna kezdeményezni a teljesítménye alapján", "leggyengébb a tudományos tevékenysége", "a Név4 fel kellene mutatnia valamit", "érdemi tudományos teljesítményt a pályázó nem fejt ki", "publikációi száma irreálisan alacsony", "magyarázom a bizonyítványt" kijelentéseket sérelmezte.