1/1990. (II. 12.) AB határozat

az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének értelmezése tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének értelmezése tárgyában az 1990. január 24-ei ülésén egyhangú döntéssel meghozta a következő

határozatot:

Az 1989. november 26-ai népszavazás első kérdésére adott válasz eredménye nem képezi alkotmányjogi akadályát annak, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdését módosítsa.

INDOKOLÁS

I. Az Országgyűlés az 1990. január 23-ai ülésén indítványozta: az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. tv. 1. § g) pontjának megfelelő hatáskörében eljárva hozzon alkotmányértelmező határozatot arról, hogy az 1989. november 26-ai népszavazáson az első kérdésre adott válasz kizárja-e az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének a jelen Országgyűlés általi módosítását.

II. 1. Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Amtv.) az Országgyűlés 1989. október 18-án fogadta el.

Az Amtv.-nek a vizsgált kérdéskörben a kihirdetés napján (1989. október 23-án) hatályba lépett 16. §-a az Alkotmány III. fejezeteként visszaállította a köztársasági elnöki tisztséget. A módosítás az Alkotmány 29/A. §-a (1) bekezdéseként kimondja, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés négy évre választja.

Az Amtv. 40. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha az e törvénnyel visszaállított köztársasági elnöki tisztség betöltésére az új Országgyűlés megválasztása előtt kerül sor, akkor a köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással négy évre választják meg.

2. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló - 1989. június 1-jén elfogadott - 1989. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 4., illetőleg 11. §-ai értelmében döntéshozatal céljából elrendelt, illetőleg véleménynyilvánító népszavazásra kerülhet sor.

Az Ntv. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerint a döntéshozatal céljából népszavazás rendelhető el

- az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítése, valamint

- az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így ... nem törvényi formát igénylő, de országos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában.

3. Az Ntv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott népszavazást az Országgyűlés köteles elrendelni, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi [Ntv. 10. § (1) bekezdés]. Az ezen az alapon népszavazást elrendelő országgyűlési határozat tartalmazza a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra bocsátandó - kérdést [10. § (2) bekezdés a) pont].

A döntéshozatal céljából elrendelt népszavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező [Ntv. 4. § (2) bekezdés].

Az Ntv. 5. §-ának (2) bekezdése ugyancsak kimondja: a népszavazás során hozott döntés az Országgyűlésre kötelező: ennek megfelelően az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti népszavazás eredménye az adott kérdésben meghatározza az Országgyűlés további munkáját [Ntv. 5. § (2) bekezdés b) pont].

4. Az Ntv. 31. § (3) bekezdése szerint a népszavazással megerősített törvény módosítására - a törvény hatálybalépését követő két éven túl - a törvényalkotásra vonatkozó általános alkotmányos előírások szerint is sor kerülhet.

III. A népszavazással kapcsolatban:

1. Az Országgyűlés a 25/1989. (XI. 10.) OGY határozatával 1989. november 26-ára népszavazást rendelt el - többek között - a köztársasági elnökválasztás időpontja kérdésében. Az e tárgyban feltett kérdés ez volt: "Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?"

Az országgyűlési határozat a szavazólapon a kérdéshez a következő tájékoztatást fűzte: "(Amennyiben Ön igennel szavaz, azt támogatja, hogy a köztársaság elnökét ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés válassza meg, ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.)"

2. Az Országos Választási Bizottság 1989. december 19-én (MK. 93. szám) közzétett közleménye szerint az országos népszavazás - a szavazásra feltett mind a négy kérdésben - érvényes és eredményes volt. A "Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor köztársasági elnök megválasztására?" kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.

IV. Az ismertetett jogszabályokból és a népszavazás kiírásából, illetőleg eredményéből az Alkotmánybíróság az alábbi jogi következtetéseket vonta le.

1. A köztársasági elnök megválasztásának jogát az Alkotmány - a 29/A. § (1) bekezdésében - az Országgyűlés számára tartotta fenn.

Arra a kérdésre, hogy az Alkotmány e törvényi rendelkezését a (jelen) Országgyűlés módosíthatja-e, a választ a népszavazás jellegének meghatározása alapján kell megadni.

A törvényt megerősítő népszavazás (referendum) kötőereje a fenti II/4. pont értelmében a törvény hatálybalépését követően két évre kizárja a megerősített törvény módosítását; a nem törvényi formát igénylő országgyűlési döntések tárgyában elrendelt népszavazás (plebiszcitum) eredménye az Ntv. 5. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően kötelező az Országgyűlésre: az adott kérdésben meghatározza az Országgyűlés további munkáját.

2. Az 1989. november 26-ai népszavazás első kérdése a köztársasági elnökválasztás időpontjának a választópolgárok többsége akarata szerinti meghatározására irányult. Ez minden kétséget kizáróan következik a kérdés megfogalmazásából; a válasz ugyanis az országgyűlési választások időpontjához viszonyítva a köztársasági elnökválasztás időpontját dönti el.

A III/1. pontban idézett országgyűlési határozat indokolása egyértelmű különbséget tesz a népszavazás első, illetőleg 2. és 4. kérdései között. Ez utóbbiakkal kapcsolatban megállapítja, hogy a választópolgárok az Országgyűlés e kérdésekre vonatkozó döntéseit megerősíthetik, de el is vethetik. A 2. és 4. kérdés referendum jellegű népszavazásra irányul.

A köztársasági elnök megválasztásának időpontjára irányuló döntéssel összefüggő, annak a választás módjára kiható következményeit részletező tájékoztatás nem minősül a köztársasági elnökválasztás módja kérdésében elrendelt népszavazásnak. Törvényt megerősítő népszavazás esetén a népszavazás e jellegének a kérdés szövegéből egyértelműen ki kell tűnnie. Az Ntv. 25. § (1) bekezdés értelmében ugyanis a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni.

Törvény megerősítésére nem lehet közvetetten, egy, a döntésre feltett más kérdés következményeként népszavazást tartani.

Az 1989. november 26-ai népszavazásra nem tették fel azt a kérdést, hogy az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdését a választópolgárok megerősítik, vagy elvetik-e.

Nem vonatkozhatott a népszavazás az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésére azért sem, mert nem lehet eldöntendő kérdést egyszerre feltenni a köztársasági elnökválasztás módját illető, Alkotmányban foglalt rendelkezésre (mint szabályra) és egyben az Amtv. 40. § (1) bekezdésében meghatározott, egy alkalomra szóló törvényi rendelkezésre (mint kivételre).

A népszavazás első kérdésére adott válasz tehát sem meg nem erősíthette, sem el nem vethette az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdését.

A népszavazás e kérdésben hozott eredménye a köztársasági elnökválasztás Alkotmányban előírt módjának érvényesülésére vezet és - az időpontra vonatkozó feltétel hiányában - az Amtv. 40. § (1) bekezdésében írt rendelkezés, valamint a köztársasági elnök választásáról szóló 1989. évi XXXV. törvény hatályosulását gátolja meg.

Amennyiben a népszavazás eredménye az első kérdésben a NEM válaszok többsége lett volna, úgy az Amtv. 40. § (1) bekezdése, illetőleg az 1989. évi XXXV. törvény szerint került volna sor a köztársasági elnök megválasztására; az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének változatlan hatálya mellett.

Olyan népszavazás, amelynek akár igenlő, akár nemleges eredményeként egy törvény hatálya változatlan marad, e törvény tekintetében nem minősíthető referendumnak.

3. Az Alkotmánybíróság a fentiekből megállapította: az 1989. november 26-i népszavazás - az első kérdésben - nem volt referendum az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének megerősítésére; az Ntv. 31. § (3) bekezdésében meghatározott kötőerő (két éves moratórium) ezért nem érvényesülhet. Ebből következik: nincs alkotmányjogi akadálya annak, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdését módosítsa.

A vizsgált kérdésben a plebiszcitum jellegű népszavazás eredménye a Ntv. 4. § (2) bekezdése szerint az 5. § (2) bekezdés b) pontjában írt módon határozza meg az Országgyűlés további munkáját: nem térhet el a választópolgárok arra vonatkozó döntésétől, hogy a köztársasági elnök megválasztására az országgyűlési választások után kerüljön sor.

4. Az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdésének az Amtv. 40. § (1) bekezdésével, illetőleg az 1989. november 26-i népszavazás eredményével történt egybevetése nyomán az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. tv. 51. § (1) bekezdés alapján a rendelkező részben foglalt értelmező határozatot hozta, amelyet ugyanennek a §-nak a (2) bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben közzé tesz.

Budapest, 1990. január 24.

Dr. Sólyom László s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

Dr. Ádám Antal s. k az Alkotmánybíróság tagja

Dr. Kilényi Géza s. k., az Alkotmánybíróság tagja

Dr. Solt Pál s. k., az Alkotmánybíróság tagja

Dr. Zlinszky János s. k., az Alkotmánybíróság tagja