A Kúria Kfv.35571/2012/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 47. §, 95. §, 99. §, 172. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 5. §, 51. §] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Mudráné dr. Láng Erzsébet
A határozat elvi tartalma:
Az együttműködési kötelezettség bizonyított megsértése, az ellenőrzés akadályozása okán alappal sújtja mulasztási bírsággal az adóhatóság az ügyfelet.
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék K.33915/2011/3. (3/2014. AVÉ bírósági gyakorlat (AVÉ 2014/2.)), *Kúria Kfv.35571/2012/5.* (AVI 2016.8.59, 3/2014. AVÉ bírósági gyakorlat (AVÉ 2014/2.))
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
A Kúria a dr. Szőke Ágnes Éva ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Horváth Flóra jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó-és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (alperes címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2012. május 11-én kelt 19.K.33.915/2011/3. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 19.K.33.915/2011/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az adóhivatal a felperesnél személyi jövedelemadó adónemben (továbbiakban: szja) 2005 évre bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot rendelt el. Az első fokú hatóság 2011. február 17-én jegyzőkönyvben nyilatkoztatta a felperest bevételeiről, kiadásairól és figyelmeztette, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. §-a alapján ügyfélként kívánja meghallgatni. Figyelmeztette továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (5) bekezdésében, 99. § (1) bekezdésében foglaltakra /jóhiszemű joggyakorlás, együttműködési kötelezettség/, tájékoztatta a Ket. 51. § (2)-(4) bekezdéseiről /nyilatkozattétel/, valamint figyelmeztette az Art. 172. § (1) bekezdés l) pontjára /mulasztási bírság/. A szóbeli meghallgatás alkalmával a felperes a kérdésekre nem nyilatkozott, 2011. március 1-jei határidővel vállalta, hogy írásban válaszol. Erre tekintettel tájékoztatta az adóhivatal a felperest az Art. 47. § (2), (3) bekezdésében foglaltakról is /iratbemutatás/.
A határidő lejárta előtt, február 28-án jelezte a felperes, hogy nem tud a nyilatkozattételnek eleget tenni, mert a könyvelő megbetegedett. Erre tekintettel március 3-án az adóhatóság végzéssel meghosszabbította a nyilatkozattétel határidejét 15 nappal. A felperesnek a szóbeli jegyzőkönyvben szereplő kérdőívre kellett válaszolnia, és az azt alátámasztó valamennyi bizonylatot, dokumentumot megküldenie. Az adóhivatal ismételten figyelmeztette a jogkövetkezményekre, konkrétan is arra, hogy amennyiben nem fog eleget tenni vállalásának határidőben vagy nem teljes körűen, akkor az adóhatóság egyrészt a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni, végső soron becslést alkalmaz, illetőleg 200.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat.
A felperes 2011. április 5-én nyilatkozatát megtette, azonban hiányosan, a rendelkezésre bocsátott iratok nem voltak teljes körűek, ezért az adóhivatal meghatározta, hogy mely bizonylatokra van továbbra is szükség, és mely nyilatkozatokat kell még megtennie. E végzésben ismét felsorakoztatta az Art. 47. § (3) bekezdését, 95. § (1),(3),(4) bekezdéseit, a 172. §-ban foglaltakat. A hiánypótlásra május 5-én közölte a felperes, hogy a kérdésekre nem tud válaszolni, további haladékot kért. Ezt azonban május 16-án végzésével az első fokú hatóság elutasította, ezt követő napon pedig 6770116310 ügyszámú határozatával a felperes terhére az ellenőrzés akadályozása miatt 100.000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. Jogalapként megjelölte a fentiekben már rögzített jogszabályokon túl az Art. 1. § (5) bekezdését is. Kifejtette, hogy a felperesi nyilatkozatok ellentmondásosak, nem teljes körűek, ez indokolta a bírság kiszabását.
A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes 2011. július 22. napján kelt 2887744408 számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy az iratszolgáltatás a felperest terhelte. Ez olyan objektív kötelezettség, amely alól nem mentesítenek bizonyos személyes körülmények, így az adózó könyvelőjének betegsége. Az adóhatóság méltányos határidőt engedélyezett a kötelezettség teljesítéséhez. Mivel a felperes kifejezetten nem tagadta meg a nyilatkozattételt, de 5 hónap alatt sem teljesítette vállalását, melynek következményeiről egyértelmű és részletes tájékoztatást kapott, így az Art. 172. § alapján a mulasztási bírság kiszabása jogszerű volt.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!