A Kecskeméti Törvényszék G.21404/2021/18. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 5. § (1) bek., (2) bek., 72. § (1) bek., 83. § (1) bek., 265. §, 365. § (1) bek., (2) bek., 376. § (1) bek., (2) bek., 618. § (1) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (2) bek.] Bíró: Baloghné dr. Kovács Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Törvényszék G.21404/2021/18.*, Szegedi Ítélőtábla Gf.30050/2022/11. (ÍH 2023.25)

***********

elsőfokú bíróság

ügyszám. szám

A elsőfokú bíróság a Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda (ügyintéző: felperesi jogi képviselő ügyvéd, felperesi jogi képviselő címe, felszámoló: felszámoló, székhelye: felszámoló címe, felszámolóbiztos: felszámoló biztos) által képviselt felperes (felperes címe) felperes által, - dr. Elek Zsolt ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránt indított perében

í t é l e t e t:

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 128.000.000,- (százhuszonnyolcmillió) forint tőkét és ennek 2017. március 21. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a egyéb állami szerv külön felhívására fizessen meg a Magyar Állam javára 4.000.000,- (azaz négymillió) forint feljegyzett eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 3.680.000,- (hárommillió-hatszáznyolcvanezer) forint + ÁFA, azaz 4.673.600,- (négymillió-hatszázhetvenháromezer-hatszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, elektronikus úton a elsőfokú bíróságnál kell benyújtani a másodfokú bírósághoz címezve. Ha a fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést visszautasítja.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a másodfokú bíróság ügyszám II. sorszámú végzésével elrendelt új eljárásban az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperesi társaság ügyvezetői feladatait alperes látta el 2016. október 31-től 2017. március 20-ig, majd 2017. március 20-tól a felszámolás kezdő időpontjáig a társaság ügyvezetője volt ügyvezető. A felperes felperesi társaság ügyszám III. számú végzéssel felszámolási eljárás hatálya alá került 2018. június 13-án. Kijelölt felszámoló a felszámoló (felszmoló címe). A felszámolási kérelem előterjesztésének ideje 2017. november 27. A felszámolás hatálya alá került társaság ügyvezetője a Cstv. 31. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget, nem áll a felszámoló rendelkezésére az eljárás lefolytatásához szükséges iratanyag.

[3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 128.000.000,- forint, és annak 2017. március 21. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére, elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:24. § (1) bekezdése és a 6:142. §-a, másodlagosan a Ptk. 6:579. § (1) bekezdésére figyelemmel. Előadta, hogy a felszámoló 2019. szeptember 20-án kelt levelével felszólította az alperest, hogy a felperes bankszámlájáról felvett összesen 128.000.000,- forinttal számoljon el, mely felhívás nem vezetett eredményre. A felperes álláspontja szerint ez megalapozza az alperes Ptk. 3:112. § (2) bekezdésében írt kötelezettsége megszegését azzal, hogy ilyen összeget készpénzben vett fel a bankszámláról, ügyvezetői tisztsége megszűnését megelőzően két héttel és annak felhasználása magyarázatát elmulasztotta. Utalt arra, hogy miután a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tisztsége megszűnésekor az alperes nem számolt el a két héttel korábban felvett összeggel, így a Ptk. 6:279. §-t is megszegte.

[4] Az alperes írásbeli ellenkérelme és viszontválasza a kereset elutasítására irányult. Nem vitatta, hogy a felperes bankszámlájáról felvett 128.000.000,- forintot, azonban arra hivatkozott, hogy ezt nem saját céljaira, hanem a társaság gazdálkodása körében, szállítói kötelezettségek és egyéb üzemi költségek megfizetésére fordította a vonatkozó jogszabályok és a társaság belső működési szabályainak megfelelően. Az összeget a bankszámláról való felvételt követően a cég pénztárába befizette és onnan fizette ki a követelések kiegyenlítéseként, majd vezető tisztsége megszűnésekor a társaság teljes könyvelését és iratanyagát átadta az új ügyvezetőnek. A jogalap nélküli gazdagodás kapcsán arra hivatkozott, hogy annak szabályai a felek közötti jogviszony fennállása miatt nem alkalmazható és oldalán gazdagodás nem következett be a felperesi vagyon terhére. A perfelvétel lezárása után az alperes akként nyilatkozott, hogy vállalja arra vonatkozó nyilatkozat előterjesztését, hogy a felvett 128.000.000,- forint milyen célból hová került kifizetésre. Ennek során előadta, hogy a felperes számlájáról felvett pénzösszegeket a egyéb által kiállított idegenváltó jogosultjának, egyéb érdekeltnek fizette meg és az összegeket a egyéb az általa a felperes felé kiállított számlák teljesítésére beszámította. Becsatolta az idegen váltók másolatát és a fizetéssel kapcsolatos átvételi elismervényeket, nyilatkozatokat. A bíróság az alperes érdemi ellenkérelem-változtatását elutasította arra tekintettel, hogy nem terjesztett elő annak megengedhetősége körében kérelmet, valamint az ellenkérelem-változtatás alapjául szolgáló tények vonatkozásában az önhiba hiányát nem igazolta.

[5] A bíróság ítéletében a kereset szerint marasztalta az alperest 128.000.000,- forint és ennek késedelmi kamatai, valamint perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az alperes nem igazolta az általa felvett összeg jogszerű hollétét, a társaságnak kára keletkezett vagyonvesztés miatt. A kimentés körében alperes felhívás ellenére sem bizonyította, hogy a társaság érdekében használta fel az általa felvett pénzösszegeket. Károkozása csak akkor válik kimentetté, ha az ügyvezetőváltáskor átadás-átvételi iratjegyzék készül, amely alkalmas arra, hogy bizonyítsa valamennyi szükséges és elvárható intézkedés megtételét.