A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21381/2008/7. számú határozata bérleti díj megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 218. §, 310. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 8. §, 36. §] Bírók: Bősinger Zsuzsanna, Csánitzné dr. Csiky Ilona, Kiss Mária

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Járásbíróság P.22203/2005/51., Kaposvári Törvényszék Pf.20547/2008/8., *Kúria Pfv.21381/2008/7.* (BH+ 2009.10.446), 3170/2020. (V. 21.) AB végzés

***********

Pfv.VIII.21.381/2008/7.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a dr. Berlik Zoltán ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a ... Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Posza Éva Erika ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen bérleti díj megfizetése iránt a Kaposvári Városi Bíróságon 7.P.22.203/2005. számon megindított, és a Somogy Megyei Bíróság 2.Pf.20.547/2008/8. számú ítéletével befejezett perében az alperes 55. sorszámú felülvizsgálati kérelme alapján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000 (Hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az alperes a saját felülvizsgálati eljárási költségeit maga viseli.

I n d o k o l á s :

A peres felek 2002. október 31. napján bérleti szerződést kötöttek a felperes résztulajdonát képező város, ... utca ... szám alatti ingatlan meghatározott részének az alperes általi használatára. A szerződés 2. pontja tartalmazta, hogy a bérleményt a bérlő kezdeményezésére és az általa meghatározott építészeti szempontok szerint a bérbeadó építi át saját költségén. A bérlemény birtokbaadásának legkésőbbi időpontja 2002. december 1. napja volt, a bérleti díj pedig két összetevőből állt. Havi 650.000 forint + ÁFA összegből, melyet a bérbeadó az évenkénti inflációs rátával emelhetett, továbbá a bérlő gazdasági tevékenységéből származó nettó árbevétel másfél százalékából (ÁFA-val növelten).

A bérleményben az alperes gazdasági tevékenysége 2003. május 10-től kezdődött és 2005. nyaráig tartott. Ekkor az épületben lévő liftet kivonták a forgalomból, és az ÁNTSZ által megállapított hiányosságokra tekintettel az ingatlan az eredeti tevékenység gyakorlására alkalmatlanná vált. Az alperes a tevékenységét beszűntette, az ingatlant 2005. őszére kiürítette, 2005. október 18-án a bérleti szerződést - 2. pontjának súlyos megszegése miatt - felmondta.

A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság 1.750.000 forint valamint ezen összegnek 2005. október 1. napjától a kifizetés napjáig a jegybanki alapkamat kétszeres összegű kamatának, valamint 1.510.000 forint valamint ennek 2005. november 30. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamata megfizetésére kötelezte az alperest.

A bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes díjkövetelése a 2005. szeptember és október hónapra előterjesztett 700.000 forint + ÁFA/hónap valamint az alperes által a bérleményben folytatott gazdasági tevékenységből származó nettó árbevétel 1,5 % + ÁFA összeg erejéig alapos. Az alperesnek a hibás teljesítésre alapított bérleti díj leszállításra, a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítésére, valamint a szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára vonatkozó beszámítási kifogását elutasította.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az 1.750.000 forint összegű marasztalást 1.458.375 forintra szállította le és kimondta, hogy késedelem esetén a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata. Az 1.510.000 forintra vonatkozó rendelkezést helybenhagyta és az alperest mentesítette a késedelmi kamat megfizetése alól. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta.

Az alperes fellebbezését részben alaposnak ítélve a fizetendő bérleti díjat 2005. szeptember 1. napjától 2005. október 21. napjáig - a szerződés megszűnéséig - határozta meg. A felperes a 2005. szeptember - október havi díjakra kibocsátott számláinak visszavonását a bíróság jogosulti késedelemnek minősítette. Megállapította, hogy ez a kötelezett egyidejű késedelmét kizárta, ezért mellőzte a kamatfizetésre vonatkozó rendelkezést. Rámutatott arra, hogy szerződésmódosítás hiányában a felperes az elévülési határidőn belül a bérleti díj százalékos összetevőire vonatkozó igényét megalapozottan érvényesíthette. Az alperes beszámítási kifogásának elutasításával egyetértve azt hangsúlyozta, hogy az alperes nem bizonyította, hogy a bérleményben felmerült hibákat a felperessel teljeskörűen, írásban közölte. Kifejtette; a hibák kijavításának elmaradása esetén az alperes jogosult lett volna a hibákat az 1993. évi LXXVIII. törvény - Ltv. - 36.§ (1) bekezdése szerint alkalmazandó Ltv. 14.§ (2) bekezdése szerint a bérbeadó helyett és költségére kijavíttatni. Megállapította azt is, hogy az alperes a bérleti szerződés megkötésekor és a birtokbalépéskor egyaránt tudta, hogy a helyiségben az élelmiszercsomagolási tevékenység feltételei nem voltak teljes körben biztosítva és a használatbavételi engedély is hiányzott. A hiányosságok ismerete folytán a felperes a szavatossági felelősség alól mentesül és a hibás teljesítéssel okozott kárigény jogalapja is hiányzik.