A Kaposvári Törvényszék Pf.20547/2008/8. számú határozata bérleti díj megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 302. §, 306. §, 312. §, 427. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 36. §] Bírók: Leidecker Andrea, Őrszigety Lajos, Pálinkás András

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Járásbíróság P.22203/2005/51., *Kaposvári Törvényszék Pf.20547/2008/8.*, Kúria Pfv.21381/2008/7. (BH+ 2009.10.446), 3170/2020. (V. 21.) AB végzés

***********

A Somogy Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság

2.Pf.20.547/2008/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Somogy Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság dr. Berlik Zoltán ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve felperes címe alatti lakos felperesnek - dr. Posza Éva Erika ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve alperes címe székhelyű alperessel szemben bérleti díj megfizetése iránt indított perében a Kaposvári Városi Bíróság 7.P.22.203/2005/51. számú, 2008. január 29. napján kelt ítélete ellen az alperes 52./ és Pf.4./ sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az 1.750.000,- (Egymillió-hétszázötvenezer) Ft összegű marasztalást leszállítja 1.458.375,- (Egymillió-négyszázötvennyolcezer-háromszázhetvenöt) Ft-ra, amit az alperes 15 napon belül köteles megfizetni a felperesnek, késedelembe esés esetén a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata; az 1.510.000,- (Egymillió-ötszáztízezer) Ft-ra vonatkozó rendelkezést helybenhagyja azzal, hogy az alperest mentesíti a késedelmi kamat megfizetése alól.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az alperes köteles 15 napon belül megfizetni a felperesnek 50.000,- (Ötvenezer) Ft fellebbezési részperköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az első fokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.750.000,- Ft-ot és ennek 2005. október 1. napjától a kifizetés napjáig járó jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű kamatát, valamint 1.510.000,- Ft-ot és ennek 2005. november 30. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatát és rendelkezett a perköltségről.

Az első fokú bíróság megállapította, hogy a felperes keresete, a 2005. szeptember és október hónapra előterjesztett bérleti díj igénye alapos, míg az alperes beszámítási kifogását hibás teljesítésen alapuló bérleti díj leszállításra, hibás teljesítéssel okozott kár megtérítésére, valamint a szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára vonatkozóan alaptalannak találta.

Kifejtette, hogy az alperes a bérlet tárgyát képező csomagolóüzemben az élelmiszer-csomagoló tevékenységet több, mint két éven keresztül zavartalanul folytatta; az alperes volt abban a helyzetben, aki az üzemműködtetés jogszabályi tárgyi feltételeit ismerte, és a felek között létrejött bérleti szerződés tartalma szerint, amennyiben az építmény a követelményeknek nem felel meg, azt haladéktalanul az alperesnek kellett volna jeleznie a felperes felé. Megállapította, hogy az alperes az emelőszerkezet üzemeltetésével, villanyszereléssel kapcsolatos problémákról adott tájékoztatást a felperesnek, azonban az ÁNTSZ vizsgálati eredményéről, miszerint a bérlet tárgyát képező helyiség nem felel meg az élelmiszer-csomagoláshoz szükséges követelményeknek - a felperest nem értesítette. Megállapította a beszerzett igazságügyi élelmiszer-higiéniai szakvélemény alapján, hogy a jogszabályi feltételeknek való megfelelés céljából 1.500.000- 3.000.000,- Ft költségű munkák szükségesek lettek volna, azonban az alperes a felperest nem hívta fel ezen munkák elvégzésére, hanem tájékoztatás nélkül a tevékenységet befejezte. A bérleti szerződés megszűnését az alperesi felmondás felperesi képviselőhöz érkezés időpontjában, 2005. október 21. napjában határozta meg, s ennek megfelelően kötelezte az alperest az elmaradt bérleti díj megfizetésére, amely összetevői a felek szerződése szerint 700.000,- Ft + ÁFA/hónap, valamint az alperesi bérlő által a bérleményben folytatott gazdasági tevékenységből származó nettó árbevétel 1,5 %-a + ÁFA.

Az első fokú bíróság ítélete ellen alperes terjesztett elő fellebbezést és kérte az ítélet megváltoztatását, a felperesi kereset elutasítását, másodlagosan az alperesi beszámítási kifogásnak való helytadást, harmadlagosan az első fokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján.

A fellebbezés kis részben alapos.

Az első fokú bíróság a tényállást jól állapította meg, abból azonban kis részben helytelen következtetésre jutott.

Az alperes fellebbezése annyiban alapos, hogy a felperes által jogalapjában vitatott, de ténylegesen elfogadott alperesi bérleti szerződés felmondást 2005. október 21. napján vette át a felperes és az első fokú bíróság ebben az időpontban helyesen állapította meg a szerződéses jogviszony megszűntét. Helytelen következtetésként azonban az alperest a 2005. szeptember és október havi bérleti díj teljes összegének megfizetésére kötelezte. Az alperes 2005. október hónap 21. napjáig tartozik a díjfizetéssel, ezt meghaladó alperesi használat nem bizonyított, ezért 2005. szeptember 1. napjától október 21. napjáig terjedő időszakra 1.166.700,- Ft a bérleti díj nettó összege.

Alaptalan volt az alperes fellebbezése arra nézve, hogy a bérleti díj ÁFA részét ítélethozatalkor hatályos rendelkezések szerint 20 %-ban kell meghatározni, tekintettel arra, hogy a felek közti jogviszony időszakában hatályos 1992. évi LXXIV. sz. törvény 16. § (6) bekezdés értelmében a termékértékesítés szolgáltatásnyújtás időpontjában keletkezik az adófizetési kötelezettség. 2005. szeptember és október hónapban az ÁFA mértéke 25 % volt, az első fokú bíróság ekörben helyesen döntött.

A fent kifejtettek szerint leszállított 1.166.700,- Ft bérleti díj 25 % ÁFÁ-val növelt összege 1.458.375,- Ft.

Alaptalan az alperes fellebbezése, miszerint a felek között létrejött bérleti szerződés 6/b pontjában részletezett bérleti díj összetevő a felperest nem illeti meg, mert a felek a bérleti szerződést ráutaló magatartással módosították.

Önmagában az a körülmény, hogy a felperes a baráti viszonyra való tekintettel a bérleti díj ezen összetevőjét az alperestől korábban nem követelte, nem értelmezhető úgy, hogy a felperes szerződéses akarata a megállapodás módosítására irányult volna. Ennek bizonyítására nem alkalmas az alperesi ügyvezető házastársának tanúvallomása.

Szerződésmódosítás hiányában a felperes jogosult volt az elévülési határidőn belül a bérleti díj ezen összetevőjére az igényét érvényesíteni.

Alapos volt az alperes fellebbezése az első fokú bíróság ítéletének késedelmi kamatban marasztaló rendelkezésre ellen. A felperes nem vitatta, hogy a 2005. szeptember-október havi bérleti díjra kibocsátott számlákat visszavonta.

A Ptk. 302. § b./ pontja értelmében a jogosult késedelembe esik, ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon.