A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40504/2006/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 221. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 300. §, 365. §, 378. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.75205/2001/166., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40504/2006/4.*, Kúria Gfv.30258/2007/12. (BH 2008.10.273)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.504/2006/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Törő és Pallag Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a Holczer, Jákó & Boross Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe) és a Bánáti ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe) által képviselt I. rendű alperes (I. rendű alperes címe) a Holczer, Jákó & Boross Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe) és a Bánáti Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe) által képviselt II. rendű alperes (II. rendű alperes címe) ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2006. október 10. napján kelt 8.G.75.205/2001/166. számú ítélete ellen a felperes fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 600.000,- (Hatszázezer) Ft másodfokú költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a B... 10.962 számú tulajdoni lapon 4146/7. hrsz. alatt felvett, természetben B..., Sport u. 6.szám alatt lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló, 2 ha 4.837 m2 alapterületű telephely megjelölésű belterületi ingatlanon lévő, a 10.963 számú tulajdoni lapon 4146/7/A hrsz. alatt felvett, transzformátorház megjelölésű, 66 m2 alapterületű; a 10.964 számú tulajdoni lapon 4146/7/B hrsz. alatt felvett, autómosó megjelölésű, 85 m2 alapterületű; a 10.865 számú tulajdoni lapon 4146/7/C hrsz. alatt felvett, irodaház megjelölésű 3.410 m2 alapterületű, felépítmények a felperes tulajdonában állnak és a 10.962 számú tulajdoni lapon 4146/7. hrsz. alatti ingatlanra a felépítmények mindenkori tulajdonosát határozatlan idejű tartós földhasználat illette meg.

A felperes és az I. rendű alperes 1997. július 11-én ingatlan csereszerződést kötöttek, amelynek értelmében a felperes elcserélte a fenti ingatlant az I. rendű alperes tulajdonát képező, B... II. kerület 1728 sz. tulajdoni lapon 1179-8/2 hrsz. alatt felvett és természetben B..., Törökvész lejtő 126. szám alatti, 1.148 m2 alapterületű hétvégi ház és udvar, valamint kert megjelölésű belterületi ingatlan egészhez viszonyított ½-ed eszmei tulajdoni illetőségére.

A szerződés 3. pontjában abban állapodtak meg a felek, hogy az ingatlanokat úgy cserélik el, hogy a felperes az I. rendű alperes tulajdonát képező ingatlan tulajdonosa, míg az I. rendű alperes ingatlan felépítmények tulajdonosa lesz. A felperes tulajdonában lévő az ingatlan felépítményeket elővásárlási jog terheli, azonban a szerződés csere jellegére tekintettel a tulajdonostársak és az elővásárlási jog jogosultjának a Külügyminisztérium Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóságának elővásárlási jogról történő lemondó nyilatkozata nem feltétele a csereszerződés érvényességének.

A szerződés 5. pontjában a szerződő felek az ingatlan felépítmények és az ingatlan illetőség értékét úgy határozták meg, hogy az I. rendű alperes tulajdonában lévő ingatlan illetőség értéke 500.000,- USD-nek megfelelő forintösszeg, míg a felperes tulajdonában lévő ingatlan felépítmények értékét 1.500.000,- USD-nek megfelelő forintösszegben állapították meg az 1997. július 7-én érvényes MNB deviza középárfolyamon számítva. Így az I. rendű alperes ingatlan illetőségének értékét 94.025.000,- Ft-ban, a felperesi ingatlan felépítményének értékét 282.075.000,- Ft-ban határozták meg.

A szerződés 6. pontjában rögzítették a felek - a csere tárgyat képező ingatlanok értékének eltérésére tekintettel -, hogy az I. rendű alperes a felperes birtokába és tulajdonába adja a kizárólagos tulajdonát képező 100 db GAZ 3309 TD típusú 4,5 tonna tehergépkocsikat a felek által kölcsönösen megállapított 10.000,- USD/db, összesen 1.000.000,- USD vételáron Budapest-Gyál, Záhony vámszabadterületi átadással.

A felperes és az I. rendű alperes 1997. szeptember 22-én az ingatlan csereszerződést azzal módosították, hogy az I. rendű alperes a felperes tulajdonát képező felépítményeket ingatlanforgalmi tevékenysége körében kívánja megszerezni, és a tehergépkocsikat Kijev-Pavlográd vámszabadterületi átadással adja át az I. rendű alperes a felperes részére.

A felperes a 2001. január 30-án kelt nyilatkozatával elállt a Ptk. 300. §-a alapján az ingatlan csereszerződéstől arra hivatkozva, hogy a szerződés feltételeinek és kötelezettség vállalásának I. rendű alperes általi megsértésére tekintettel kérte 15 napon belül az eredeti állapot helyreállítását.

A felperes az elsőfokú bírósághoz 2001. február 16-án benyújtott és módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felperes és az I. rendű alperes között nem jött létre a csereszerződés a Ptk. 215. §-a és az 1979. évi Magyar-Szovjet Kormányközi Megállapodás 2. cikk (1) bekezdésére figyelemmel, mivel a csereszerződéshez a Magyar Állam a hozzájárulását nem adta;

másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan csereszerződés felperes 2001. január 30-án történt elállása folytán 1997. július 11. napjára visszamenő hatállyal megszűnt. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a Ptk. 300. § (1), a 320. § (1) és (3) bekezdésére, valamint a Bécsi Konvenció 33. cikkére;

kérte az eredeti állapot helyreállítását és a II. rendű alperes tűrésre történő kötelezését.

Arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperes sem az ingatlan birtokbaadási, sem pedig a tehergépkocsi átadására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.

A felperes az 1997. július 18-án, valamint az 1997. december 28-án kelt átadás-átvételi jegyzőkönyvekben foglaltakat vitatta, és arra hivatkozott, hogy a felperes képviseletében A.R. nem rendelkezett a perbeli ügyletre képviseleti jogosultsággal, önálló cégjegyzési joggal és az okiraton szereplő bélyegző nem a felperes hivatalos bélyegzője. Kétségbe vonta azt is, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített események megtörténtek és hogy az okiratok keltezése a valóságnak megfelelnek.

Az I. és a II. rendű alperesek az ellenkérelmükben a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérték.

Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy a kormányközi megállapodás nem jogszabály, az elállással kapcsolatban pedig az átadás-átvételi jegyzőkönyvek bizonyítják azt, hogy mind az ingatlannak, mind pedig a gépkocsiknak a felperes részére történő birtokba adására sor került.

Az I. rendű alperes előadta, hogy az ingatlan értékesítéséhez elővásárlási jogot alapított magának a Magyar Állam a kormányközi megállapodásban, hogy kontrolálni tudja azt helyzetet is, ha majd a kormányközi megállapodás alapján hozzájárulásra nem lesz szükség. Az elővásárlási jogot 1996-ban átengedte az állami tulajdonban álló önálló gazdasági társaságnak, a ...Rt.-nek. Az elővásárlási jog azonban nem nyílt meg, mivel a felperes nem eladta, hanem csereszerződést kötött az I. rendű alperessel az ingatlan vonatkozásában.