BH 1995.10.585 Ha a beruházást kötelező versenytárgyalásra meghirdették, a versenytárgyalásra készített tervek költségét (díját) a versenytárgyaláson részt vevők a kiíróval szemben - erre vonatkozó külön megállapodás hiányában - nem érvényesíthetik [Ptk. 207. § (1) bek., 390. § (2) bek., 409. § (3) bek., 1987. évi 19. tvr., 36/1988. (VIII. 16.) PM r.].

A peres felek 1990. február 12-én építési szerződést kötöttek, melyben a felperes vállalta, hogy 17 millió Ft átalánydíj ellenében, 1991. augusztus 30-ig kivitelezi F. község részleges szennyvízcsatornázását. A részleges teljesítés az I. ütemet jelentette. Október 2-án a felek újabb szerződést kötöttek, amelyben az alperes 4 millió Ft vállalkozói díjelőleg megfizetését vállalta évi 31% kamat felszámítása mellett. Ugyanakkor az alperes megbízta a felperest, hogy készítse el a szennyvízcsatorna hálózat II. ütemének kiviteli tervdokumentációját. A felperes a tervdokumentáció elkészítését azzal vállalta, hogy annak költségeit viseli. A megállapodás azt is tartalmazta, hogy az alperes vállalja, kedvező kiviteli ajánlat esetén a felperest bízza meg a létesítmény kivitelezésével. A peres felek 1991. április 2-án jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben megállapították, hogy a csatornahálózat H. I. részének kiviteli terve leszállításra került, és az alperes az előleget átutalta. A jegyzőkönyv azt is tartalmazza, hogy az alperes - a felperes kérésére - a kiviteli terv készítésének 1 350 000 Ft költségét az A. Kft. részére kiegyenlíti a kivitelezés I. üteme végszámlájának kifizetésekor. Kitértek arra is, hogy az alperes az előleg és a tervkészítés költségeit milyen arányban számíthatja be a felperes részszámláival szemben. Az alperes kijelentette, hogy az előleg után kikötött kamatfizetéstől eltekint, ha a felperes a kivitelezés I. ütemét határidőben teljesíti.

A felperes megrendelésére elkészült kiviteli tervdokumentáció számláját az alperes 1991. április 4-én kiegyenlítette a tervet készítő A. Kft.-nek és az I. szakasz végszámlájából a tervezés 1 350 000 Ft díját visszatartotta. Az alperes a csatornázás további szakaszainak kivitelezésével - versenytárgyalás (1987. évi 19. tvr.) keretében - más vállalkozót bízott meg, a II. ütemnek a felperes altervezője által készített kiviteli tervei a beruházás során felhasználásra kerültek.

A felperes keresetében a vállalkozói díjból visszatartott 1 350 000 Ft és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Keresetének jogalapját vállalkozóidíj-követelésben jelölte meg. Álláspontja szerint az alperes nem volt jogosult a végszámlából levonni a II. ütem kivitelezésének költségeit. Az alperes megrendelése alapján azért készítette el saját költségén a terveket, mert arról volt szó, hogy az alperes őt bízza meg a további kivitelezési munkák elvégzésével. Ez nem történt meg, viszont az alperes a terveket - a hozzájárulása nélkül - felhasználta, így az ő rovására jogalap nélkül gazdagodott. A tervezés díjának a végszámlából való visszatartása azt eredményezné, hogy az alperes ellenérték fizetése nélkül hasznosíthatná a terveket, holott a felperest ajándékozási szándék nem vezette.

Az alperes a kereset elutasítását kérte; azzal érvelt, hogy a felperes a II. ütem kivitelezési tervének költségeit magára vállalta, a felperes fizetési nehézségei miatt - a felperes kérésére - fizette ki helyette a kiviteli terv számláját azzal, hogy azok elszámolása a felperesi rész-, illetve végszámlákból történik. Utalt arra is, hogy bár a felperes a teljesítéssel késedelembe esett, az előleg utáni kamatok megfizetését nem igényelte.

A megyei bíróság mint elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1 350 000 Ft-ot és ennek a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő késedelmi kamatát és 40 000 Ft perköltséget. A lefolytatott tanú- és okirati bizonyítás anyagának mérlegelése alapján tényként állapította meg; a felperes abban a reményben vállalta - saját kockázatára és költségére - a további munkákhoz szükséges kiviteli tervek elkészítését, hogy a kivitelezéssel az alperes őt fogja megbízni. A megállapodás nem tartalmazta, hogy a felperes megrendelésére és költségére elkészült kiviteli terveket az alperes akkor is felhasználhatja, ha a további építési munkákkal nem a felperest bízza meg. Ilyen kikötés hiányában - a felperes engedélye nélkül - nem volt jogosult az alperes a terveket felhasználni. Az alperes a felperes rovására jogalap nélkül gazdagodott, mert a felperes költségén készült tervekért ellenértéket nem fizetett, viszont a másokkal megkötött építési szerződés során azt felhasználta. Az alperes ezt az előnyt köteles a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése alapján a felperesnek megtéríteni.

Az alperes fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A felperest 60 000 Ft perköltség és 121 500 Ft első és másodfokú - le nem rótt - eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Ítélkezésének alapjául elfogadta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, de nem osztotta annak jogi álláspontját. A felek jogvitájának elbírálásánál az általuk kötött megállapodások tartalmát tekintette irányadónak. Megállapította, hogy ezek egyikében sem kötötte ki a felperes, hogy a második ütem kiviteli tervdokumentációját az alperes nem jogosult felhasználni. A bizonyítás anyagából egyértelműen megállapítható volt, hogy a második ütem tervkészítésének költségeit a felperes vállalta és az alperes a megállapodás szerint járt el akkor, mikor a felperes helyett kifizetett díjat a végszámla kiegyenlítésekor levonta. Ilyen körülmények között az alperes gazdagodását nem lehet jogalap nélkülinek tekinteni.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, abban a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon jutott arra a következtetésre, hogy a felperes vállalta a kivitelezés II. ütemének költségeit, és az alperes a megállapodás szerint járt el a végszámla kifizetésekor. Az alperes ugyanis az 1990. október 2-án kötött szerződésben azt vállalta, hogy a II. ütem kivitelezésével - kedvező ajánlat esetén - a felperest bízza meg. Ez lett volna az alperes részéről a tervdokumentációért nyújtandó ellenszolgáltatás. Az alperes a megállapodást megszegte, saját felróható magatartására viszont - a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdése értelmében - előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. Az alperes a szerződést megszegve ellenérték nélkül jutott vagyoni előnyhöz a tervdokumentáció felhasználásával, ezért köteles annak ellenértékét megfizetni.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a felek közötti megállapodás tartalmát tévesen értelmezte. Az alperes ugyanis szerinte - a bíróság megállapításával ellentétben - nem teljesítette a megállapodást, mert a felperes kedvező ajánlata ellenére más kivitelezővel szerződött, ezért a tervezés költségeit neki kell viselnie.