1987. évi 19. törvényerejű rendelet

a versenytárgyalásról

A törvényerejű rendelet célja és hatálya

1. § E törvényerejű rendelet célja, hogy megállapítsa- a versenytárgyalás szabályait és ezzel biztosítsa a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a verseny tisztaságának védelmét.

2. § (1) A törvényerejű rendelet hatálya a szerződés megkötésére irányuló versenytárgyalásra terjed ki.

(2) Nem terjed ki a törvényerejű rendelet hatálya a külön jogszabályban szabályozott versenytárgyalásokra, továbbá az árverésre.

(3) Versenytárgyalás az, amikor a kiíró a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban közli, hogy több ajánlattevőtől kér ajánlatot és megjelöli az ajánlatok benyújtásának határidejét, valamint elbírálásának időpontját is.

(4) E törvényerejű rendelet alkalmazásában

a) kiíró: a jogi személy és a gazdasági tevékenység folytatására jogosult magánszemély, ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is;

b) ajánlattevő: a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személy és magánszemély, ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is.

3. § (1) Nemzetközi a versenytárgyalás, ha arra külföldi is nyújthat be ajánlatot.

(2) Nemzetközi versenytárgyalást a kiíró akkor hirdethet meg, ha külkereskedelmi joggal, illetőleg a szerződés megkötéséhez szükséges engedéllyel rendelkezik.

A versenytárgyalás típusai

4. § (1) A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű.

(2) Zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene.

(3) Zártkörű versenytárgyalást lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

A versenytárgyalás meghirdetése

5. § (1) A nyilvános versenytárgyalást országos napilapban meg kell hirdetni.

(2) A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

(3) A versenytárgyalást meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel és a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel rendelkezik.

6. § (1) A versenytárgyalást a szolgáltatás egészére, vagy részeire lehet meghirdetni.

(2) A versenytárgyalást két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapul vételével vesznek részt.

(3) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt szolgáltatás teljesítésére.

A versenytárgyalási felhívás

7. § A kiíró a versenytárgyalási felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani, és a felhívás tartalmát úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek.

8. § (1) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a szolgáltatás pontos meghatározását, ideértve annak műszaki, kereskedelmi, jogi feltételeit is;

b) a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét;

c) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket;

d) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat.

(2) Nemzetközi versenytárgyalás esetén a versenytárgyalási felhívásnak tartalmazni kell továbbá annak megjelölését, hogy külföldi ajánlattevők is részt vehetnek és a kiíró külkereskedelmi joggal, illetőleg a szerződés megkötéséhez szükséges engedéllyel rendelkezik.

(3) Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni a dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit is. A kiíró biztosítani köteles, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.

9. § Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább harminc nap - szállítási, vállalkozási szerződéssel kapcsolatos versenytárgyalásnál, illetőleg nemzetközi versenytárgyalás esetében legalább hatvan nap - különbség legyen.

A versenytárgyalási biztosíték

10. § (1) A versenytárgyaláson való részvétel versenytárgyalási biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) Nemzetközi versenytárgyalás esetén a biztosítékot legkésőbb az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(3) Az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti és az a kiírót illeti meg. Egyébként a biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint elbírálása után vissza kell adni, kivéve ha a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

A versenytárgyalási felhívás visszavonása

11. § (1) A kiíró a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

(2) A versenytárgyalási felhívás visszavonása esetén - ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró az ellenszolgáltatás visszafizetésére, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.

A versenytárgyalási ajánlat

12. § (1) A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell a ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen:

a) a versenytárgyalási felhívás feltételeire;

b) a szolgáltatás megvalósítására;

c) az igényelt ellenszolgáltatás összegére.

(2) A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

13. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az általa igényelt ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek, a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.

(2) Az ajánlatot zártan kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.

14. § A versenytárgyalás során az ajánlattevő az ajánlatához a kiíró által - a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban - közölt elbírálási időpontot követő harminc napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel szerződést kötött vagy közölte, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

A versenytárgyalási ajánlatok ismertetése

15. § (1) Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

(2)[1] Az ajánlatok felbontásánál - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen.

18. § (1) A kiíró az ajánlatok felbontása- után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha:

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson:

b) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be;

c) a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

d) az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

(3) Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

A versenytárgyalási ajánlatok elbírálása

17. § (1) Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

(2) A benyújtott ajánlatok a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatók.

18. § (1) A kiírónak az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem levő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.

(2) Ha a kiíró valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés létrejöttének időpontja

a) a jelenlevő ajánlattevő esetében az írásba foglalt döntés kihirdetése és egyidejű átadása;

b) jelen nem levő ajánlattevő esetében a döntés hozzá történő megérkezésének a napja.

(3) Nemzetközi versenytárgyalás esetén a kiíró a versenytárgyalási felhívásban a szerződés létrejöttének időpontját a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

(4) Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a versenytárgyalási felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

19. § (1) A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.

(2) Az ajánlattevő a kiírótól az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.

Záró rendelkezések

20. § A versenytárgyalásra vonatkozó rendelkezésektől csak annyiban lehet eltérni, amennyiben ezt jogszabály kifejezetten megengedi. Nemzetközi versenytárgyalásnál akkor is el lehet térni, ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése ezt szükségessé teszi.

21. §[2]

22. §[3]

23. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba; a hatálybalépését megelőzően meghirdetett versenytárgyalásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a vállalkozással és a szállítási szerződéssel kapcsolatos versenytárgyalásról szóló 14/1982. (IV. 22.) MT számú rendelet és az azt módosító 60/1986. (XII. 17.) MT számú rendelet.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára