A Kúria Köf.5045/2013/6. számú precedensképes határozata. [2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 55. § (2) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A teljesítőképesség az adótárgy értékével áll összefüggésben: nem akkor teljesítőképes az adózó, ha fizetőképes, hanem akkor, ha a vagyonadó mértéke nem oldódik el az adótárgy értékétől.

***********

A KÚRIA

ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA

Köf.5045/2013/6.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (7626 Pécs, Rákóczi út 34.) indítványozó által

a Mohács Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 32/2001. (XI. 19.) számú rendelete , valamint 42/2007. (XII. 22.) számú rendelete törvényességi felülvizsgálatára indított nemperes eljárásban meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t :

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy a Mohács Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 32/2001. (XI. 19.) számú rendelete 6. § b) pontja, valamint 42/2007. (XII. 22.) számú rendelete 9. § 2)b) pontja törvényellenes volt.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy a Mohács Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 32/2001. (XI. 19.) számú rendelete 6. § b) pontja, valamint 42/2007. (XII. 22.) számú rendelete 9. § 2)b) pontja nem alkalmazhatók a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 8.K.26.954/2013. számú folyamatban lévő perben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli a határozata Magyar Közlönyben való közzétételét.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

I.

1. Az érintett Önkormányzat jegyzője Mohács Város Ügyészségét vezető városi ügyész felszólalásán és jelzésén alapulva utasítást adott ki Mohács Város Önkormányzatának a többször módosított, egységes szerkezetbe foglalt, a helyi adókról szóló 32/2001. (XI. 19.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.1.) hatálya alá tartozó belterületi, mentességgel nem érintett telkek körének felmérésére és ezen telkek esetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti eljárás lefolytatására.

2. A helyi adóhatóság - pótlék- és bírságmentesen - határozattal kötelezte a S. Kft.-t öt évre visszamenőlegesen telekadó megfizetésére. Az adózó keresettel kérte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. Indítványozta, hogy a bíróság a per tárgyalásának felfüggesztése mellett forduljon a Kúria Önkormányzati Tanácsához az adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló Ör. adómértéket megállapító rendelkezése törvényellenességének megállapítása iránt.

A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a per tárgyalását felfüggesztette, és indítványozta az Ör.1. 6. § b) pontjának és a 2008. január 1.től hatályos, az Ör.1.-t módosító 42/2007. (XII. 22.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.2.) 9. § b) pontjának [helyesen: 9. § 2)b)pont] törvényességi vizsgálatát, a törvényellenesség megállapítását és a perben való alkalmazás kizárását. Indítványának érvelése szerint az érintett Önkormányzat megsértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 6. § c) pontjában foglaltakat, az adómértékeket a saját gazdálkodási szempontjai alapján állapította meg a helyi sajátosságok és az adóalanyok teherbíró képességének figyelmen kívül hagyása mellett.

3. Az érintett Önkormányzat állásfoglalásában - az indítvány elutasítását kérve - vitatta a törvényellenességet. Táblázatos formában kimutatta, hogy a peresített 5 évben (2007-2011. közötti időszak) 2008-ban 0,7 forinttal, 2009-ben 7,9 forinttal, 2010-ben 11 forinttal, 2011-ben 0,4 forinttal volt kisebb az Ör.1.-ben és az Ör.2.-ben megállapított adómaximum, mint a Helyi adó tv. szerinti maximális mérték.

Az Alkotmánybíróság és a Kúria tárgykörben folytatott gyakorlatára hivatkozással utalt arra, hogy a telekadó szempontjából megkülönbözteti az üdülő és nem üdülő célú telkeket, utóbbiakon belül további distinkcióként megkülönbözteti a nem vállalkozás és a vállalkozás révén hasznosított telkeket. E megkülönböztetés révén arra kívánja ösztönözni a telektulajdonosokat, hogy ingatlanjaikat építsék be, illetve azon munkahelyteremtéssel is járó, termelő vagy szolgáltató tevékenységet eredményező - következésképpen iparűzési adó alapját képező termelő - beruházásokat eszközöljenek. A differenciálás a belterületi ingatlanok között aszerint alakul, hogy beépített, beépítetlen ingatlanról, illetve kereskedelmi, gazdálkodási célú avagy rekreációs, üdülő célú ingatlanról van-e szó.

Az adóalanyok teherbíró képességével összefüggésben előadta, hogy a felperes az elmúlt években minden helyi adófizetési kötelezettségének maradéktalanul, határidőben eleget tett, fizetési könnyítést az eddigiekben nem kért.

II.

Az indítvány megalapozott.

1. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése "a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között" hatalmazza fel a helyi önkormányzatokat rendeletalkotásra. A korábbi törvényi szabályt emelte az alkotmányozó az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésébe, amely szerint "[f]eladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot".

2. Helyi adók bevezetésére a Helyi adó tv. 1. §-a hatalmazza fel az önkormányzatokat. A Kúria Önkormányzati Tanácsa által a tárgykörben folytatott gyakorlata azt mutatja, hogy a települési önkormányzat önálló adópolitikát folytat akkor, amikor az adó révén gazdaságossági, szociálpolitikai, helyi politikai, a költségvetési egyensúlyt szolgáló avagy egyéb szempontokat érvényesít (...), és ennek érdekében "mérlegeli a helyi adó bevezetését, dönt arról, hogy a helyi adók melyikét, mikortól, milyen körben és milyen részletszabályokkal vezeti be". (Köf.5017/2012., MK 2012, 95. szám) Önállóságának azonban az a tény szab korlátokat, hogy jogalkotási jogköre végrehajtó jellegű, azaz a Helyi adó tv. rendelkezéseinek keretei között élhet az adómegállapítás jogával.

3. A Helyi adó tv. 6. § c) pontja három kritériumot rendel az adómérték meghatározásához: az önkormányzat az adómértékben a helyi sajátosságokat, az adóalanyok teherbíró képességét és az önkormányzat gazdálkodási követelményeit érvényesítheti.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa 5001/2013. számú határozatában - az Alkotmánybíróság határozataira utalással - megállapította, hogy "a vagyoni típusú adók célja az arányos közteherviselés elvének megvalósítása: a vagyonadó alapja minden adóalany vonatkozásában ugyanaz, a vagyontömeg, jelen esetben az ingatlantulajdon. Az adókötelezettség törvényi okból, a tulajdonolt vagyontömegre tekintettel keletkezik." Ez azt jelenti, hogy a kötelezettség tartalma, mértéke a vagyontömeg értékéhez - amely egyben az adóalany teherviselő képességét is jelenti - igazodó kell legyen. "Ez az alapja a vagyonadók esetében az adózókkal szembeni azonos (önkormányzati) jogalkotói elbánásnak. E megállapítás normatív alapját elsődlegesen az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése adja, e követelményt az önkormányzati jogalkotó esetében ugyanakkor a Hatv. 6. § c) pontja közvetíti".