A Fővárosi Törvényszék G.41294/2019/39. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 97. §, 173. §, 235. §, 239/A. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 4. §] Bíró: Kis Tamás

Fővárosi Törvényszék

30.G.41.294/2019/39.

A Fővárosi Törvényszék a Ruttkai-Marczel-Ruttkai Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Ruttkai Tamás ügyvéd), valamint a Németh H. Gábor és Társai Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek a dr. Morvai Attila ügyvéd (fél címe 2.) által képviselt I.rendű alperes neve (cím.) I. rendű, a Lendvai és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Lendvai Balázs ügyvéd) által képviselt II. rendű alperes neve (cím) II. rendű alperes ellen szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása, koncessziós szerződés megkötésétől eltiltás iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 4.044.950,- (négymillió-negyvennégyezer-kilencszázötven) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül, a Fővárosi Törvényszéken, a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A másodfokú eljárásban kötelező a jogi képviselet. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. A jogi képviselet a képviselő részére adott, a per vitelére, vagy egyes perbeli cselekményekre szóló meghatalmazáson alapul. Eljárásra jogosult az ügyvéd és az ügyvédi iroda; a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben; a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bíró és bírósági titkár; a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyész, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben meghatározott egyéb személy. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében, valamint az ügyész abban a perben, amelynek megindítására törvény jogosítja fel, vagy amelyet ellene lehet indítani, illetve amelyben törvény alapján felléphet, jogi képviselő nélkül is eljárhat, őt úgy kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

Ha a fellebbezést előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítélete kötelező hatályon kívül helyezésének van helye az eljárás megszüntetése vagy eljárási szabálysértés miatt, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A bíróság által valónak elfogadott tények:

Az I. rendű alperes mint földtulajdonos (a szerződésben a továbbiakban: önkormányzat), a II. rendű alperes mint befektető 2006. szeptember 27. napján "Megállapodás építési- és üzemeltetési jog értékesítéséről és földhasználati jog alapításáról" elnevezésű szerződést kötött. A szerződést az I. rendű alperes képviseletében dr. S. P. polgármester, a II. rendű alperes képviseletében Sz. J. vezérigazgató írta alá. A felek az I. pont (Előzmények) 1.1. pontjában megállapították, hogy az önkormányzat által a ... tér alatt létesítendő mélygarázs tárgyában kiírt pályázaton az önkormányzat a befektető ajánlatát fogadta el. A II. pont (Az ingatlan) 2.1. pontja értelmében az önkormányzat kizárólagos tulajdonosa a ... hrsz-ú, ..., ... téren található 8927 m2 térmértékű ingatlannak. A 2.2. pont szerint a földterület az önkormányzat forgalomképtelen vagyonába tartozik, el nem idegeníthető, és meg sem terhelhető semminemű olyan teherrel, amely tulajdonos-változáshoz vezethet. A III. pont (A szerződés tárgya) 3.1. pontjában foglaltan a jelen szerződés tárgya a pályázati dokumentumoknak megfelelő építési-üzemeltetési és földhasználati jog, amelyet az önkormányzat a 901/2006. (IX.14.) B-L. Ö. H. számú határozatában foglaltak alapján és a befektetői ajánlat szerint a befektető szerez meg. A III.3.2. pont szabályozta a befektető építési-üzemeltetési és földhasználati joga alapján fennálló jogait és kötelezettségeit, eszerint - egyebek mellett, a 3.2.2. pont alapján - jogosult és köteles a mélygarázs-ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként bejegyeztet. A IV. pont rendelkezett az építési-üzemeltetési és földhasználati jog ellenértékéről.

A szerződés V. pontjának (Egyéb megállapodások) 5.1. pontjának értelmében a felek a Ptk. 97. § (2) bekezdése alapján megállapodnak, hogy a mélygarázs és a felszíni földterület (közterület) tulajdonjoga elkülönül egymástól. Az 5.2. pontban az önkormányzat kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a befektető a jogerős használatbavételi engedély alapján a mélygarázs-ingatlan tulajdonjogát megszerezze. Az 5.3. pontban a felek megállapítják, hogy figyelemmel arra, hogy a földterület az önkormányzat tulajdonában marad, a befektető és az önkormányzat között ún. osztott tulajdon jön létre, amelynek alapján az önkormányzat, mint a földterület tulajdonosa, a mélygarázs-ingatlanra elővásárlási joggal rendelkezik. A VI. pont szabályozta az ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket, a VII. pont a mélygarázs üzemeltetését. A 7.1. pont értelmében a befektető kötelezettséget vállal arra, hogy a mélygarázs folyamatos üzemben tartásáról gondoskodik a teljes futamidő alatt, amely futamidő a mélygarázs tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését követő naptári nappal kezdődik (a továbbiakban kezdő nap) és az ezt követő 50. év azonos naptári napjáig - a továbbiakban: a futamidő lejárta - tart. A 7.4. pontban a befektető feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy a futamidő lejártát követő munkanapon a per-, teher- és igénymentes mélygarázs-ingatlant minden külön térítési igény nélkül az önkormányzat - vagy az önkormányzat által megjelölt gazdasági társaság - tulajdonába és birtokába adja, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban. A 7.5. pontban a szerződő felek már most megállapodnak abban, hogy a befektető jogosult arra, hogy a jelen szerződéssel szerzett jogosultságait a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasága - a továbbiakban: gazdasági társaság - útján gyakorolja, illetőleg kötelezettségeit is ugyanezen gazdasági társaság útján teljesítse, ennek megfelelően a jelen szerződéssel keletkező jogok jogosultja és a kötelezettségek kötelezettje közvetlenül a gazdasági társaság legyen, a befektető erre vonatkozó, írásbeli nyilatkozata alapján, minden további külön jogcselekmény nélkül. Az önkormányzat vállalja, hogy amennyiben a gazdasági társaság jogszerzéséhez, ennek igazolásához, vagy nyilvántartásba vételéhez az önkormányzat írásbeli nyilatkozata szükséges, úgy azt kérelemre, soron kívül kiadja. A VIII. pont rendelkezett a szerződésszegés jogkövetkezményeiről, a IX. pont az egyéb kikötésekről.