31978L0052[1]

A Tanács irányelve (1977. december 13.) a szarvasmarha brucellózis, tuberkulózis és enzootikus leukózis gyorsított felszámolására irányuló nemzeti tervekre vonatkozó közösségi szempontok létrehozásáról

A Tanács irányelve

(1977. december 13.)

a szarvasmarha brucellózis, tuberkulózis és enzootikus leukózis gyorsított felszámolására irányuló nemzeti tervekre vonatkozó közösségi szempontok létrehozásáról

(78/52/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a szarvasmarha-brucellózis, -tuberkulózis és -leukózis felszámolására irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló, 1977. május 17-i 77/391/EGK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel a brucellózis, a tuberkulózis és a leukózis felszámolására irányuló közösségi beavatkozás alapelveinek a 77/391/EGK irányelvben történt megállapításakor a Tanács úgy határozott, hogy későbbi időpontban állapítja meg azokat a minimális kritériumokat, amiknek a fent említett betegségre vonatkozó nemzeti mentesítési terveknek - a Közösség pénzügyi hozzájárulására való jogosultság megszerzéséhez - eleget kell tenniük;

mivel e kritériumok közül az első a nemzeti tervek gyorsításával kapcsolatos, azért, hogy a kérdéses betegségeknek a még fertőzött állományokkal rendelkező tagállamokban való felszámolásáért folytatott kampány a lehető legrövidebb időn belül sikeresen lezárulhasson; mivel e cél érdekében intézkedéseket kell hozni, illetve megerősíteni, lehetőség szerint egyidejűleg, különösen az állatállományok ellenőrzése, a laboratóriumok működése és a mentesítési tervek alapján levágott szarvasmarhák után fizetett ellentételezés vonatkozásában;

mivel emellett - az adott betegségtől függően - meg kell határozni a levágás, az elkülönítés, a takarítás és a fertőtlenítés feltételeit és bizonyos állati eredetű termékek felhasználásának módját;

mivel az újrafertőződés kockázatának elkerülése érdekében úgyszintén elengedhetetlen szigorúan korlátozni a - különösen az eltérő állat-egészségügyi státuszú állományok közötti - szarvasmarha mozgását, és minden ilyen mozgást bizonyos vizsgálatoktól kell függővé tenni;

mivel meg kell határozni a 77/391/EGK irányelv hatálybalépésének időpontját,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A Közösség által a 77/391/EGK irányelvben meghatározott pénzügyi hozzájárulásra való jogosultság megszerzéséhez a fenti irányelv 2., 3. és 4. cikkében említett mentesítési terveknek a hatályuk alá eső állományok vonatkozásában eleget kell tenniük legalább az ezen irányelvben meghatározott kritériumoknak.

2. cikk

Az irányelv alkalmazásában az alábbi fogalmak meghatározása a következő:

1. szarvasmarha-brucellózis esetén:

a) "B1 típusú szarvasmarha-állomány": olyan állomány, aminél a klinikai kórelőzményi és a korábbi vakcinázási adatok, valamint a szerológiai státusz ismeretlen;

b) "B2 típusú szarvasmarha-állomány": olyan állomány, aminél a klinikai kórelőzményi és a korábbi vakcinázási adatok, valamint a szerológiai státusz ismert, és a nemzeti jogszabályokkal összhangban rendszeresen elvégzik rutin ellenőrző vizsgálatokat annak érdekében, hogy B3 vagy B4 típusra javítsák az állomány státuszát;

c) "B3 típusú szarvasmarha-állomány": a legutóbb a 77/98/EGK irányelvvel [2] módosított, a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelv [3] értelmében brucellózismentesnek minősülő állomány;

d) "B4 típusú szarvasmarha-állomány": a 64/432/EGK irányelv értelmében hivatalosan brucellózismentesnek minősülő állomány;

2. szarvasmarha-tuberkulózis esetén:

a) "T1 típusú szarvasmarha-állomány": olyan állomány, aminél a klinikai kórelőzményi adatok és a korábbi tuberkulinpróbáknak megfelelő státusz ismeretlen;

b) "T2 típusú szarvasmarha-állomány": olyan állomány, aminél a klinikai kórelőzményi adatok és a korábbi tuberkulinpróbáknak megfelelő státusz ismert, és a nemzeti jogszabályokkal összhangban rendszeresen elvégzik a megfelelő rutin ellenőrző vizsgálatokat annak érdekében, hogy T3 típusra javítsák az állomány státuszát;

c) "T3 típusú szarvasmarha-állomány": a 64/432/EGK irányelv értelmében hivatalosan tuberkulózismentesnek minősülő állomány;

3. "fertőzésre vagy betegségre gyanús állat": olyan szarvasmarha, aminél tuberkulózis, brucellózis vagy enzootikus bovin leukózis lehetséges jelenlétére utaló tünetek észlelhetők, és azt megfelelő diagnózis felállításával hivatalosan még nem igazolták, de nem is zárták ki az említett betegségek valamelyikének vagy többnek a jelenlétére vonatkozó gyanút;

4. "hatósági állatorvos": a tagállam hatáskörrel rendelkező központi hatósága által kijelölt állatorvos;

5. "szállítóeszközök": gépjárművek, vasúti járművek és repülőgépek rakodásra elkülönített része, hajók raktere, valamint a földi, tengeri, illetve légi szállításban használt tartályok.

I. FEJEZET Általános rendelkezések

3. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a 77/391/EGK irányelvben meghatározott gyorsított intézkedések a folyamatban lévő programokéhoz képest minden esetben jelentősen lerövidítik a mentesítési tervek sikeres teljesítéséhez szükséges időtartamot.

E cél elérése érdekében a következő intézkedéseket hozzák:

1. A nemzeti szarvasmarha-állománynak a felszámolási és megelőző intézkedések alá vont hányadát olyan szintre kell növelni, hogy a lehető legrövidebb időn belül ellenőrzés alá lehessen vonni, illetve az alatt lehessen tartani az összes vagy a legtöbb ilyen szarvasmarhát.

2. A hatósági állatorvos utasítása alapján levágott állatokért járó ellentételezést úgy kell megállapítani, hogy az állattartók megfelelő ellentételezésben részesüljenek.

3. A laboratóriumi személyzet létszámát növelni kell és - amennyiben még szükség van ilyen intézkedésekre - a laboratóriumi diagnosztika körülményeit olyan mértékben kell javítani, hogy elérjék az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásához szükséges szintet.

4. Az enzootikus betegségek leküzdésére hozott intézkedéseket módszeresen kell alkalmazni.

A gyorsított intézkedések teljes hatékonyságának biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják az (1) és a (4) bekezdésben vázolt intézkedések alkalmazását.

4. cikk

(1) Az állatok mozgásának hatósági ellenőrzése érdekében a tagállamok biztosítják a szarvasmarhák állandó nyilvántartását és azonosítását.

(2) A tagállamok valamennyi olyan betegségnél, amire vonatkozóan mentesítési terv készült, hivatalos nyilvántartást hoznak létre és vezetnek naprakészen a tervek hatálya alá tartozó, állat-egészségügyi státuszuk szerint minősített szarvasmarha-állományok tekintetében.

II. FEJEZET A szarvasmarha-brucellózisra vonatkozó különös rendelkezések

5. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a brucellózisra vonatkozó mentesítési terv alapján:

a) kötelező haladéktalanul jelenteni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a brucellózis jelenlétét, illetve jelenlétének gyanúját;

b) tilos a brucellózis terápiás kezelésének valamennyi formája;

c) a brucellózis elleni vakcinázást - ha folytatnak ilyet - hatósági felügyelet mellett végzik, és lehetőség szerint minél előbb felfüggesztik annak érdekében, hogy az állományok hivatalosan brucellózismentesnek minősíthetőek legyenek.

6. cikk

(1) Ha egy állományban brucellózis betegségre vagy fertőzésre gyanús állatot észlelnek, a hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják a betegség jelenlétének igazolására vagy kizárására irányuló hatósági vizsgálatok mielőbbi elvégzését.

A vizsgálatok eredményéig, a hatáskörrel rendelkező hatóságok elrendelik:

- az állomány hatósági felügyelet alá helyezését,

- az állományba, illetve az abból kifelé irányuló mozgás tilalmát, kivéve a hatáskörrel rendelkező hatóság által a haladéktalan leölés céljából engedélyezett mozgást. A betegségre vagy fertőzésre gyanús állatok elkülönítése után azonban a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti az ivartalanított szarvasmarhák mozgását a gazdaságon belül, amennyiben az ivartalanított állatokat hízóállományba, majd onnan közvetlenül a vágóhídra szállítják,

- a betegségre vagy fertőzésre gyanús állatok elkülönítését az állományon belül.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések akkor helyezhetők hatályon kívül, ha a brucellózis jelenlétét vagy annak gyanúját az érintett állományban hivatalosan kizárták.

(3) Amint hivatalosan megerősítik a brucellózis jelenlétét egy állományban, a tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket a betegség elterjedésének megelőzésére, és biztosítják különösen az alábbiakat:

- megtiltják az állományba, illetve az abból kifelé irányuló mozgást, kivéve a hatáskörrel rendelkező hatóság által haladéktalan levágás céljából engedélyezett mozgást; azonban a fertőzött vagy fertőzöttnek ítélt állatok elkülönítése és vágás előtti megjelölése után a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti az ivartalanított szarvasmarhák mozgását a gazdaságon belül, amennyiben az ivartalanított állatokat hízóállományba, majd onnan közvetlenül a vágóhídra szállítják,

- az állományon belül elkülönítik az igazoltan brucellózissal fertőzött, és az általuk megfertőzhetett állatokat,

- a 64/432/EGK irányelv és a Dánia, Írország és az Egyesült Királyság számára brucellózis és tuberkulózis tekintetében biztosított ideiglenes felmentések egyes intézkedéseinek meghosszabbításáról szóló, 1977. december 13-i 78/51/EGK irányelvben [4] foglalt feltételek betartásával a szarvasmarhákat haladéktalanul alávetik a brucellózis kimutatására irányuló vizsgálatnak,

- azokat az állatokat, amik igazoltan brucellózissal fertőzöttnek minősülnek, azokat a harmadik francia bekezdésnek megfelelően vizsgált állatokat, amiknél az eredmény pozitív, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok által fertőzöttnek ítélt állatokat a 7. cikk alapján végrehajtott levágásukig elkülönítik és megjelölik,

- fertőzött tehenek - megfelelő hőkezelésnek alávetett - tejét csak ugyanabban a gazdaságban tartott állatok takarmányozására lehet felhasználni,

- az élelmiszerekre vonatkozó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül a fertőzött állományokhoz tartozó tehenek tejét csak megfelelő hőkezelés céljából lehet tejfeldolgozó üzembe szállítani,

- fertőzött állatok takarmányozásra szánt egész, fél, negyedelt, illetve darabolt testét és zsigereit olyan módon kezelik, amivel a fertőzés elkerülhető,

- a magzatokat, a halva született borjakat, a születésük után brucellózisban elpusztult borjakat, valamint a magzatburkokat körültekintően kell kezelni és - ha nem végeznek rajtuk vizsgálatokat - haladéktalanul meg kell semmisíteni,

- a szalmát, almot vagy bármely más olyan anyagot és eszközt, amely fertőzött tehénnel, borjúval vagy magzatburokkal érintkezhetett, elégetéssel vagy fertőtlenítőszerben való áztatást követő elásással haladéktalanul meg kell semmisíteni,

- az olyan létesítmények, mint az állati tetemeket feldolgozó üzemek ellenőrzésére vonatkozó hatósági előírások biztosítják, hogy a brucellózis elterjedésének veszélye az előállított anyag közvetítésével nem áll fenn,

- az istállókból vagy egyéb állattartó helyekről származó trágyát gazdasági állatok számára nem hozzáférhető módon helyezik el, megfelelő fertőtlenítőszerrel kezelik és - legalább három hétig - tárolják. Nem szükséges fertőtlenítőszert használni, ha a trágyát fertőzéstől mentes trágyaréteggel vagy földdel fedik le. Az istállókból vagy egyéb állattartó helyekről származó folyékony hulladékot fertőtleníteni kell, ha azt nem a trágyával egyidejűleg gyűjtik össze.

7. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy bakteriológiai, patológiai vagy szerológiai vizsgálatot követően azokat az állatokat, amikben a brucellózis jelenlétét hivatalosan megerősítették, és amiket a hatáskörrel rendelkező hatóságok fertőzöttnek ítélnek, hatósági felügyelet mellett a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb harminc nappal azt követően levágják, hogy a tulajdonost vagy a felelős személyt hivatalosan értesítették a vizsgálatok eredményéről, és arról, hogy a mentesítési terv értelmében köteles levágatni a fertőzött szarvasmarhákat a megadott határidőn belül.

8. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

1. a 7. cikkben említett szarvasmarhák levágása után és az állomány újratelepítése előtt az istállókat és egyéb állattartó helyeket, valamennyi tartályt, felszerelést és az állatok gondozása során használt más tárgyakat hatósági felügyelet mellett tisztítják és fertőtlenítik, a hatósági állatorvos utasításaival összhangban. Az érintett állatok által használt legelőket a legelőkről történt eltávolításuktól számított hatvan napig tilos újra használatba venni, a hatáskörrel rendelkező hatóságok azonban felmentést adhatnak e tilalom alól, ivartalanított állatok esetében, feltéve hogy ezek az állatok csak vágás vagy hízóállományba, majd onnan közvetlenül a vágóhídra való szállítás céljából hagyják el ezeket a legelőket;

2. valamennyi szállítóeszközt, tartályt és felszerelést megtisztítanak és fertőtlenítenek a fertőzött állományhoz tartozó állatok, az ilyen állatoktól származó anyagok vagy az ilyen állatokkal érintkezett anyagok és eszközök szállítása után. Az ilyen állatok rakodására szolgáló területeket használat után meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell;

3. az előírt fertőtlenítőszert és annak koncentrációit az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával hivatalosan engedélyeztetik.

9. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a 7. cikkben említett szarvasmarhák levágása után,

- a 11. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül egyetlen szarvasmarha sem hagyja el az érintett állományt, kivéve ha a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyt ad a haladéktalan levágásra. A hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti az ivartalanított szarvasmarhák gazdaságon belüli mozgását, amennyiben az ivartalanított állatokat hízóállományba, majd onnan közvetlenül a vágóhídra szállítják,

- a brucellózis kimutatására irányuló vizsgálatokat végeznek az érintett állományban annak megerősítésére, hogy a betegséget felszámolták,

- az állományt nem töltik fel újra tenyészállatokkal, amíg a tizenkét hónaposnál idősebb és az állományban e célra megmaradt állatokat alá nem vetették egy vagy több, a brucellózis kimutatására irányuló hivatalos szerológiai vizsgálatnak. A 64/432/EGK irányelv rendelkezéseivel összhangban vakcinázott szarvasmarhák esetében azonban tizennyolc hónapos korig nem szükséges elvégezni ezt a vizsgálatot.

10. cikk

A tagállamok biztosítják a hivatalos szerológiai vizsgálat elvégzését a B1 és B2 típusú állományoknál mindaddig, amíg B3 vagy B4 típusúakká nem minősítik azokat.

11. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

i. a B1 típusú állományból B2 típusú állományba áthelyezni szándékozott valamennyi nőivarú állatot és bikát:

- ami tizenkét hónaposnál idősebb, hivatalosan elismert szerológiai vizsgálatnak vetettek alá a szállítást megelőző harminc napon belül, és ehhez a hatósági állatorvos erről szóló igazolását csatolják,

- érkezésük után legalább hatvan napra haladéktalanul elkülönítik, és a tizenkét hónaposnál idősebb állatokat további hivatalosan elismert szerológiai vizsgálatnak vetik alá B2 típusú állományba helyezésük előtt;

ii. B2 típusú állományból egy másik B2 típusú állományba áthelyezni szándékozott valamennyi nőivarú állatot és bikát,

- amely tizenkét hónaposnál idősebb, hivatalosan elismert szerológiai vizsgálatnak vetettek alá a szállítást megelőző harminc napon belül, és ehhez a hatósági állatorvos erről szóló igazolását csatolják,

- a szállítás során nem érintkeznek az alacsonyabb állat-egészségügyi státuszú állományokhoz tartozó állatokkal;

iii. az állatok áthelyezése B3 és B4 típusú állományok között a 64/432/EGK irányelv kritériumainak megfelelően történik.

12. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

- hatósági ellenőrzések útján megelőzik a brucellózis fertőzéstől mentesített állományok más fertőzési forrásból való újrafertőződését,

- a mentesítési terv hatálya alá tartozó állományokba irányuló, illetve az azokon belüli szarvasmarhák mozgása hatósági felügyelet mellett történik,

- a második francia bekezdésben említett, a mozgás korlátozására irányuló intézkedések a brucellózismentes és a hivatalosan brucellózismentes állományokból kifelé, illetve az azokba irányuló állatforgalomra vonatkozó hatályos közösségi intézkedések sérelme nélkül alkalmazhatók.

III. FEJEZET A szarvasmarha-tuberkulózisra vonatkozó különös rendelkezések

13. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a tuberkulózisra vonatkozó gyorsított mentesítési terv alapján:

a) kötelező haladéktalanul jelenteni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a tuberkulózis jelenlétét, illetve jelenlétének gyanúját;

b) tilos:

i. a tuberkulózis terápiás vagy deszenzibilizáló kezelésének valamennyi formája;

ii. a tuberkulózis elleni vakcinázás.

14. cikk

(1) Ha egy állományban tuberkulózis betegségre vagy fertőzésre gyanús állatot észlelnek, a hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják a betegség jelenlétének igazolására vagy kizárására irányuló hatósági vizsgálatok mielőbbi elvégzését.

A vizsgálatok eredményéig, a hatáskörrel rendelkező hatóságok elrendelik:

- az állomány hatósági felügyelet alá helyezését,

- az állományba, illetve az abból kifelé irányuló mozgás tilalmát, kivéve a hatáskörrel rendelkező hatóság által a haladéktalan leölés céljából engedélyezett mozgást,

- a betegségre vagy fertőzésre gyanús állatok elkülönítését az állományon belül.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések akkor helyezhetők hatályon kívül, ha hivatalosan kizárták a tuberkulózis jelenlétét vagy annak gyanúját az érintett állományban.

(3) Amennyiben egy állományban hivatalosan megerősítik a tuberkulózis jelenlétét, a tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket a betegség elterjedésének megelőzésére, és biztosítják különösen az alábbiakat:

- tilos az állományba, illetve az abból kifelé irányuló mozgás, kivéve a hatáskörrel rendelkező hatóság által a haladéktalan leölés céljából engedélyezett mozgást,

- elkülönítik az állományon belül az igazoltan tuberkulózissal fertőzött, és az általuk megfertőzhetett szarvasmarhákat,

- a szarvasmarhákat haladéktalanul alávetik a tuberkulózis kimutatására irányuló vizsgálatnak,

- azokat a szarvasmarhákat, amik igazoltan tuberkulózissal fertőzöttnek minősülnek, azokat a harmadik francia bekezdésnek megfelelően vizsgált szarvasmarhákat, amiknél az eredmény pozitív, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok által fertőzöttnek ítélt szarvasmarhákat a 15. cikk alapján végrehajtott levágásukig elkülönítik és megjelölik,

- fertőzött tehenek - megfelelő hőkezelésnek alávetett - tejét csak ugyanabban a gazdaságban tartott állatok takarmányozására lehet felhasználni,

- az élelmiszerekre vonatkozó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül a fertőzött állományokhoz tartozó tehenek tejét csak megfelelő hőkezelés céljából lehet tejfeldolgozó üzembe szállítani,

- fertőzött szarvasmarhák takarmányozásra szánt egész, fél, negyedelt, illetve darabolt testét és zsigereit olyan módon kell kezelni, amellyel a fertőzés elkerülhető,

- az olyan létesítmények, mint az állati tetemeket feldolgozó üzemek ellenőrzésére vonatkozó hatósági előírások biztosítják, hogy a tuberkulózis elterjedése az előállított anyag közvetítésével nem áll fenn,

- az istállókból vagy egyéb állattartó helyekről származó trágyát gazdasági állatok számára nem hozzáférhető módon helyezik el, megfelelő fertőtlenítőszerrel kezelik, és legalább három hétig tárolják. Nem szükséges fertőtlenítőszert használni, ha a trágyát fertőzéstől mentes trágyaréteggel vagy földdel fedik le. Az istállókból vagy egyéb állattartó helyekről származó folyékony hulladékot fertőtleníteni kell, ha azt nem a trágyával egyidejűleg gyűjtik össze.

15. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy bakteriológiai vagy patológiai vizsgálatot, illetve tuberkulinpróbát követően azokat az állatokat, amikben a tuberkulózis jelenlétét hivatalosan megerősítették, és amiket a hatáskörrel rendelkező hatóságok fertőzöttnek ítélnek, hatósági felügyelet mellett a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb harminc nappal azt követően levágják, hogy a tulajdonost vagy a felelős személyt hivatalosan értesítették a vizsgálatok eredményéről, és arról, hogy a mentesítési terv értelmében köteles levágatni a fertőzött szarvasmarhákat a megadott határidőn belül.

Olyan állatok esetében, amelyeknél a tuberkulózis kimutatására irányuló vizsgálat eredménye pozitív, de nem észlelhetőek a betegség klinikai tünetei, a hatáskörrel rendelkező hatóságok maximum három hónapra meghosszabbíthatják az előző bekezdésben foglalt időtartamot,

- olyan nőivarú állat esetében, amely várhatóan három hónapon belül elleni fog,

- amennyiben húsznál nagyobb létszámú állományhoz tartozó valamennyi szarvasmarha levágását rendelik el olyan régióban, ahol az e célra kijelölt vágóhidak kapacitásával összefüggő technikai okok miatt a vágás nem végezhető el a megadott harmincnapos határidőn belül.

16. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

1. a 15. cikkben említett szarvasmarhák levágása után és az állomány újratelepítése előtt az istállókat és egyéb állattartó helyeket, valamennyi tartályt, felszerelést és az állatok gondozása során használt más tárgyat hatósági felügyelet mellett megtisztítják és fertőtlenítik, a hatósági állatorvos utasításaival összhangban;

2. valamennyi szállítóeszközt, tartályt és felszerelést megtisztítanak és fertőtlenítenek a fertőzött állományhoz tartozó állatok, az ilyen állatoktól származó anyagok vagy az ilyen állatokkal érintkezett anyagok és eszközök szállítása után. Az ilyen állatok rakodására szolgáló területeket használat után meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell;

3. az előírt fertőtlenítőszert és annak koncentrációit az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával hivatalosan engedélyeztetik.

17. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a 15. cikkben említett szarvasmarhák levágása után:

- a 19. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül egyetlen szarvasmarha sem hagyja el az érintett állományt, kivéve ha a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyt ad a haladéktalan levágásra,

- a tuberkulózis kimutatására irányuló vizsgálatokat végeznek az érintett állományban annak megerősítésére, hogy a betegséget felszámolták,

- az állományt nem töltik fel újra, amíg az állományban megmaradt hathetesnél idősebb állatokat alá nem vetették a tuberkulózis kimutatására irányuló egy vagy több hatósági vizsgálatnak.

18. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a tuberkulózis felszámolására irányuló terv alapján legalább hathavonta hatóságilag ellenőrzött intradermális tuberkulinpróbát végeznek valamennyi hathetesnél idősebb szarvasmarhánál a T1 és T2 típusú állományokon belül mindaddig, amíg az állományokat T3 típusúvá nem minősítik.

19. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

i. a T1 típusú állományból T2 típusú állományba áthelyezni szándékozott valamennyi állatot:

- intradermális tuberkulinpróbának vetettek alá a szállítást megelőző harminc napon belül, és ehhez a hatósági állatorvos erről szóló igazolását csatolják,

- érkezésük után legalább hatvan napra haladéktalanul elkülönítik és további hivatalosan elismert intradermális tuberkulinpróbának vetik alá az állományba való helyezésük előtt;

ii. T2 típusú állományból egy másik T2 típusú állományba áthelyezni szándékozott valamennyi állatot:

- intradermális tuberkulinpróbának vetettek alá a szállítást megelőző harminc napon belül, és ehhez a hatósági állatorvos erről szóló igazolását csatolják,

- a szállítás során nem érintkeztek az alacsonyabb állat-egészségügyi státuszú állományokhoz tartozó szarvasmarhákkal;

iii. a szarvasmarhák áthelyezése T3 állományok között a 64/432/EGK irányelv kritériumainak megfelelően történik.

20. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

- hatósági ellenőrzések útján megelőzik a tuberkulózis-fertőzéstől mentesített állományok más fertőzési forrásból való újrafertőződését,

- a mentesítési terv hatálya alá tartozó állományokba irányuló, illetve az azokon belüli szarvasmarhák mozgása hatósági felügyelet mellett történik,

- a második francia bekezdésben említett, a mozgás korlátozására irányuló intézkedések a tuberkulózismentes és a hivatalosan tuberkulózismentes állományokból kifelé, illetve az azokba irányuló mozgásra vonatkozó hatályos közösségi intézkedések sérelme nélkül alkalmazhatók.

IV. FEJEZET Az enzootikus bovin leukózisra vonatkozó különös rendelkezések

21. cikk

A közösségi szabályok hatálybalépéséig a 77/391/EGK irányelv 4. cikkének harmadik albekezdésében foglaltak sérelme nélkül a leukózis felderítésére és az állományok leukózis tekintetében történő minősítésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni.

22. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a leukózistól való mentesítési terv alapján:

a) kötelező haladéktalanul jelenteni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a leukózis jelenlétét, illetve jelenlétének gyanúját, és különösen a szarvasmarha nyirokrendszerének és más szerveinek daganatos megbetegedését;

b) tilos a leukózis terápiás kezelésének és a leukózis elleni vakcinázás valamennyi formája.

23. cikk

Amikor egy állományban a leukózis jelenlétét hivatalosan megerősítették - a leukózis gyanúja esetén a nemzeti jogszabályok alapján hozott intézkedések mellett -, a tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket a betegség elterjedésének megelőzésére, és biztosítják különösen az alábbiakat:

- megtiltják az ezen állományból kifelé irányuló mozgást, kivéve a hatáskörrel rendelkező hatóság által haladéktalan leölés céljából engedélyezett mozgást,

- az érintett állományt elkülönítik annak érdekében, hogy az ahhoz tartozó szarvasmarhák ne érintkezhessenek más állománybeli szarvasmarhákkal,

- fertőzött tehenek tejét csak állatok takarmányozására lehet felhasználni megfelelő hőkezelés után, vagy tejfeldolgozó üzembe kell szállítani ilyen kezelés céljából; nem hőkezelt tej takarmányozásbeli felhasználása olyan állományoknál engedélyezhető, ahol a 24. cikk (1) bekezdésének értelmében valamennyi állatot le kell ölni,

- fertőzött állatok takarmányozásra szánt egész, fél, negyedelt, illetve darabolt testét és zsigereit olyan módon kell előkészíteni, amellyel a fertőzés elkerülhető,

- az olyan létesítmények, mint az állati tetemeket feldolgozó üzemek ellenőrzésére vonatkozó hatósági előírások biztosítják, hogy a leukózis elterjedésének veszélye az előállított anyag közvetítésével nem áll fenn,

- az állattartók értesítik a hatósági állatorvost a gazdaságukban tartott szarvasmarhák elhullásáról vagy kényszervágásáról.

24. cikk

A tagállamok a mentesítési terv keretein belül biztosítják, hogy

1. amennyiben a leukózis hivatalos megállapításakor a terv az állományhoz tartozó valamennyi szarvasmarha leölését írja elő, úgy ezeket az állatokat a hatáskörrel rendelkező hatóságok által megállapított határidőn belül levágják;

2. amennyiben a terv csak azoknak a szarvasmarháknak a leölését írja elő, amelyeknél a leukózist hivatalosan megállapították, és esetleg azokét, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóságok fertőzöttnek ítélnek, úgy ezeket az állatokat legkésőbb harminc nappal azt követően levágják, hogy a tulajdonost vagy a felelős személyt hivatalosan értesítették a vizsgálatok eredményéről és arról, hogy a mentesítési terv értelmében köteles levágatni a fertőzött szarvasmarhákat a megadott határidőn belül.

25. cikk

A tagállamok a 24. cikk (2) bekezdése szerinti vágás esetén biztosítják, hogy

- egyetlen szarvasmarha sem hagyja el az érintett állományt, kivéve ha a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyt adott a haladéktalan levágásra,

- a leukózis kimutatására irányuló vizsgálatokat végeztek az érintett állományban annak megerősítésére, hogy a betegséget felszámolták,

- csak a hatáskörrel rendelkező hatóságok által leukózis-fertőzéstől mentesnek ítélt állományokból származó állatokkal töltik fel az érintett állományt.

26. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

1. a 24. cikkben említett szarvasmarhák levágása után és az állomány újratelepítése előtt az istállókat és egyéb állattartó helyeket, valamennyi tartályt, felszerelést és az állatok gondozása során használt más tárgyat hatósági felügyelet mellett megtisztítanak és fertőtlenítenek, a hatósági állatorvos utasításaival összhangban;

2. valamennyi szállítóeszközt, tartályt és felszerelést megtisztítanak és fertőtlenítenek a fertőzött állatok, az ilyen állatoktól származó anyagok vagy az ilyen állatokkal érintkezett anyagok szállítása után. Az ilyen állatok rakodására szolgáló területeket használat után megtisztítják és fertőtlenítik;

3. az előírt fertőtlenítőszert és annak koncentrációit az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával hivatalosan engedélyeztetik.

27. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a betegség vagy fertőzés gyanújától mentes állományból származó szarvasmarhák nem érintkeznek az egyéb minősítésű állományokból származó szarvasmarhákkal.

V. FEJEZET Záró rendelkezések

28. cikk

A Bizottság a 77/391/EGK irányelvben megállapított hároméves időszak letelte előtt jelentést nyújt be a Tanácsnak az abban az irányelvben meghatározott tervek alkalmazásáról, szükség esetén a nemzeti megelőző intézkedések szorosabb összehangolásának megteremtésére irányuló javaslatokkal együtt.

29. cikk

(1) A 77/391/EGK irányelv 1978. január 1-jén lép hatályba.

(2) A tagállamok a Bizottságnak a tervek jóváhagyásáról szóló határozatában meghatározott napon, az 1978-ban jóváhagyott tervek esetében pedig legkésőbb 1978. december 31-én hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 77/391/EGK irányelv 9. cikke (2) bekezdésével összhangban elfogadott, a gyorsított intézkedésekre vonatkozó nemzeti terveket végrehajtsák.

(3) A 77/391/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hároméves végrehajtási időt valamennyi tagállamnál a Bizottság által a (2) bekezdés alapján megállapított időponttól kell számítani. A közösségi finanszírozás azonban minden esetben az 1982. január 1. előtt végrehajtott állatleölésekre korlátozódik.

(4) Ha a terv határidőben történő végrehajtása egyes tagállamokban jelentős nehézségekbe ütközne, a Tanács - a Bizottság javaslatára - egyhangú döntésével legfeljebb egy évvel elhalaszthatja a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott időpontokat.

30. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1977. december 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. Humblet

[1] HL L 145., 1977.6.13., 44. o.

[2] HL L 26., 1977.1.31., 81. o.

[3] HL L 121., 1964.7.29., 1977/64. o.

[4] HL L 15., 1978.1.19., 32. o.

--------------------------------------------------