Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

32022R1369[1]

A Tanács (EU) 2022/1369 rendelete (2022. augusztus 5.) a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről

A TANÁCS (EU) 2022/1369 RENDELETE

(2022. augusztus 5.)

a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet szabályokat állapít meg a gázellátás súlyos nehézségeinek kezelésére azzal a céllal, hogy a szolidaritás szellemében megőrizze az Unió gázellátásának biztonságát. Az említett szabályok magukban foglalják a gázkereslet csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések jobb koordinációját, nyomon követését és az intézkedésekkel kapcsolatos jelentéstételt, valamint a Tanács azon lehetőségét, hogy a Bizottság javaslatára Unió-specifikus válságszintet képviselő uniós riasztást hirdessen ki, amely az egész Unióra kiterjedő kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget von maga után.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "hatáskörrel rendelkező hatóság": nemzeti kormányzati hatóság vagy nemzeti szabályozó hatóság, amely az adott tagállam által kijelölt hatóságként biztosítja az (EU) 2017/1938 rendeletben előírt intézkedések végrehajtását;

2. "uniós riasztás": olyan Unió-specifikus válságszint, amely kötelező keresletcsökkentést indít meg, és amely nem kapcsolódik az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti válságszintek egyikéhez sem;

3. "gázfogyasztás": a tagállam területén folytatott tevékenységekhez szükséges teljes földgázellátás, ideértve a háztartások, az ipar végső fogyasztását és a villamosenergia-termelést, de kizárva többek között a tároló kapacitások feltöltésére használt gázt, a "gázellátás, -átalakítás és -fogyasztás" fogalmának a Bizottság (Eurostat) által használt meghatározásával összhangban;

4. "alapanyag": a földgáznak a Bizottság (Eurostat) energiamérleg számításokban említettek szerinti, nem energetikai célú felhasználása;

(5) "referencia-gázfogyasztás": a tagállam átlagos gázfogyasztásának volumene a referencia-időszak alatt; azon tagállamok esetében, ahol a gázfogyasztás a 2021. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartó időszakban legalább 8 %-kal nőtt a referencia-időszak alatti átlagos gázfogyasztáshoz képest, a referencia-gázfogyasztás csak a 2021. április 1-jétől és 2022. március 31-ig tartó időszak gázfogyasztás volumenét jelenti;

(6) "referencia-időszak": a 2017. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartó időszak;

7. "köztes célérték": az (EU) 2017/1938 rendelet Ia. mellékletében meghatározott köztes célérték.

3. cikk

A kereslet önkéntes csökkentése

A tagállamok minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a 2023. április 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakban legalább 15 %-kal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartó időszakban átlagos gázfogyasztásukhoz képest (a továbbiakban: önkéntes keresletcsökkentés). Ezekre az önkéntes keresletcsökkentési intézkedésekre a 6., a 7. és a 8. cikket kell alkalmazni.

4. cikk

Az uniós riasztás Tanács általi kihirdetése

(1) A Tanács - a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási határozat útján - uniós riasztást hirdethet ki.

(2) A Bizottság abban az esetben nyújtja be a fenti uniós riasztás kihirdetésére irányuló javaslatot, ha úgy ítéli meg, hogy fennáll a súlyos gázellátási hiány vagy a rendkívül magas gázkereslet jelentős kockázata, amelynek kezelésére a 3. cikkben foglalt intézkedések ugyan nem elégségesek, és amely az uniós gázellátási helyzet jelentős romlását eredményezi, azonban amelynek esetében a piac továbbra is képes kezelni a zavart anélkül, hogy nem piaci alapú intézkedésekhez kellene folyamodni.

(3) A Bizottság abban az esetben is az uniós riasztás kihirdetésére irányuló javaslatot nyújt be a Tanácsnak, ha ezt öt vagy több olyan illetékes hatóság kéri, amelyek az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján már nemzeti szintű riasztást hirdettek ki.

(4) A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság javaslatát.

(5) Az uniós riasztás kihirdetésére irányuló javaslat Tanácsnak történő benyújtása előtt a Bizottság konzultációt folytat az (EU) 2017/1938 rendelet I. mellékletében meghatározott érintett kockázati csoportokkal (a továbbiakban: kockázati csoportok) és az említett rendelet 4. cikkében létrehozott gázkoordinációs csoporttal (GCG).

(6) A Bizottság javaslata alapján a Tanács - végrehajtási határozat útján - megszüntetheti az uniós riasztást és az 5. cikk szerinti kötelezettségeket. A Bizottság az említett végrehajtási határozatra irányuló javaslatot abban az esetben nyújtja be a Tanácsnak, ha a helyzet értékelése nyomán - valamint az érintett kockázati csoportokkal és a GCG-vel folytatott konzultációt követően - úgy ítéli meg, hogy az uniós riasztás fenntartásának indoka már nem áll fenn.

5. cikk

Kötelező keresletcsökkentés uniós riasztás esetén

(1) Amennyiben a Tanács uniós riasztást hirdet ki, minden tagállam a (2) bekezdésnek megfelelően csökkenti gázfogyasztását (a továbbiakban: kötelező keresletcsökkentés).

(2) A kötelező keresletcsökkentés céljából - amíg az uniós riasztás érvényben van - az egyes tagállamok gázfogyasztásának a 2023. április 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakban (a továbbiakban: csökkentési időszak) 15 %-kal alacsonyabbnak kell lennie a referencia-gázfogyasztásukhoz képest. A kötelező keresletcsökkentés céljából figyelembe kell venni az uniós riasztás kihirdetését megelőző időszakban a tagállamok által elért keresletcsökkentést.

(3) Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-rendszere csak valamely harmadik ország villamosenergia-rendszerével van szinkronizálva, mindaddig mentesülnek a (2) bekezdés alkalmazása alól, amennyiben e harmadik ország rendszeréről leválasztják őket, amíg az energiarendszer biztonságos és megbízható működésének biztosításához szigetüzemben működő energiarendszer-szolgáltatások, illetve az energiaátviteli rendszer üzemeltetőjének nyújtott egyéb szolgáltatások szükségesek.

(4) A tagállamok mindaddig mentesülnek a (2) bekezdés alkalmazása alól, amíg az adott tagállam nem áll közvetlen összeköttetésben más tagállamok összekapcsolt gázrendszerével.

(5) A (2) bekezdés szerinti kötelező keresletcsökkentési célérték kiszámításához használt referencia-gázfogyasztást az egyes tagállamok a 2022. augusztus 1-jei köztes célértékük és az általuk 2022. augusztus 1-jén tárolt gáz tényleges volumene közötti különbséggel megegyező gázmennyiséggel csökkenthetik, amennyiben az említett időpontban teljesíti a köztes célértéket.

(6) A (2) bekezdés szerinti kötelező keresletcsökkentési célérték kiszámításához használt referencia-gázfogyasztást az egyes tagállamok a referenciaidőszak alatt alapanyagként elfogyasztott gáz volumenével csökkenthetik.

(6a) A tagállamok a (2) bekezdés szerinti kötelező keresletcsökkentési célérték kiszámításához használt referencia-gázfogyasztást kiigazíthatják az annak következtében megnövekedett gázfogyasztás volumenével, hogy a távfűtésben szénről gázra álltak át, amennyiben a 2023. augusztus 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakban ez a növekedés a referencia-időszak átlagos gázfogyasztásához képest legalább 8 %, és olyan mértékben, amennyiben ez a növekedés közvetlenül az átállásnak tulajdonítható.

(7) Az egyes tagállamok a kötelező keresletcsökkentést 8 százalékponttal korlátozhatják, feltéve, hogy bizonyítani tudják, hogy a más tagállamokkal való, nem megszakítható műszaki kiviteli kapacitásban mért hálózati összekapcsolódásuk nem éri el a 2021. évi gázfogyasztásuk 50 %-át, valamint hogy a más tagállamok felé irányuló rendszerösszekötő kapacitásukat az eltérésről való értesítés előtt legalább egy hónapig ténylegesen a legalább 90 %-os szinten történő gázszállításra fordították, kivéve, ha a tagállamok bizonyítani tudják a kereslet hiányát és a kapacitás maximalizálását, és bizonyítani tudják azt is, hogy a belföldi LNG-létesítményeik kereskedelmileg és műszakilag készen állnak arra, hogy a gázt - a piac által igényelt volumen erejéig - más tagállamok felé irányítsák át.

(8) A villamosenergia-válsággal szembesülő tagállamok ideiglenesen korlátozhatják a (2) bekezdés szerinti kötelező keresletcsökkentést arra a szintre, amely az energiaellátással kapcsolatos kockázat mérsékléséhez szükséges, amennyiben nem áll rendelkezésre más olyan gazdasági alternatíva, amely a villamosenergia-előállításhoz szükséges gáz felváltását az ellátás súlyos veszélyeztetése nélkül tenné lehetővé. Ebben az esetben az adott tagállam értesítést küld a korlátozás indokairól, és elegendő bizonyítékot mutat fel a korlátozást igazoló kivételes körülmények igazolására. Amennyiben szükséges, a tagállam naprakésszé teszi az (EU) 2019/941 rendelet 10. cikke szerinti kockázati készültségi tervét.

(9) A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a kötelező keresletcsökkentésnek a (5), (6), (7) és (8) bekezdés szerinti korlátozását célzó döntéséről, egyúttal megfelelő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy teljesültek a kötelező keresletcsökkentés korlátozásának feltételei. Az (5), a (6) és a (7) bekezdés szerintiértesítés már e rendelet hatálybalépését követően megtörténhet, és legkésőbb az uniós riasztás kihirdetése után két héttel kerülhet rá sor. A (8) bekezdés szerinti értesítésre legkésőbb az ugyanabban a bekezdésben említett villamosenergia- válság bekövetkezte után két héttel kerülhet sor. Az adott tagállam tájékoztatja szándékáról a kockázati csoportokat és a GCG-t is.

(10) Az értesítés alapján, valamint a kockázati csoportokkal és a GCG-vel folytatott konzultációt követően a Bizottság felméri, hogy teljesülnek-e a korlátozásra vonatkozó, a (5), a (6), a (7) és a (8) bekezdés szerinti feltételek. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a korlátozás nem indokolt, véleményt fogad el, amelyben megjelöli annak okait, hogy az adott tagállamnak miért kell megszüntetnie vagy módosítania a kötelező keresletcsökkentés korlátozását. Az említett véleményt legkésőbb a (9) bekezdés szerinti, hiánytalanul megküldött értesítést követő 30 munkanap elteltével el kell fogadni.

(11) Amennyiben a kötelező keresletcsökkentés korlátozására vonatkozó, a (5), a (6), a (7) és a (8) bekezdésben szereplő feltételek már nem teljesülnek, a tagállamok a (2) bekezdés szerinti kötelező keresletcsökkentési célértéket alkalmazzák.

(12) A Bizottság folyamatosan nyomon követi, hogy teljesülnek-e a kötelező keresletcsökkentés korlátozására vonatkozó, a (5), a (6), a (7) és a (8) bekezdésben szereplő feltételek.

(13) A kötelező keresletcsökkentő intézkedésekre - a hatályos hosszú távú szerződések sérelme nélkül - a 6., a 7. és a 8. cikk alkalmazandó.

6. cikk

Gázkereslet-csökkentést célzó intézkedések

(1) Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok szabadon megválaszthassák a megfelelő keresletcsökkentési intézkedéseket. A 3. és az 5. cikkben említett intézkedéseknek egyértelműen meghatározottaknak, átláthatóknak, arányosaknak, megkülönböztetésmenteseknek és ellenőrizhetőknek kell lenniük. Az intézkedések kiválasztásakor a tagállamok figyelembe veszik az (EU) 2017/1938 rendeletben meghatározott elveket. Az intézkedésekkel kapcsolatos követelmények különösen a következők:

a) nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt vagy a belső gázpiac megfelelő működését;

b) nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió gázellátásának biztonságát;

c) a védett felhasználók tekintetében meg kell felelniük az (EU) 2017/1938 rendeletben foglalt rendelkezéseknek.

(2) Keresletcsökkentő intézkedések meghozatalakor a tagállamoknak olyan objektív és átlátható kritériumok alapján kell mérlegelniük a az (EU) 2017/1938 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott védett felhasználóktól eltérő felhasználókat érintő intézkedések rangsorolását - illetve adott esetben kizárni az említett felhasználókat az ilyen intézkedések hatálya alól -, amelyek figyelembe veszik a szóban forgó felhasználók gazdasági jelentőségét, valamint többek között a következő elemeket:

a) az ellátási zavar hatása a társadalom számára kritikus ellátási láncokra;

b) a más tagállamokban jelentkező, különösen a társadalom számára kritikus fontosságú downstream ágazatok ellátási láncaira gyakorolt lehetséges negatív hatások;

c) az ipari létesítményekben keletkező, potenciálisan tartós károk;

d) a fogyasztás csökkentésének és a termékek helyettesítésének lehetősége az Unióban.

(3) A kereslet csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalakor a tagállamok mérlegelik a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentésére irányuló intézkedéseket, az iparban a tüzelőanyag-váltás ösztönzését célzó intézkedéseket, a nemzeti figyelemfelhívó kampányokat, a fűtés és hűtés mérséklésére, valamint a más tüzelőanyagokra való átállásra és az ipari felhasználás csökkentésére irányuló célzott kötelezettségeket.

7. cikk

A keresletcsökkentő intézkedések koordinálása

(1) A 3. és az 5. cikk szerinti önkéntes és kötelező keresletcsökkentő intézkedések megfelelő koordinálásának biztosítása érdekében a tagállamok együttműködnek egymással az egyes érintett kockázati csoportokon belül.

(2) Minden tagállam illetékes hatósága legkésőbb 2022. október 31-ig naprakésszé teszi az (EU) 2017/1938 rendelet 8. cikke alapján létrehozott nemzeti vészhelyzeti tervét, hogy az tükrözze az önkéntes keresletcsökkentés érdekében tett intézkedéseket. Az e rendelet 4. cikke szerinti uniós riasztás kihirdetése esetén minden tagállam adott esetben naprakésszé teszi nemzeti vészhelyzeti tervét is. Az (EU) 2017/1938 rendelet 8. cikkének (6)-(10) bekezdése nem alkalmazandó a nemzeti vészhelyzeti tervek e bekezdés szerinti naprakésszé tételére.

(3) A tagállamok a felülvizsgált vészhelyzeti tervek elfogadása előtt konzultálnak a Bizottsággal és az érintett kockázati csoportokkal. A Bizottság összehívhatja a kockázati csoportok és a GCG üléseit - figyelembe véve a tagállamok ezzel összefüggésben kifejtett véleményét -, hogy megvitassák a nemzeti keresletcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseket.

8. cikk

Nyomon követés és érvényre juttatás

(1) Az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai nyomon követik a keresletcsökkentési intézkedések területükön történő végrehajtását. A tagállamok legalább kéthavonta, de legkésőbb a következő hónap 15. napjáig jelentést tesznek a Bizottságnak a gázfogyasztásukról (terajoule-ban, TJ). Ha a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban uniós riasztást hirdetnek ki, a jelentést havonta kell benyújtani.

A tagállamok a jelentéseikben ágazatonkénti bontásban is feltüntethetik a gázfogyasztást, beleértve a gázfogyasztást a következő ágazatokban:

a) a gáz villamosenergia- és hőtermelés céljára történő felhasználása;

b) az ipar általi gázfogyasztás;

c) a háztartások és a szolgáltatások gázfogyasztása.

E bekezdés alkalmazásában az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) megállapított fogalommeghatározásokat és statisztikai konvenciókat kell alkalmazni.

A GCG segíti a Bizottságot az önkéntes és a kötelező keresletcsökkentés nyomon követésében.

(2) Abban az esetben, ha a jelentett keresletcsökkentési adatok alapján a Bizottság megállapítja annak kockázatát, hogy egy tagállam nem fogja tudni teljesíteni az 5. cikk szerinti kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget, a Bizottság felszólítja a tagállamot egy olyan terv benyújtására, amely meghatározza a keresletcsökkentési kötelezettség hatékony teljesítéséhez szükséges stratégiát. A Bizottság felszólítja továbbá az (EU) 2017/1938 rendelet 13. cikke alapján szolidaritási intézkedést kérő tagállamot, hogy az (EU) 2017/1938 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyújtson be egy olyan tervet, amely meghatározza a gázkereslet esetleges további csökkentésére irányuló stratégiát. A Bizottság mindkét esetben a benyújtott tervekre vonatkozó észrevételeket és javaslatokat tartalmazó véleményt bocsát ki, és tájékoztatja a Tanácsot véleményéről. Az adott tagállamnak a Bizottság véleményét kellőképpen figyelembe kell vennie.

(3) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot e rendelet végrehajtásáról.

9. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2024. március 1-jéig-jéig elvégzi e rendelet felülvizsgálatát az Unió gázellátásának általános helyzetére tekintettel, és a felülvizsgálat főbb megállapításairól jelentést tesz a Tanácsnak. E jelentés alapján a Bizottság különösen azt javasolhatja, hogy hosszabbítsák meg e rendeletalkalmazásának időszakát.

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2024. március 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1.o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32022R1369 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32022R1369&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02022R1369-20230401 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02022R1369-20230401&locale=hu