A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.735/2009/12. számú határozata szolgálati idő elismerése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 196. §, 329. §, 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 23. §, 25. §] Bírók: Gál Attila, Molnár Anna, Ördög Antalné

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.735/2009/12.*, Kecskeméti Törvényszék Mf.21924/2010/3., Kúria Mfv.10303/2011/7., 3065/2013. (II. 28.) AB végzés

***********

Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

6000 Kecskemét

Rákóczi út 17-19.

3.M. 735/2009/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság dr. Kalmár Adrienn által képviselt I.rendű felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek Nemes Nagy András által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen szolgálati idő 1,2 szorzóval történő elismerése iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága külön felhívására fizessen meg az állam javára

7.000.- Ft (azaz Hétezer forint) eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bírósági Gazdasági Hivatal külön felhívására fizessen meg

3.000.- Ft (azaz Háromezer forint) költséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz, melyet a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál kell írásban, 3 példányban benyújtani.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos, ha csak az ítélet indoklása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresete és személyes előadása, az alperes ellenkérelme, "A" Város Polgármesterének 1., 2., 3. számú határozatai, a "A" városi tűzoltóparancsnok 4. tp. számú parancsa, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának 5. számú parancsa, az Országos Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Főosztály Nyugdíjmegállapító Osztály 6. számú módosító határozata, a felperes 2009. július 6. napján kelt szolgálati panasza, "A" Város Tűzoltósága F. 7. számú határozata, a "A" Város Polgármesteri Hivatal Polgármestere 2001/2009. pm. számú határozata, a kihallgatott I., II. tanúk vallomása, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 1986. október 1. napjától kezdődően teljesített szolgálatot "A" Város Tűzoltóságánál, 1987. decemberétől tűzoltóparancsnok-helyettesként, majd 1992. június 1. napjától először megbízott, majd később kinevezett tűzoltóparancsnokként. A szolgálatát jogszabály alapján látta el, tehát feladatai közé tartoztak a tűzmegelőzési, önkormányzati, személyzeti, illetve gazdasági ügyek, valamint meghatározott esetekben - körülbelül évi 10 alkalommal - III-as fokozatú riasztás elrendelésekor tűzesethez való kivonulás, ahol a munkát szervezte, illetve koordinálta.

A felperes szolgálati idejét 2003. július 23-ig 1,2 szorzóval számította az alperes, majd 2003. július 23-tól kezdődően jogszabályi hivatkozásra megvonta tőle azt.

A felperes tűzoltóparancsnoki szolgálatáért vezetői pótlékban részesült.

"A" Város Polgármestere a felperes szolgálati idejének mértékét az 1. számú határozatával 1976. július 12. napjában, a 2. számú határozatával 1976. április 29. napjában, a 3. számú határozatával 1976. február 14. napjában állapította meg.

A "A" városi tűzoltóparancsnok 4. tp. számú parancsával a felperes korábban megállapított szolgálati idejének kezdetét a 2003. július 23-ig parancsnoki munkakörben eltöltött szolgálati idő jogszerű figyelembevételével 2007. május 2-i hatállyal 1976. augusztus 14. napjában állapította meg.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója 5. számú parancsában a felperes szolgálati jogviszonyát felmentéssel 2007. május 30-i hatállyal megszüntette. A parancsban rögzítésre került, hogy a szolgálati nyugdíjra jogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő kezdőnapja 1976. augusztus 14-e, tényleges hivatalos szolgálati ideje 1986. október 1. napja.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Főosztály Nyugdíjmegállapító Osztálya 6. számú módosító határozatában a felperes havi nyugdíját 227.826.- Ft-ban állapította meg akként, hogy a nyugdíj folyósításának kezdőidőpontja 2007. július 31. A határozat indokolásában rögzítésre került, hogy a felperes elismert szolgálati ideje 30 teljes év és a szolgálati idő kezdőidőpontja 1976. augusztus 14. napja.

A felperes 2009. július 6. napján szolgálati panaszt nyújtott be az alpereshez, melyben kérte, hogy a 4. tp. számú parancsban meghatározott szolgálati idő kezdőidőpontját az alperes módosítsa. A szolgálati panasz indokául előadta, hogy a szolgálatteljesítése fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó munkakörben folyt, így jogosult ezen kedvezményes számításra.

"A" Város Tűzoltóparancsnoka a 2009. augusztus 18. napján kelt F. 7. számú határozatával a szolgálati panasznak nem adott helyt. A felperes a döntést nem fogadta el, fellebbezést nyújtott be, mely alapján a kiskunfélegyházi polgármesteri hivatal polgármestere 9. PM. számú határozatával a "A" városi tűzoltóparancsnok 7. tp. számú döntését helybenhagyta. A határozat indokolásában a polgármester kifejtette, hogy a Hszt. 329. §-a, illetőleg a 140/1996. Kormányrendelet és az 1/2003. BM rendelet pontosan rögzíti, hogy kinél lehet az 1,2 szorzót alkalmazni, ám ezeknek a feltételeknek a felperes nem felel meg, tekintettel arra, hogy a szolgálati viszonyban eltöltött időt a végrehajtói állomány tekintetében lehet elszámolni és akkor, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítés ideje eléri legalább a napi szolgálatteljesítési idő 50 %-át, azonban a felperesnél ezen feltétele nem valósult meg.

A határozat ellen a felperes keresetet terjesztett elő és kérte, hogy a bíróság a "A" Város Polgármesteri Hivatal Polgármesterének 9. PM. számú határozatát helyezze hatályon kívül, valamint állapítsa meg, hogy a felperes 2003. július 23. napjától 2007. május 30. napjáig jogosult a szolgálati idő 1,2 szorzóval történő elszámolására. Perköltség iránti igénye nem volt.

Keresete indokául előadta, hogy nyugdíjba vonulását megelőzően rendszeresen fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásban teljesített szolgálatot. Beosztása olyannak minősült, amely fokozott szellemi koncentrációt, illetve állandó készenléti helyzetet igényelt. Megjegyezte, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 8. M. 2514/2007/7. számú ítéletében hasonló szolgálati beosztást ellátó személy vonatkozásában kedvezményes szolgálati idő számítása kapcsán a kereseti kérelemnek helyt adott, mely fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, így ez alapján, valamint a "B" Megyei Főügyészség 2003. és 2004. évre vonatkozó, többek között a kedvezményes szolgálati idő számítása gyakorlatának köreit érintő vizsgálat során semmiféle törvénysértést nem állapított meg.