48/1996. (X. 22.) AB határozat

Csolnok Község Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 10/1995. (IX. 30.) rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Csolnok Község Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 10/1995. (IX. 30.) rendelete 1. § (1) bekezdése és 5. § (2) bekezdése törvényellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívását a csolnoki képviselő-testület elutasította - az Alkotmánybírósághoz benyújtott kezdeményezésében Csolnok Község Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 10/1995. (IX. 30.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. § (1) bekezdése és 5. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Álláspontja szerint az Ör. 1. § (1) bekezdése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) előírásai sérelmével alapított vételi jogot az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokra.

Az indítványozó úgy ítélte meg, hogy az Ör. 5. §. (2) bekezdése az Lt. rendelkezéseivel ellentétesen szabályozza az önkormányzati lakások elidegenítése esetén adható vételárkedvezmény igénybevételét és a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi önkormányzat a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy "a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".

Az Lt. több tárgykörben is rendeletalkotási felhatalmazást, illetve bizonyos kötelezettségeket állapít meg az önkormányzat képviselő-testülete számára.

1. Csolnok Község Önkormányzatának tulajdonába az Ötv. 107. § (2) bekezdése alapján kerültek a volt állami bérlakások. Az Lt. 46. § a) pont második fordulatának megfelelően ezekre a lakásokra nem áll fenn vételi jog. Az Ör. 1. § (1) bekezdése a következőket tartalmazza. "Az önkormányzat a tulajdonát képező bérlakásokra jelen rendelet alapján vételi jogot biztosít

a) a bérlőnek, és

b) a bérlőtársaknak egyenlő arányban,

c) az a) és b) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenesági rokonának, valamint örökbefogadott gyermekének."

Az Lt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogy a törvényi előírások alapján vételi joggal nem terhelt bérlakásokra - rendeletével - vételi jogot állapítson meg. Az Lt. 1. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv ... rendelkezései az irányadóak". A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 375. § (1) bekezdés első mondata a következőket állapítja meg. "Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opciót) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja." A Ptk. említett előírása, valamint a 373. § (5) bekezdése és a 374. § (5) bekezdése együttes értelmezésével megállapítható, hogy vételi jogot jogszabály is alapíthat.

A Ptk. 685. § a) pontja úgy rendelkezik, hogy e törvény alkalmazásában "jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)-(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében viszont valamennyi jogszabály".

Az említett rendelkezések összevetéséből kitűnik, hogy az Ör. törvénysértő módon szabályozta a tulajdonában lévő bérlakásokat érintő vételi jogot, ezért az Alkotmánybíróság az 1. § támadott (1) bekezdését a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az említett lakásokra nézve az Lt. 49. §-a - a jogosultak számára - elővásárlási jogot alapított.

2. Az Lt. 53. § (1) és (2) bekezdése az önkormányzati tulajdonban lévő lakás Lt. szerint jogosult vevője számára több, az önkormányzat által kötelezően biztosítandó kedvezményről rendelkezik.

"(1) Ha lakást az e törvény alapján az arra jogosult vásárolja meg, részére - kérelmére - legalább huszonöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ha a jogosult kéri, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb tíz százalékának egy összegben való megfizetése köthető ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(2) A vételár egy összegben való megfizetése, vagy az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a vevőt árengedmény, illetőleg a vételárhátralékból engedmény illeti meg."

Az Lt. 54. § (1) bekezdése pedig az önkormányzati tulajdonban lévő lakások elidegenítésével kapcsolatosan több tárgykörben rendeletalkotásra hatalmazza fel az önkormányzatot. E rendelkezés szerint "önkormányzati rendeletben kell meghatározni az e törvény alapján vételi, illetve elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén ... a lakás vételárának mértékét, ... a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértékét, ... a részletfizetés időtartamát, ... a vételárengedmény, illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét".

Az idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy az önkormányzat az Lt. szerinti jogosult vevő számára részletfizetési kedvezményt, árengedményt, illetve a vételárnak a szerződésben vállalt határidő lejárta előtti befizetése esetén ún. vételárhátralék-engedményt köteles biztosítani. Az önkormányzat viszont jogosult arra, hogy e kedvezmények, illetve engedmények feltételeit rendeletében meghatározza. Az Lt. e feltételek kereteit, jellegét nem állapítja meg. Az önkormányzat azonban nem szabhat rendeletében olyan feltételt, amely az Lt. kötelező erejű, általános érvényű rendelkezéseivel ellentétes.

Az Ör. 5. § (2) bekezdése ezt írja elő:

"A vevő kérelmére a vételár legalább 20%-ának egyösszegű megfizetésével egyidejüleg a hátralékra maximum 15 éves kamatmentes részletfizetési kedvezmény biztosítható.

A fizetendő havi törlesztőrészlet azonban nem lehet kevesebb, mint a lakásra vonatkozó mindenkori lakbér háromszorosa."

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. előbbiekben idézett előírása törvényellenesen határozta meg az egy összegben megfizetendő vételárrészlet mértékét és az Lt. sérelmével korlátozta a részletfizetési kedvezmény időtartamát.

A vázoltak alapján az Ör. 5. § (2) bekezdés első mondatát az Alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette. Mivel a döntés következményeként a lakás vételára havonta fizetendő részletének összege is megváltozik, ezért az Ör. 5. § (2) bekezdés második mondatának a törlesztőrészlet mértékét a lakbér alapján meghatározó előírása okafogyottá vált. Az Alkotmánybíróság ezért a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően az 5. § (2) bekezdésének teljes szövegét megsemmisítette.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 537/H/1996/2.