A Kúria Kfv.37127/2014/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 70. §, 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 6. §, 9. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az üzlet működésének korlátozása csak akkor jogszerű, amennyiben a jogszabályban meghatározott mérték feletti zajkibocsátásért az egyéni felelőssége megállapítható. A határozat érdemére is kiható eljárási jogsértés az, ha az ügyfél nem ismerhette meg a hatósági eljárásban beszerzett bizonyítékokat.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30484/2013/14., *Kúria Kfv.37127/2014/5.* (BH 2015.7.206)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.37.127/2014/5.szám

A Kúria az Őri Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Őri Gábor ügyvéd) által képviselt felperesnek az S.B.G.& K. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bajkai István ügyvéd) által képviselt Budapest Főváros VII. ker. Erzsébet város Önkormányzat Jegyzője alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. november 14. napján kelt 18.K.30.484/2013/14. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.30.484/2013/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az alpereshez 2012. május 10-én érkezett panaszkérelem a panaszosok lakóhelyének közelében üzemeltetett vendéglátóhelyekről származó, a panaszosok életvitelét, nyugalmát zavaró zajszinttel kapcsolatosan. Az alperes a lefolytatott bizonyítási eljárás keretében 2012. június 16-án, valamint 2012. augusztus 31-én jegyzőkönyvvel dokumentált helyszíni szemlét tartott. Megállapította, hogy a zajforrás a vendéglátóhelyek előtt fenntartott teraszok működtetésével, az ott szórakozó 230-250 vendég által keltett zajforrásra vezethető vissza.

Az alperes műszaki irodája, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság 2012. november 9-én kelt tájékoztatásában megküldte a zajterhelési vizsgálatról készült jegyzőkönyvet. Ennek megállapításai szerint a mért zaj egyértelműen emberi hangra vezethető vissza, a mérés elvégzésekor a szakhatóság látókörébe került a felperes által üzemeltetett kerthelyiség mellett az "E. K.", a "..." és a "P. pub". Domináns zajforrásnak - a mérési pozíciótól függően - a felperes, illetve az "E. K." vendéglátó üzlet volt minősíthető. A szakértői vélemény kitért arra is, hogy az értékek becsült értékek, a két domináns zajforrás a jogszabályban meghatározott zajszint túllépésében nem volt elkülöníthető.

A szakvéleményre tekintettel és hivatkozással a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. § (5) bekezdésére, valamint 9. § (4) bekezdés ca) pontjára és figyelemmel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 238/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § j) pontjára is, az alperes határozatában (kelte: 2013. január 11.) a felperes által üzemeltetett üzlet nyitvatartási idejét - a felperes működési engedélyében foglaltakhoz képest - 22 óra és hajnali 6 óra között megtiltotta.

A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 2013. november 14-én kelt ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A Bíróság ítéletét a Kertv. 6. § (5) bekezdésére, 9. § (4) bekezdés c) pont ca) alpontjára alapítottan azzal indokolta, hogy nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást a közigazgatási eljárásban a felperes egyértelmű, kizárólagos és domináns felelőssége a zajszínt túllépésben. Mivel a felperes esetében a nyitvatartási idő korlátozása a felperesre nézve jelentős gazdasági, jövedelmezőségi és az alkalmazottak tekintetében pedig egzisztenciális szempontból súlyos következményt jelent, ezért az üzlet jogsértő működésének egyértelmű és kétséget kizáró megállapításához a felperesnek alapvető érdeke és joga fűződik. A Bíróság a perben ki nem egészíthető bizonyítás lefolytatására kötelezte az alperest a megismételt eljárásban.

A Bíróság helyt adott a felperesi keresetnek az eljárási jogsértésekre történt hivatkozás tekintetében is. Megállapította, hogy az alperes - az ügy érdemére is kiható eljárási jogsértést követett el azzal, hogy elmulasztotta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 70. § (1) bekezdésében foglaltakat. E mulasztás elzárta a felperest attól, hogy a bizonyítékokra észrevételt, nyilatkozatot tegyen, illetve bizonyítási indítványt terjesszen elő. A Bíróság értékelése szerint a mulasztás önmagában is indokolttá tette az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.

A Bíróság a megismételt eljárásban az alperesi hatóságot arra kötelezte, hogy egyediesítve az egyes vendéglátóhelyek zajkibocsátását külön-külön vizsgálva állapítsa meg a panaszban foglaltak megalapozottságát, illetve a felperes egyéni felelősségét a zajkibocsátási határérték túllépésében.