9/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat

az ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összegéről és követelményeiről[1]

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 14. § (3) bekezdése, 158. § (1) bekezdés 5. pontja és az Üttv. 208. § (21) bekezdése alapján, az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő szabályzatot hozza:

1. Az ügyvédi felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összege megegyezik az Üttv. szerint alkalmazandó, káreseményenként számított legalacsonyabb összeg 200 százalékával.[2]

2. Akkor felel meg az Üttv. által előírt felelősségbiztosításnak az ügyvéd által megkötött felelősségbiztosítás, ha valamennyi alábbi követelményt kielégíti:

a. az legalább az Üttv., valamint a jelen Szabályzat 1. pontjában írtak szerinti fedezetet biztosítja;

b. a biztosítási esemény meghatározása nem szűkebb a jelen Szabályzat I. sz. Mellékletében meghatározottnál;

c. a kizárt kockázatok köre nem bővebb a jelen Szabályzat II. sz. Mellékletében meghatározottaknál, és a biztosító mentesülésének és a kifizetett kártérítés biztosítottól történő visszakövetelése eseteinek köre nem bővebb a jelen Szabályzat II/A. sz. Mellékletében meghatározottaknál;[3]

d. az ügyvéd önrészesedésének a mértéke nem több mint 15%, azzal, hogy

da. 10 000 000 Ft - 20 000 000 Ft felelősségbiztosítási összeg esetén az ügyvédet terhelő minimális összeg nem haladhatja meg a 150 000 Ft-ot,

db. 20 000 001 Ft - 40 000 000 Ft felelősségbiztosítási összeg esetén az ügyvédet terhelő minimális összeg nem haladhatja meg a 300 000 Ft-ot,

dc. 40 000 001 Ft - 80 000 000 Ft felelősségbiztosítási összeg esetén az ügyvédet terhelő minimális összeg nem haladhatja meg a 600 000 Ft-ot,

dd. 80 000 001 Ft feletti felelősségbiztosítási összeg esetén az ügyvédet terhelő minimális összeg nem haladhatja meg az 1 200 000 Ft-ot;

e. a biztosító a szerződésben vállalja, hogy a biztosítási jogviszony fennállása alatt okozott és a károkozást követő legalább 7 éven belül bejelentett károkért akkor is helyt áll, ha a biztosítási szerződés bármilyen okból szűnt is meg;

f. a biztosító vállalja, hogy a biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnéséről és módosításáról, ennek bekövetkezésétől számított 8 napon belül értesíti a területi ügyvédi kamarát és tudomásul veszi, hogy az értesítés elmulasztásából eredő kárt megtéríteni köteles;

g. a biztosított ügyvéd a szerződésben felmentést ad arra, hogy a Biztosító a biztosítási titok alá eső adatokat az ügyvédi kamarával közölhesse;

h. ügyvédi irodai tagok biztosítása esetén a szerződés megfelel az egyszemélyes vagy a többszemélyes ügyvédi irodára vonatkozó felelősségi szabályoknak;

i. a biztosító illetve az alkusz a jelen Szabályzat III. sz. Mellékletében írtak szerint igazolja és szavatolja a jelen Szabályzat III. sz. mellékletében foglaltakat.

3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatott adótanácsadói tevékenység [Üttv. 3 § (1) bekezdés b) pont] csak adótanácsadó tevékenységre is kiterjedő, többletfeltételeket tartalmazó felelősségbiztosítás megkötése mellett folytatható.

3/A. Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárásban jogi képviseleti tevékenység csak a IV. sz. Mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő kiegészítő felelősségbiztosítás mellett folytatható.[4]

4. Az ügyvédek 2018. január 1-ét megelőzően megkötött felelősségbiztosítása tekintetében a területi ügyvédi kamara 15 napos határidővel megkeresi a felelősségbiztosítót a III. sz. Melléklet szerinti nyilatkozat megküldése érdekében. A területi ügyvédi kamara azon ügyvédeket, akiknek a 2018. január 1-ét megelőzően megkötött felelősségbiztosítása tekintetében a felelősségbiztosítója vagy az ügyvéd maga a III. sz. Melléklet szerinti nyilatkozatot e határidőben nem küldi meg a területi kamara részére, az Üttv. 149. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmények terhére való figyelmeztetés mellett felhívja a III. sz. Melléklet szerinti nyilatkozatnak a területi ügyvédi kamara részére történő 15 napon belüli bemutatására.[5]

Ez a szabályzat 2018. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Magyar Ügyvédi Kamara 7/2011 (X. 24.) sz. MÜK szabályzata és az ügyvédi kamarák által elfogadható ügyvédi felelősségbiztosításról szóló "1/2000 (V. 22.) sz. MÜK iránymutatásnak az 1/2011 (X. 24.) sz. MÜK iránymutatással és az 1/2012 (IV. 2.) sz. MÜK iránymutatással módosított szövege azokkal egységes szerkezetben" hatályát veszti.

Dr. Bánáti János s. k.,

elnök

Dr. Fekete Tamás s. k.,

főtitkár

I. sz. Melléklet

A Magyar Ügyvédi Kamara 9/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzatához

Biztosítási esemény

1. A biztosított ellen érvényesített kár, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az ügyvédi tevékenységre [Üttv. 2.§ (1) bekezdés a)-f) pontja] vonatkozó szabályok megsértésével - ide értve a jogszabály, valamint az országosan egységes bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba) - okozott.

A biztosított ellen érvényesített kár, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatott szabadalmi ügyvivői tevékenységre [Üttv. 3 § (1) bekezdés a) pont], társadalombiztosítási tanácsadásra Üttv. 3 § (1) bekezdés c) pont), biztosítási tanácsadásra [Üttv. 3 § (1) bekezdés d) pont] és a munkaügyi tanácsadásra [Üttv. 3 § (1) bekezdés e) pont], bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátására [3. § (1) bekezdés f) pont] közvetítői eljárásban és büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenységre [3 § (1) bekezdés m) pont] vonatkozó szabályok megsértésével - ide értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba) - okozott.

2. E szabályzat 3. pontja szerinti felelősségbiztosítás tekintetében a biztosított ellen érvényesített kár, az 1. pontban meghatározottakon túl az is, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatott adótanácsadói tevékenységre [Üttv. 3 § (1) bekezdés b) pont] vonatkozó szabályok megsértésével - ide értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba) -okozott.

3. Az 1. és 2. pontban meghatározottakkal okozott személyiségi jogi sérelem, amelyért a biztosított vagy alkalmazottja a magyar jog szabályai szerint (Ptk. 2:52 §) sérelemdíj megfizetésére köteles.

II. sz. Melléklet

A Magyar Ügyvédi Kamara 9/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzatához

Kizárható a kockázati körből az a kár

1. amely a biztosított által vállalt, a jogszabályban megállapított felelősségnél szigorúbb helytállási kötelezettségen alapul;

2. amelyet a biztosított a megbízás (meghatalmazás) túllépésével okozott, vagy a kár nem ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízás alapján történt eljárás következménye;

3. amely kár a biztosított gazdasági társaság, más szervezet tisztségviselőjeként, tagjaként végzett tevékenységéből, vállalkozói tevékenységéből keletkezik;

4. amely a biztosított pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység, bizalmi vagyonkezelési tevékenység, ingatlanközvetítői tevékenység, társasházi közös képviselői tevékenység, nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása tevékenységből keletkezett;

5. amelyet a biztosított hozzátartozójának, jelöltjének, ügyvédtársának (együttes ügyintézés, közös iroda, ügyvédi társulás, ügyvédi irodaközösség) okozott, továbbá amely kár a biztosítottat saját magát éri (bírság, illeték, büntetés, saját veszteség, stb.);

6. amely a letétként vagy egyéb jogcímen átadott, illetve átutalt összeggel való elszámolás elmaradása miatt keletkezik, kivéve, ha a biztosított az átvett összeggel azért nem tud elszámolni, mert azt tévedésből, megtévesztésből vagy felróható módon (figyelmetlenség) jogosulatlanul fizette ki, - a jogügyletben résztvevő másik fél részére;

7. amely a számítógépes szoftver-hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör, vagy hasonló eszköz hibás dátum felismerésével összefüggésben közvetlenül vagy közvetve merül fel;

8. amely a biztosított által elkövetett bűncselekmény miatt következett be;

9. amely pénz vagy értékpapír(ok) eltűnése, ellopása, vagy megsemmisülése miatt következett be;

10. amely olyan károkozó magatartás következménye, amelyet nem a magyar vagy az európai közösségi jog megsértésével okoztak;

11. amely a biztosított részére ügyvédi munkadíjként került kifizetésre;

12. amely kizárólag a Ptk. 6:63. § (5) bekezdésén (szerződés tartalma) alapul;

13. amely a károkozó biztosított jogi képviseleti költségében és a kamatokban mutatkozik, feltéve, hogy az a biztosított rendelkezésére álló biztosítási összeget a kártérítési összeggel együtt meghaladja, a biztosítási összeget meghaladó részében.

14. amelyet ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárásban jogi képviselet ellátása során okoztak.[6]

II/A. sz. Melléklet a Magyar Ügyvédi Kamara 9/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzatához[7]

A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

1. A biztosító mentesülése

1.1. A felelősségbiztosítási szerződésben a biztosító mentesülésének joga csak annyiban köthető ki, amennyiben a kárt a biztosított szándékos bűncselekménnyel okozta.

2. A biztosító visszakövetelési joga

2.1. A felelősségbiztosítási szerződésben a biztosító által a károsultnak kifizetett kártérítés, illetve sérelemdíj biztosítottól történő visszakövetelésének joga annyiban köthető ki, amennyiben a biztosító a mentesülés jogát nem kötötte ki erre az esetre, és a kárt a biztosított jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta.

2.2. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a biztosítottat a biztosítási eseményt okozó szakmai szabályszegéssel összefüggésben az illetékes területi ügyvédi kamara jogerősen végrehajtandó kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta,

b) okiratszerkesztéssel megvalósuló szabályszegés esetén amennyiben a biztosított a korábbi kárrendezés során már elbírált műhibával azonos műhibát követ el, vagy

c) a károkozó magatartást a bíróság ilyennek minősíti.

III. sz. Melléklet

A Magyar Ügyvédi Kamara 9/2017. (XI. 20.)MÜK szabályzatához

"Alulírott [alkusz vagy felelősségbiztosító neve] igazolom és szavatolom, hogy a biztosítás a jelen igazolás kiadásának pillanatában és a biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt - ideértve a jogviszony megszűnése után irányadó rendelkezéseket is - megfelel a .../2017. (XI. 20.) MÜK szabályzatban foglaltaknak. A biztosítási jogviszony fennállása alatt kártérítési felelősség mellett jelezni fogjuk, ha a felelősségbiztosítás feltételei változnak és eltérnek a - szabályzatban foglaltaktól.

Ezen nyilatkozat alapján - elévülésre hivatkozás nélkül - vállalunk megtéríteni minden olyan kárt, amelyet a Magyar Ügyvédi Kamara ./2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzata szerint téríteni kellett volna, és a kár (beleértve a sérelemdíjat is) megtérítésére a jelen biztosítás egyéb feltételei vagy bármely feltételének esetleges utóbb bekövetkező változása miatt nem került sor.

[Alkusz esetén:] Kijelentjük, hogy mint biztosítási alkusznak, megfelelő biztosításunk van az ilyen eseményekkel kapcsolatos kártérítési helytállásra. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy amennyiben alkuszi megbízási szerződésünk megszűnik, azt - ugyancsak kártérítési felelősség terhe mellett a kamarához bejelentjük, és az esetleges elévülésre hivatkozásról kifejezetten lemondunk."

IV. sz. Melléklet a Magyar Ügyvédi Kamara 9/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzatához[8]

Ingatlan-nyilvántartási eljárásban jogi képviseleti tevékenységet folytató ügyvédek kiegészítő felelősségbiztosításának követelményeiről

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jogi képviseleti tevékenységet folytató ügyvédek által megkötött kiegészítő felelősségbiztosításnak - az Üttv.-ben meghatározottakon túl - az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

1. A biztosítási esemény meghatározása nem lehet szűkebb az alábbinál:

a) a biztosítottal szemben érvényesített kár, amelyet a biztosított jogellenesen, az ügyvéd által ingatlan-nyilvántartási eljárásban folytatott jogi képviseleti tevékenységre vonatkozó szabályok megsértésével - ideértve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányából eredő műhiba elkövetését is - e minőségében okozott;

b) az a) pontban meghatározottakkal összefüggésben más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem okozása, amelyért a biztosított - mint az ingatlan-nyilvántartási eljárásban folytatott jogi képviseleti tevékenység folytatója - sérelemdíj megfizetésére köteles.

2. A kockázati körből csak az alábbi károk zárhatók ki:

a) az ingatlannal kapcsolatos okiratszerkesztés során elkövetett szakmai hibákkal és mulasztásokkal okozati összefüggésben bekövetkezett károk,

b) az ingatlanra vonatkozó eljárás tárgyát képező jogügylethez közvetlenül és szükségszerűen kapcsolódó és a biztosítottól elvárható tájékoztatás elmulasztásából vagy hiányosságaiból eredő károk,

c) az a kár, amely abból adódik, hogy a biztosított az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ingatlanügyi hatóság felhívására hiánypótlási kötelezettségének a károsult közreműködése hiányában nem tud eleget tenni,

d) az a kár, amely abból adódik, hogy a biztosított az ingatlanügyi hatóság által elutasított kérelmet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 50. §-a alapján a károsult közreműködésének hiánya miatt a törvényes határidőben nem tudja ismételten szabályszerűen benyújtani,

e) az a kár, amely a károsult vagy a másik szerződő fél téves adatszolgáltatásával van okozati összefüggésben, kivéve, ha az adott helyzetben a biztosítottól elvárható volt, hogy a hibát észlelje.

3. A biztosított által fizetendő önrészesedés mértéke nem haladhatja meg a bekövetkezett kár 5 %-át, illetve az önrészesedés minimális összege a 300 000 Ft-ot.

4. A biztosító legalább a kiegészítő biztosítás hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül bejelentett károk megtérítését vállalja.