A Fővárosi Törvényszék K.32509/2006/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VÁMÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, 2004. évi CI. törvény 8. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §] Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.32509/2006/2.*, Kúria Kfv.35052/2007/7. (AVI 2009.12.132)

***********

Fővárosi Bíróság

8.K. 32.509/2006/2.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Matlák Gábor ügyvéd nevében eljáró Dr. Bogus László ügyvédjelölt (....) által képviselt ....) felperesnek, a Dr. Laczik Mónika jogtanácsos nevében eljáró Dr. Hegedűs Csilla hadnagy által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Parancsnoksága (...., hivatkozási szám: 4390/2006) alperes ellen, - vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 28.700,- (Huszonnyolcezer-hétszáz) Ft kereseti illetéket a Fővárosi Illetékhivatal külön felhívására az államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

A felperes 2005. december 19-én 1 db ... típusú, 1587 cm3 hengerűrtartalmú, 1997. évjáratú személygépkocsi regisztrációs adóigazgatási eljárását kedvezményezte a Magánforgalmi Fővámhivatalnál, mely fővámhivatal a kérelemhez csatolt okmányok alapján a felperes kérelmével egyezően a regisztrációs adóigazgatási eljárást lefolytatta. A fővámhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, figyelemmel a 4. környezetvédelmi osztály kategóriára, a tárgybeli gépjármű hengerűrtartalmához kapcsolódó 3. adókategóriában meghatározott adóösszegre tekintettel a 2005. december 22-én kelt 10700B5A122366. számú határozatával 472.500,-Ft regisztrációs adót szabott ki a felperes terhére.

Az első fokú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben a regisztrációs adó oly módon történő megváltoztatását kérte, hogy az a gépjármű értékéhez arányuljon. Előadta fellebbezésében, hogy álláspontja szerint a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (T) alapján a gépjárműre kivetett adó az Európai Közösségeket alapító Szerződés 90. cikk (1) bekezdésébe ütközik, mely kimondja, hogy a tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.

A szóban forgó összeget csak a külföldről behozott használt autók után kell megfizetni, a belföldi használt autók esetében nem. Véleménye szerint az általa vásárolt gépjárműre kivetett adóból - tekintettel a belföldi használt autópiacon az ilyen típusú autók áraira - 347.760,-Ft összeg jogellenes, mivel a magánszemélyekre alkalmazandó 1,25-ös szorzó teljes egészében jogellenesnek számít, továbbá a gépjármű az újkori értékének jelenleg a 33%-át éri, tehát a kivetendő euró II., 1600 cm3-s motortérfogatú gépjárművekre vonatkozó normál adómérték 33%-a, azaz 124.740,-Ft lenne a jogszerű. A közösségi jog rendelkezéseit a tagállamok nemzeti hatóságainak is alkalmazniuk kell, ennek során pedig figyelembe kell venniük az Európai Közösségek Bírósága által kialakított joggyakorlatot. Mivel a közösségi jog a tagállami jogszabályokhoz képest elsőbbséget élvez, a tagállami jogalkalmazó szervek kötelesek a nemzeti jogszabályokat a közösségi joggal összhangban értelmezni, és nem alkalmazhatják azokat a tagállami jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a közösségi joggal összeférhetetlenek.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2006. február 13. napján kelt 13.051/2006. sz. határozatával a felperes fellebbezését elutasítva, az első fokú döntést, annak helyes indokaira utalással helybenhagyta. A határozat indokolása szerint az adózásra vonatkozó jogszabályokat minden tagállam önállóan, belső szabályozással állapítja meg, az nem tartozik az uniós, közösségi jogszabályok körébe. A regisztrációs adó összegét a 2004. évi CI. törvénnyel módosított T. 8.§. (1) bekezdése értelmében a törvény melléklete alapján kell meghatározni, attól eltérni nem lehet. A regisztrációs adó összegének megállapítását nem befolyásolja, illetve irreleváns az, hogy az újkori értékéhez képest jelenleg milyen értéket képvisel, a törvény kifejezett rendelkezése folytán az nem adócsökkentő tényező. A tárgybeli gépjármű beszerzése Közösségen belül történt, a felperes a gépkocsi regisztrációs adóigazgatási eljárását 2005. december 19-én, az eljárás megindításához szükséges okmányok benyújtásával kezdeményezte a fővámhivatalnál, mivel azt Magyarországon forgalomba kívánta helyezni, mindezek alapján a vonatkozó jogszabály kifejezett rendelkezései folytán a tárgybeli gépjármű után a törvényben meghatározott mértékű regisztrációs adót köteles a felperes, mint a regisztrációs adó alanya megfizetni.

A felperes keresetet terjesztett elő az alperes jogerős másodfokú határozatával szemben, melyben az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. Hivatkozott az EK-Szerződés 90. cikk (1) bekezdésére, mellyel kapcsolatban kifejtette, hogy a "hasonló jellegű termékek" jelen esetben a használt gépjárművek, és amíg a belföldön korábban már forgalomba helyezett használt gépjárművek továbbértékesítésekor nem kell megfizetni a regisztrációs adót, addig az Európai Unió más tagállamából behozott használt gépjárművek után fizetési kötelezettség van, tekintet nélkül arra, hogy ebben a más tagállamban az adott gépjármű első forgalomba helyezésekor már megfizették-e azt. Ennélfogva ez a szabályozás az Európai Unió más tagállamából behozott használt gépjárművek diszkriminatív adóztatásához vezet, amely a már hivatkozott 90. cikk (1) bekezdésébe ütközik.

A közösségi jogi rendelkezéseket a tagállamok nemzeti hatóságainak is alkalmazniuk kell, ennek során figyelembe kell venniük az Európai Bíróság által kialakított joggyakorlatot. E körben megjelölte az Európai Bíróság 6/64. számú ügyben hozott ítéletét, melyben az Európai Bíróság kimondta azt a meghatározó jelentőségű elvi tételt, hogy a közösségi jog a tagállami jogszabályokhoz képest elsőbbséget élvez. Az Európai Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata (67/27. sz. ügy) alapján közvetlen hatállyal bír, vagyis arra a tagállamok állampolgárai, mint magánszemélyek közvetlenül jogokat alapíthatnak, amelyeket a tagállami bíróságoknak védelemben kell részesíteniük.

A 106/77. Simmenthal-ügyben hozott ítéletében az Európai Bíróság kimondta, hogy a közvetlen hatállyal bíró közösségi rendelkezéseket a tagállami bíróságok közvetlenül és haladéktalanul alkalmazni kötelesek még akkor is, ha a tagállami jogszabály ellentétben áll azokkal. A közösségi jogba ütköző tagállami jogszabályok félretételének tehát nem feltétele, hogy azokat akár az adott tagállam alkotmánybírósága, akár pedig jogalkotó szerve hatályon kívül helyezze, ez a kötelezettség magából a közösségi jog elsőbbségének elvéből következik. A regisztrációs adóról szóló törvény rendelkezéseinek közösségi jogba ütközését az Európai Bíróság következetes joggyakorlata is alátámasztja. Az Európai Bíróság a T. szabályaival szinte teljesen megegyező portugál adójogszabály esetében megállapította, hogy az nem egyeztethető össze a közösségi joggal, melynek indoka, hogy a másik uniós tagállamból behozott használt autókra kiszabható adó mértéke nem haladhatja meg a hasonló, belföldön már forgalomba helyezett használt autók értékében fellelhető adó "amortizációját".