A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37359/2007/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HÍRKÖZLÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 229. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 111. §, 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 24. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.34818/2006/8., *Kúria Kfv.37359/2007/8.* (BH 2009.1.31)

***********

Kfv.IV.37.359/2007/8.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Pócsa Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának Elnöke alperes ellen hírközlési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2007. május 31. napján kelt 2.K.34.818/2006/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 2.K.34.818/2006/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú hatóság 2004. augusztus 5-én építési engedélyt adott ki K. I. ütem közösségi műsor- és jeltovábbító rendszer (KMJR) építésére, majd 2004. augusztus 31-én e határozatát visszavonta, a visszavonást tartalmazó határozatot pedig az alperes 2004. október 28-án kelt határozatával megsemmisítette.

A 2004. október 23-án kelt HN475-26/2004. számú határozatával az elsőfokú hatóság a felperest 5.159.129 Ft bírsággal sújtotta, mert a felperes az építési engedélyezés lezárta előtt megkezdte a II. ütem KMJR építését.

A határozat indokolása szerint a hálózat K. községben 90 %-ban megépült, a Kft. kivitelezésében.

A felperes fellebbezéssel élt a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2005. január 6. napján kelt FK330-1/2005. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Ezen határozatok ellen a felperes által benyújtott keresetet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság alaposnak értékelte, és a 14.K.20.406/2005/24. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezte.

A megismételt eljárásban az alperes FK-14134-1/2006. számon a HN475-26/2004. számú elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a bírság összegét 4.751.458 Ft-ra csökkentette, figyelemmel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon beszerzett igazságügyi szakvéleményben foglaltakra.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.

Arra hivatkozott, hogy nem a felperes épített, hanem a Kft., mégpedig anélkül, hogy erre szerződés lett volna; a felperes csak a terveket adta át.

Hivatkozott arra, hogy az alperesi hatóságtól telefonon közölték, hogy a kábeleket nem kell leszerelni, hanem célszerű megegyezni a felperesnek a Kft-vel.

A felperes álláspontja szerint a jogalkotó szándéka nem lehetett az, hogy a teljes beruházási költség után bírságot kelljen kiszabni; különös tekintettel arra, hogy az építésügyi hatóság később megadta az engedélyt.

Pontosított keresetében előadta, hogy az elsőfokú hatóság 2004. augusztus 5-én kelt - építést engedélyező - határozata a határozattal szembeni fellebbezés elutasítása miatt 2004. augusztus 5-én emelkedett jogerőre. Ebből adódóan az elsőfokú hatóság 2004. szeptember 23-án végzett helyszíni ellenőrzése során nem tehetett volna megállapítást arra nézve, hogy a kivitelezés 2004. augusztus 5. előtt is az építési engedélyben foglalt előírások megsértésével történt.

A per első tárgyalásán a felperes a jogorvoslati jog sérelmét is megjelölte azzal összefüggésben, hogy a megismételt eljárást nem az alperes elsőfokú hatósága folytatta le. Előadta, hogy 2004 őszén a költségek kb. 20-30 %-a jelenhetett meg csak ténylegesen a megvalósult építkezésen, vagyis az alperes nem tisztázta azt, hogy 2004. október 28-ig mennyi volt pontosan az a költség, amit a 29/1999. /X. 6./ KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet) 24. §-a alapján figyelembe lehetett venni.

Sérelmezte a felperes, hogy az alperes megsértette a célhoz kötöttség, közérdeknek való megfelelés, és a jóhiszeműség alapelveit és kiemelte, hogy közérdek-sérelem nem történt.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és azt elutasította.

Ítéletének indokolásában elsődlegesen kifejtette, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 171. § /1/ bekezdésére figyelemmel megállapítható, hogy a megismételt eljárásra 2005. november 1. napját követően - függetlenül attól, hogy korábban az Áe., vagy a Ket. alapján járt el a hatóság - a Ket. szabályait kell alkalmazni; e tekintetben tehát az alperesi határozat törvényes.

A Ket. 111. § /3/ bekezdésére hivatkozással leszögezte az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a megismételt eljárás során hozott döntéssel szemben kezdeményezett perben nem sérelmezheti alappal a jogorvoslati fórumrendszernek a bíróság ítéletével szükségképpen összefüggő alakulását.

Hivatkozott az elsőfokú bíróság a Pp. 229. § /1/ bekezdésére és kifejtette, hogy a felperes vitatta a bírság jogalapját. E vonatkozásban az elsőfokú bíróság - az alperessel egyetértve - a Ket. 111. § /3/ bekezdése alapján utalt arra, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletének indokolásában a bírság jogalapja tekintetében határozottan akként foglalt állást, hogy a felperes - mint építtető - a perbeli tényállás mellett bírságolható; e tekintetben tehát a Pp. 229. § /1/ bekezdése szerinti anyagi jogerő beállott.

Megállapította azt is a bíróság, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság - azáltal, hogy a perben igazságügyi szakértőt rendelt ki - abban a kérdésben is állást foglalt, hogy a KHVM rendelet 24. § /3/ bekezdés a/ pontja alapján mi minősül tényleges kivitelezési költségnek.

Az ítélet indokolásából megállapítható, hogy a szakértői véleményt sem az alperes, sem pedig a felperes nem vitatta.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint tehát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletének indokolásában az összegszerűség vonatkozásában tett megállapítás az alperest szintén kötötte, attól törvényesen eltérnie nem lehetett.

Megjegyezte a bíróság ezzel kapcsolatban, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság - a szakvéleményben foglalt pontos összegszerűség ellenére - az alperes határozatát azért helyezte hatályon kívül, mert a bíróságnak azon hírközlési tárgyú ügyekben, amelyekben a közigazgatási eljárás kétfokú, nincsen megváltoztatási jogköre.