29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet

a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének g) pontjában és (4) bekezdésében - az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben -, a távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 19. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá figyelemmel a Tt. 26. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltakra a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya[1]

1. § (1)[2] A rendelet hatálya kiterjed - az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak, továbbá a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építmények kivételével - az elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb burkoló, tartó, védő és jelző műtárgyak, ideértve a nyilvános telefonállomást burkoló, tartó és védő műtárgyat (telefonfülke) is (együtt: elektronikus hírközlési építmények) létesítésére (elvi engedélyeztetésére, építésére, használatbavételére, fennmaradására) és bontására.

(2) E rendelet - az engedélyezési eljárás nélkül folytatható építési, használatbavételi vagy bontási tevékenységek esetében - nem érinti a más jogszabályok alapján engedélyköteles tevékenységek körét.

A hírközlési hatóság

2. § Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építési tevékenységek engedélyezését (a továbbiakban: engedélyezés), illetve építésügyi hatósági ellenőrzését a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) végzi.

Az elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó hatósági engedélyek

3. § (1) A hatósági engedélyek fajtái:

a) elvi építési engedély;

b) építési engedély;

c) használatbavételi engedély;

d) fennmaradási engedély;

e) bontási engedély.

(2) Az eljárásokért a hatóság részére külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A hírközlési hatósági engedély iránti kérelem

4. § (1) Az engedély iránti kérelmet az ügyfél vagy törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: építtető) e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.

(2) Az építtető nem köteles az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásával engedélyezési eljárást kezdeményezni, ha az elektronikus hírközlési építmény építése, használatbavétele vagy bontása

a) az építtető tulajdonában álló ingatlan határán nem terjed túl,

b) 4,0 m2-nél nem nagyobb alapterületű és 3,0 méternél nem magasabb elektronikus hírközlési építmény a földfelszínen vagy - az építmény tartószerkezete megerősítésének szükséglete nélkül - építményen való elhelyezésére irányul,

c) a zártcélú távközlő hálózatokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint történik,

d) vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgáló elektronikus hírközlési építményre irányul, feltéve, hogy az építtető vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlan igénybevételére kerül sor,

e) a kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül,

f) föld alatti (mélyszinti) bányában üzemi célokat szolgál,

g) elektronikus hírközlési építmény meglévő nyomvonalon történő korszerűsítésére irányul,

h) jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó hálózatrész létesítésére irányul, amely az 1000 méter hosszúságot nem haladja meg,

i) hibaelhárítással összefüggő tevékenységnek minősül, vagy

j) jogszerűen épült elektronikus hírközlési célú alépítményi csőhálózatba, közmű alagútba, metró alagútba történő kábelbehúzásra, illetve jogszerűen épült tartószerkezetekre, oszlopokra történő vezetékek, kábelek elhelyezésére, bontására irányul.

(3) A (2) bekezdés g), h) és j) pontjában foglalt esetben az építtetőt - kivéve az ötven métert meg nem haladó hosszúságú elektronikus hírközlési építmény korszerűsítését vagy létesítését - a megvalósítást követő hatvan napon belül, valamint a (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt esetben, amennyiben az alaplétesítmény építési engedélyében nem szerepelt, és attól eltérő időben valósul meg, bejelentési kötelezettség terheli.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a bejelentő nevét,

b) az igénybe vett létesítmény használatbavételi/fennmaradási engedélyének számát, illetve más okiratot, amely hitelt érdemlő módon igazolja a létesítés jogszerűségét,

c) a megvalósult létesítmény műszaki leírását, vázrajzát, amelyből megállapítható a kapacitásban, kiterjedésben és a környezetre gyakorolt hatásban bekövetkezett változás, valamint

d) az érintett közművek tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát.

Az építési, fennmaradási és bontási jogosultság igazolása

5. § Az építtető az építési, fennmaradási és bontási (a továbbiakban: építési) jogosultságát igazolhatja:

a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén

aa) az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi másolatával,

ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel,

ac) jogerős és végrehajtható bírósági határozattal vagy közigazgatási hatósági eljárás során hozott döntéssel, vagy

ad) a tulajdonjog megszerzéséről szóló, a földhivatalnak történő benyújtás igazolásával ellátott szerződéssel;

b) saját tulajdonban lévő, haszonélvezettel terhelt ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel;

c) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) és b) pontban meghatározottakon túlmenően

ca) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával, vagy az ezt pótló jogerős hatósági határozattal vagy jogerős bírósági ítélettel, vagy

cb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal;

d) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén - az a) és b) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős hatósági határozattal, illetve jogerős bírósági ítélettel; vagy

e) társasházi tulajdon esetén az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint.

Az engedélyezési eljárásban közreműködők

6. § (1)[3] Az engedélyezési eljárásban e rendelet 1. mellékletében felsorolt, az adott engedélyezési eljárás tárgya alapján érintett közművek és más szervezetek működnek közre, továbbá azon érintett ingatlanok tulajdonosai, amelyeknek tulajdonjogát, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használatát a hatóság előtt engedélyezési eljárás alatt álló elektronikus hírközlési építmény keresztezi vagy keresztezné.

(2)[4] A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell az állásfoglalás megadásához szükséges mellékleteket.

(3)[5]

(4) A közművek és más szervezetek (a továbbiakban: közművek) nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni és az építési engedély iránti kérelemhez csatolni. Ennek hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazolni kell.

(5) A közművek nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a tervezett elektronikus hírközlési építmény vonatkozásában milyen műszakilag indokolt védelmet kívánnak előírni saját közműveik keresztezésénél és megközelítésénél.

(6) A közmű a nyilatkozatát tizenöt napon belül adja meg. Ha a közmű határidőn belül nem nyilatkozik, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

Elvi építési engedélyezési eljárás

7. § (1) Az építtető - az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt - elvi építési engedélyt kérhet.

(2) Az építtető köteles elvi építési engedélyt kérni, ha

a) az elektronikus hírközlő hálózat építése több ütemben folyik, és a kivitelezés várhatóan két évnél hosszabb ideig tart, vagy

b) az elektronikus hírközlő hálózat létesítményeit (építményeit) más jogszabály által védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben, tájképvédelmi övezetben, ökológiai hálózat övezet területén, régészeti, illetve műemléki védelem alatt álló ingatlanon kívánják elhelyezni.

8. § (1) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az építmény 1:10 000 méretarányú nyomvonal rajzát és rendszertechnikai rajzát,

b)[6] a kérelem tartalmától függően a 6. § (1) bekezdésében meghatározottak nyilatkozatát, és

c) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a hatályos jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy tervezői jogosultsággal rendelkezik.

(2) Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság vizsgálja, hogy

a) a kérelem mellékletei megfelelnek-e az (1) bekezdésben foglaltaknak,

b) a tervezett építési munka és a rendszertechnikai terv nem ellentétes-e a hatályos jogszabályokban, szabványokban, műszaki előírásokban foglaltakkal, és

c)[7]

(3) Az elvi építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmazza:

a) a közművek keresztezésére, megközelítésére vonatkozó esetleges külön kikötéseket, és

b) az engedély érvényességének időtartamát.

Az építési engedélyezési eljárás

9. § (1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt munka egészére kell kérni.

(2) Több megvalósítási (kivitelezési) szakaszra bontott építés esetén az egyes szakaszokra külön-külön is lehet engedélyt kérni.

10. § (1) Az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az elektronikus hírközlési építmény teljes nyomvonaláról készített 1:25 000 méretarányú átnézeti térképet, amennyiben a tervezett építmény helyközi szakaszt vagy szakaszokat is tartalmaz. Az engedélyezési eljárás során a hatóság szükség esetén - illetve a földhivataloktól beszerezhető méretarányhoz igazodva - a nyomvonallal érintett helységek belterületére 1:10 000 vagy 1:4000 - Budapesten 1:5000 - méretarányú átnézeti térképet; belterületen 1:500; meglévő nyomvonalon, tervezett építménynél, illetve külterületen 1:1000 méretarányú nyomvonal rajzot, továbbá más részletes szelvény, metszet csatolását is igényelheti;

b) az építési jogosultságot igazoló okiratot;

c)[8] a kérelem tartalmától függően a 6. § (1) bekezdésében meghatározottak nyilatkozatát, környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység folytatására szolgáló építmény létesítése esetén a jogerős környezetvédelmi engedély meglétéről szóló nyilatkozatot, annak azonosítására szolgáló adatokkal, valamint a külön jogszabályokban előírt hozzájárulást, illetve nyilatkozatot;

d) az elvi építési engedély számát, keltét, amennyiben az a 7. § (2) bekezdése szerint kötelező, illetve ha elvi építési engedéllyel rendelkezik;

e) műtárgy igénybevételére vonatkozó hozzájárulást;

f) termőföld vagy mezőgazdasági művelés alatt álló föld igénybevétele esetén a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát;

g) erdőnek, illetve fásításnak minősülő földrészletek igénybevétele esetén az erdészeti hatóság más célú hasznosítást engedélyező határozatát;

h) az elvi építési engedélyben meghatározott esetleges egyéb iratokat;

i) a tervező nyilatkozatát, hogy a mindenkor hatályos minőségi, biztonsági, környezetvédelmi és műszaki szabványokat figyelembe vette, a megfelelőség igazolások rendelkezésre állnak, az altervezők munkáját összehangolta, a tervek szakszerűek, és az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésénél az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 94. §-ának (2) és (3) bekezdésében előírtakat figyelembe vette és az érintettek körét feltárta;

j) az elektronikus hírközlési építmény tervezett létesítési költségvetését; illetve

k) más nyomvonalas, illetve nyomvonaljellegű létesítmények megközelítésére, keresztezésére, igénybevételére vonatkozó - az érintett létesítmény üzemeltetőjével egyeztetett - (részlet) terveket.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak a műszaki leírással együtt képezik a kiviteli tervdokumentációt. Az engedély iránti kérelem mellékleteként a kiviteli tervdokumentáció három példányát, valamint a szakhatósági állásfoglalások beszerzése érdekében, az érintett szakhatóság követelményének megfelelő, szakhatóságonként két példány engedélyezési tervdokumentációt kell benyújtani a hatósághoz.

11. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság vizsgálja, hogy

a) a kérelemben és a mellékletekben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályokban, szabványokban előírt szakmai (műszaki) és tartalmi követelményeknek,

b) a szükséges külön eljárásokban az előzetes kérdések tisztázódtak-e,

c) a tervezőként megjelölt személy rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges szakirányú tervezési jogosultsággal, és

d) a kérelem elbírálásához külön tárgyalás tartása szükséges-e.

12. § (1) A hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint - helyszíni szemlét tart.

(2) A hatóság a helyszíni szemléről - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt kivétellel - előzetesen értesíti az építtetőt, a tervezőt, továbbá az eljárásban részt vevő szakhatóságokat, közműveket.

13. § (1) A helyszíni szemle vezetője a hatóság ezzel megbízott képviselője.

(2) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl fel kell tüntetni a szakhatóságok képviselőinek megállapításait.

14. § (1) Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmazza

a) az építtető nevét, címét (székhelyét);

b) az engedélyezett építmény pontos megnevezését, az érintett ingatlanok helyrajzi számát;

c)[9] az építés sajátos feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési munkával, azokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell;

d) a közművek keresztezésére, megközelítésére vonatkozó esetleges külön kikötéseket;

e) az engedély érvényességének időtartamát;

f) a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó felhívást; és

g) a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtására való utalást.

(2) Az építési engedély megadása esetén, annak jogerőre emelkedése után a hatóság a kiviteli terv engedélyezési záradékkal ellátott két példányát az építtetőnek megküldi.

15. § (1) Az építési engedély jogerőre emelkedésének napjától számított két évig érvényes. Nem szűnik meg az építési engedély érvényessége, ha az építést az építtető két éven belül megkezdte és az építményre az építés megkezdésétől számított öt éven belül használatbavételi engedélyt szerez. A hatóság a határozatában ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.

(2) A hatóság az építési engedély érvényességét - az építtető kérelmére - egy évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásakor fennállott körülmények nem változtak meg.

(3) Az építtető jogutódja az érvényes építési engedélyt jogosult felhasználni, azonban köteles a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - a hatóságnak bejelenteni. A bejelentést megelőzően az építtető jogutódja nem jogosult építési tevékenységet folytatni. A bejelentést megelőzően folytatott építési tevékenység esetén a hatóság bírságot szab ki.

Az építési engedélytől való eltérés engedélyezése

16. § (1) A jogerős és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező kiviteli tervektől csak a hatóság előzetes engedélyével lehet eltérni.

(2)[10] Ha az eltérés érinti az érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közművek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, az építtető köteles az eltérésben érintett ingatlanok, építmények tulajdonosainak, kezelőinek, a közművek üzemben tartójának ismételt hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(3)[11] A hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján az eltérés jellegétől függően az építési engedélyt módosíthatja, visszavonhatja és új építési engedélyt adhat ki, vagy kisebb, építési engedélyhez nem kötött eltérések kikötések nélküli jóváhagyása esetén feljegyzéssel vagy az építési naplóba történő bejegyzéssel is tudomásul veheti, engedélyezheti azt.

Használatbavételi engedélyezési eljárás

17. § (1) Az építési engedély alapján létesített elektronikus hírközlési építmény használatbavételéhez szükséges engedély iránti kérelmet az építtetőnek az építési munka befejezésétől számított harminc napon belül kell benyújtania a hatósághoz.

(2) A használatbavételi engedélyt az elektronikus hírközlő hálózat egyes önállóan üzembe helyezhető szakaszaira is lehet kérni.

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető és - ha nem azonos az építtetővel - az üzemben tartó nevét és címét (székhelyét);

b) az elektronikus hírközlési építmény megnevezését, az érintett ingatlanok helyrajzi számát;

c) az építési engedély számát és keltét;

d) az építés befejezésének időpontját; és

e) az építmény tényleges létesítési költségét.

(4) A kérelemhez egy-egy példányban mellékelni kell az elektronikus hírközlési építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és ennek mellékleteit, a közmű nyilvántartó igazolását, az elektronikus hírközlési építmény geodéziai bemérési rajzát, a megvalósult építmény javított kiviteli dokumentációját (megvalósulási terv), az érintett közművek tulajdonosainak a használatbavételhez történő hozzájárulását, a villamos mérési jegyzőkönyveket és érintésvédelmi minősítő iratot, valamint felelős műszaki vezetői nyilatkozatot.

(5) A használatbavételi engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell

a) az építtető és - ha nem azonos az építtetővel - az üzemben tartó nevét és székhelyét;

b) az elektronikus hírközlési építmény megnevezését, az érintett ingatlan helyrajzi számát;

c) az építési engedély számát és keltét;

d) az elektronikus hírközlési építmény használatbavételével és üzemben tartásával kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat; és

e) arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a használatbavételi engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül az építtető köteles - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - a változás következtében megvalósult állapotot rögzítő vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

(6) A hatóság a használatbavételi engedély megadását megtagadja, ha

a) az elektronikus hírközlési építmény a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak nem felel meg vagy a jóváhagyott kiviteli tervektől eltérően épült meg,

b) az elektronikus hírközlési építmény rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, vagy

c)[12]

(7) Ha az építtető olyan különcélú elektronikus hírközlő hálózat használatát kívánja megváltoztatni, amelyet e jogszabály hatálybalépése előtt a rá vonatkozó külön szabályok szerint hatósági engedély nélkül létesítettek, a hatóságtól erre használatbavételi engedélyt kell kérnie. Használatbavételi engedélyre van szükség abban az esetben is, ha a korábban más céllal -jogszerűen - létesült elektronikus hírközlési építmény rendeltetése megváltozik. A kérelemhez - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell a 10. § szerinti mellékleteket is.

Fennmaradási engedélyezési eljárás

18. § (1) Ha elektronikus hírközlési építményt engedély nélkül vagy attól eltérő módon (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) építettek, az építtető fennmaradási engedélyt kérhet. Amennyiben a hatóság állapítja meg, hogy az elektronikus hírközlési építmény szabálytalanul épült, határidő tűzésével az építtetőt felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására.

(2) Az (1) bekezdés szerint szabálytalanul épített elektronikus hírközlési építményre a hatóság

a)[13] fennmaradási engedélyt adhat, feltéve, hogy az megfelel e rendeletnek, egyéb jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági, műszaki előírásoknak, vagy

b)[14] határozott időre szóló fennmaradási engedélyt adhat - egyben kötelezi az építtetőt az átalakítás elvégzésére -feltéve, hogy az átalakítás után az elektronikus hírközlési építmény egyéb jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági, és műszaki előírásoknak megfelelővé válik.

(3) A hatóság a szabálytalanul épített elektronikus hírközlési építményre fennmaradási engedélyt nem adhat, annak lebontását rendeli el, ha

a)[15] az építmény az átalakítással sem felel meg e rendeletnek, egyéb jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági előírásoknak,

b) az elrendelt átalakítást az előírt határidőre nem végezték el,

c) az építtető fennmaradási engedély iránti kérelmét a hatóság felhívása szerinti határidőig nem nyújtotta be.

(4) Ha a hatóság a bejelentés vagy - szükség szerint -helyszíni szemle alapján megállapítja, hogy az elvégzett építési munkák nem a 4. § (2) bekezdésének g), h), i) vagy j) pontjai alá tartozónak minősülnek, úgy fennmaradási engedélyezési eljárást kell lefolytatnia.

(5) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési, illetve használatbavételi engedély iránti kérelemhez e rendelet 10. és 17. §-ai szerint is szükségesek lettek volna.

(6) Ha a hatóság a fennmaradási engedélyt kiadja, az építtetőnek az építményre használatbavételi engedélyt nem kell kérnie.

(7) Ingatlan-nyilvántartásban szereplő építmény esetén a fennmaradási engedély megadását követően az építtetőnek harminc napon belül - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

Bontási engedélyezési eljárás

19. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmény bontását a tulajdonos - a munka tervezett megkezdése előtt legalább hatvan nappal - a hatóságnak köteles bejelenteni, mellékelve az 5. §-ban foglaltak szerinti jogosultság igazolását, valamint az érintett közművek nyilatkozatát.

(2) A bontás bejelentéséről szóló nyilatkozat alapján a hatóság a (3) bekezdés kivételével csak abban az esetben hoz határozatot, ha a bontás végrehajtására vonatkozóan feltételeket állapít meg, vagy a bontás végrehajtását nem engedélyezi. Ha a hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül nem hoz határozatot - feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél -, a kérelmező bejelentését elfogadottnak kell tekinteni.

(3) Régészeti, illetve műemléki védelem alatt álló ingatlanon, területen tervezett bontási munkák bejelentése esetén a hatóság minden esetben hoz határozatot.

(4) Ingatlan-nyilvántartásban szereplő létesítmény esetén a bontási munkák befejezését követően az építtetőnek harminc napon belül - ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából - változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

Ellenőrzés

20. § (1) A helyszíni ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A hatóság e rendelet hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési építmények építésének, használatbavételének, bontásának ellenőrzési feladatai ellátásába más - jogszabályban feljogosított - ellenőrző szervet vagy szakértőt is bevonhat.

(3) A hatóság az ellenőrzésről - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt kivétellel - előzetesen értesíti az építtetőt, a kivitelezőt és az üzemben tartót.

(4) Az elektronikus hírközlési építmény építtetője, kivitelezője, üzemben tartója köteles az ellenőrzésben közreműködni.

Fennmaradási engedélyezési eljárás

21. §[16]

Bontási engedélyezési eljárás

22. §[17]

Ellenőrzés

23. §[18]

Bírság

24. § (1)[19] A hatóság bírsággal sújtja azt az építtetőt, aki az engedélyhez kötött munkát nem az előírtaknak megfelelően végzi.

(2) Nem szabható ki a bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete óta öt év már eltelt, illetőleg az már legalább hat hónapja a hatóság tudomására jutott, és a hatóság intézkedést nem kezdeményezett.

(3) A bírság mértéke

a) az engedély nélkül épített távközlési építmény esetén a tényleges kivitelezési költség 50%-a, de legalább 500 000 Ft,

b) az engedélytől való eltérés esetén a tényleges kivitelezési költség 20%-a, de legalább 100 000 Ft,

c) az a) és b) pont esetén sem lehet több a tényleges kivitelezési költség 100%-ánál.

Hatósági nyilvántartás

25. § (1) A jogerős elvi építési, építési, használatbavételi, fennmaradási és bontási engedélyekről a hatóság nyilvántartást vezet.

(2)[20]

(3) A nyilvántartást minden érdekelt megtekintheti.

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet 1999. október 15-én lép hatályba, rendelkezéseit csak a rendelet hatálybalépését követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.

(2)[21]

(3)[22]

(4)[23]

(5)[24]

(6)[25]

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

1. melléklet a 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelethez[26]

Az elektronikus hírközlési építmények hatósági engedélyezési eljárásaiban közreműködő közművek és más szervezetek:[27]

_[28]

KÖZMŰVEK ÉS MÁS SZERVEZETEK

1. Víz- és csatornázási művek

2. Gázművek

3. Távhőellátó szervek

4. Áramszolgáltató szervek

5. Elektronikus hírközlési építmények tulajdonosai [a 6. § (1) bekezdése szerint], az elektronikus hírközlési szolgáltatók/üzemeltetők

6. A villamosmű üzemben tartója

7. A vasút üzemeltető szervezetek

8. A városi helyi közlekedési szervezetek

9. Útkezelő szervezetek

K (1-9. pontig): A hálózatokat és más üzemi építményeket érintően a csatlakozó vezetékek és berendezések esetén a szakszerű megoldás követelménye, továbbá a nyomvonalas keresztezésekre meghatározott műszaki, technikai normák érvényre juttatása.

10. Kéményseprőipari Szolgáltató Szerv (vállalkozó) K: Az égéstermék- (füstgáz-) elvezető kémények esetén a szakszerű megoldás és a biztonság követelményeinek érvényre juttatása céljából.

11. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

K: A nyomvonalas létesítmények egységes, naprakész nyilvántartásának fenntartása.

2. melléklet a 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelethez[29]

3. számú melléklet a 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelethez[30]