A Kúria Gfv.30181/2012/9. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Osztovits András, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Szabó Péter

A határozat elvi tartalma:

A saját gazdasági tevékenységének, üzleti tervei, elképzelései megvalósulásának kockázatát, a szerződéskötés előmunkálatának költségeit - fő szabály szerint - a fél maga viseli. A tőle elvárható körültekintéssel eljáró fél javára csak a nagyobb arányú, indokolt költekezés megtérítésére lehet mód. 1959. IV. Tv. 6. §

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41503/2006/76., Fővárosi Törvényszék G.41503/2006/41503., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21552/2010/3., Kúria Gfv.30187/2011/5. (BH+ 2013.1.33, EH 2011.2416), 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, *Kúria Gfv.30181/2012/9.* (BH 2013.10.275, BH 2013.9.248)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.181/2012/9.szám

A Kúria a dr. Bretscher Lívia ügyvéd által képviselt felperesnek a Juhász, Császár, Csvila Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Császár Mátyás ügyvéd) és avvocato Paolo Di Franco európai közösségi jogász által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Bíróságon 9.G.41.503/2006. számon indított perében a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.952/2011/3. számú közbenső ítélete ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 22.225,- (huszonkettőezer-kettőszázhuszonöt) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a M Nyrt. ajánlati felhívást tett közzé a D üzem (a továbbiakban: "C" projekt) tervezési, beszerzési és építési (EPC) munkálataira, melyre a felperes és az alperes külön-külön ajánlatot tett.

A peres felek 2005. október 12-én Budapesten szándéknyilatkozatot (az eredeti angol nyelvű szövegben: statement) írtak alá. Rögzítették, az alperes fővállalkozóként jár el a M Nyrt. irányába, miközben a felperes, mint kinevezett alvállalkozó kapacitásaira és referenciáira hagyatkozik. Vállalták, hogy az egymás közötti szerződésüket legkésőbb a M Nyrt-vel kötendő EPC fővállalkozói megállapodás aláírásáig kidolgozzák és aláírják. Meghatározták létrehozandó szerződésük alapelveit is: a szándéknyilatkozathoz csatolt 1. számú melléklet szerint osztják meg egymás között a munkát, a MOL részére a bankgaranciákat az alperes biztosítja, a felperes saját "munkaterjedelmét" az alperes felé ugyancsak bankgaranciával biztosítja, a kifizetések mérföldkövekhez kapcsolódnak akként, hogy egy adott mérföldkő a felek egyikére vonatkozhat és a fizetésre vonatkozó záradékot a M Nyrt-vel együtt módosíthatják, a projekt céljaira az alperes külön bankszámlát vezet, végül pedig a felmerülő veszteséget és nyereséget mindegyik fél saját "hatáskörében" viseli, függetlenül a másik fél veszteségétől és nyereségétől. Megállapodtak abban, hogy "a szállítás terjedelmét" az 1. számú mellékletben ismertetett feladatmegosztás szerint osztják el. A felperes általi szállítás irányértéke a M Nyrt. és az alperes közötti EPC szerződés teljes átalányárának 45 %-ával egyenlő. Rögzítették azt is, hogy a szándéknyilatkozat a M Nyrt. jóváhagyásával lép hatályba.

A szándéknyilatkozatot annak megkötése után a felek a M Nyrt-hez benyújtották, amely azt előbb szóban, majd 2005. december 21-én írásban is jóváhagyta.

A M Nyrt. által a szándéknyilatkozat megkötése után kiadott újabb felhívásra a felperes ajánlatot már nem nyújtott be. Az alperest 2005. október 26-án értesítették arról, hogy az ő ajánlatát találták a legmagasabb színvonalúnak és a legelőnyösebbnek.

A M Nyrt. és az alperes közötti fővállalkozási szerződés megkötésére 2005. november elején került sor.

A szándéknyilatkozat aláírása után a peres felek tárgyalásokat folytatnak B-n és M-n. 2005. november 3-án az alperes számos dokumentumot továbbított a felperesnek abból a célból, hogy megismerhesse az alperesi technológia alapján kivitelezendő "C" létesítmény főbb műszaki jellemzőit, s ezek segítségül legyenek a várható munka felmérésében, továbbá a vállalatok kölcsönös érdekének megfelelő szerződéses jogviszony kialakításában. Az alperes jelezte azt is, a következő napokban e dokumentációt konkrétabb és részletesebb ajánlatkérésekkel egészíti ki a kiviteli tervezésre és az építési munkákra, majd egy későbbi fázisban az anyagbeszállításra vonatkozóan. 2005. december 14-én a felperes az általa igénybevenni tervezett alvállalkozókkal egyeztetett ártáblázatokat küldött az alperesnek, s közölte a termelékenységi adatokat, a munkaóra szükségletet, valamint az adott szakmunkák bérköltségét. Az alperes 2005. december 19-én azt tudatta a felperessel, annak átdolgozott ajánlata a teljes becsült munkaóraszám vonatkozásában összhangban áll az általa becsült adattal, az óradíjak azonban teljesen összeegyeztethetetlenek a költségvetésével. Közölte azt is, a kiviteli tervezésre egy olyan indiai vállalattal szándékozik szerződést kötni, mellyel már eddig is eredményesen együttműködött. Az engedélyezési tervek vonatkozásában a felperestől pontosítást kért, míg az építési munkák körében a végleges ajánlat elemzése és értékelése után ígért végső döntést.

A felperes e levélre közölte, az alperes félreértelmezi a 2005. október 12-én létrejött szándéknyilatkozatot, amikor azt állítja, az érintett munkák tekintetében ő csak egy lehetséges alvállalkozó. 2005. december 23-án az engedélyezési tervre, a talajszakvéleményre, a kiviteli tervre és a megvalósulási tervre végleges árajánlatot adott. 2006. február 22-én tájékoztatta az alperest arról, ha nem kötnek egy olyan fővállalkozói szerződést, mely legkésőbb 2006. március 31-én hatályba lép, úgy akként tekinti, az alperes a megállapodást felmondta.

A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen azt állította, 2005. október 12-én a felek között előszerződés jött létre, melynek alapján a szándéknyilatkozatban meghatározott műszaki tartalommal, díjazás ellenében az alperesnek vele szerződést kellett volna kötnie. Az alperes a jóhiszemű és tisztességes eljárás, valamint az együttműködési kötelezettség szabályait megszegte, magatartása miatt maradt el a végleges szerződés megkötése, ezzel okozati összefüggésben őt kár érte. Ezért elsődlegesen a Ptk. 208. § /1/ bekezdése, 4. § /1/ bekezdése, 205. § /3/ bekezdése és 339. § /1/ bekezdése alapján kérte a bíróságot, kötelezze az alperest 181.044.725 Ft és ennek 2006. október 3-ától a kifizetés napjáig járó kamata, valamint perköltségei megfizetésére. Másodlagosan ugyanennek az összegnek a megtérítését a Ptk. 6. §-ára hivatkozással kérte. Utalt arra, az alperes szándékos magatartásával hiúsította meg a szerződés aláírását akként, hogy a szándéknyilatkozatban meg nem határozott és kölcsönösen el nem fogadott feltételeket szabott. A felperes előadta azt is, a M Nyrt. részére szóló pályázatát a szándéknyilatkozatra tekintettel vonta vissza. Keresetének összegszerűségét az ajánlatok kidolgozásával és az olaszországi tárgyalásokon történt részvételével felmerült 19.868.900 Ft költségre, valamint 161.175.825 Ft elmaradt vagyoni előnyre hivatkozással indokolta. Állította: mivel megalakulása óta a veszteséges munkákat is figyelembe véve 6,17 %-os árbevételarányos nyereséget tud érvényesíteni, a perbeli projekt megvalósítása is ezt az eredményt hozta volna.