BH 2013.10.275 A saját gazdasági tevékenységének, üzleti tervei, elképzelései megvalósulásának kockázatát, a szerződéskötés előmunkálatának költségeit - fő szabály szerint - a fél maga viseli. A tőle elvárható körültekintéssel eljáró fél javára csak a nagyobb arányú, indokolt költekezés megtérítésére lehet mód [Ptk. 6. §; GK. 14., EBH 2003.936.; Pp. 2. § (1) bek., 206. § (1) bek.].

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az M. Nyrt. ajánlati felhívást tett közzé a D.-i finomítójában felépítendő kénkinyerő üzem (a továbbiakban: "Claus-6" projekt) tervezési, beszerzési és építési (EPC) munkálataira, melyre a felperes és az alperes külön-külön ajánlatot tett.

A peres felek 2005. október 12-én Budapesten szándéknyilatkozatot (az eredeti angol nyelvű szövegben: statement) írtak alá. Rögzítették, az alperes fővállalkozóként jár el az M. Nyrt. irányába, miközben a felperes, mint kinevezett alvállalkozó kapacitásaira és referenciáira hagyatkozik. Vállalták, hogy az egymás közötti szerződésüket legkésőbb az M. Nyrt.-vel kötendő EPC fővállalkozói megállapodás aláírásáig kidolgozzák és aláírják. Meghatározták létrehozandó szerződésük alapelveit is: a szándéknyilatkozathoz csatolt 1. számú melléklet szerint osztják meg egymás között a munkát, az M. Nyrt. részére a bankgaranciákat az alperes biztosítja, a felperes saját "munkaterjedelmét" az alperes felé ugyancsak bankgaranciával biztosítja, a kifizetések mérföldkövekhez kapcsolódnak akként, hogy egy adott mérföldkő a felek egyikére vonatkozhat és a fizetésre vonatkozó záradékot az M. Nyrt.-vel együtt módosíthatják; a projekt céljaira az alperes külön bankszámlát vezet; a felmerülő veszteséget és nyereséget mindegyik fél saját "hatáskörében" viseli, függetlenül a másik fél veszteségétől és nyereségétől. Megállapodtak abban, hogy "a szállítás terjedelmét" az 1. számú mellékletben ismertetett feladatmegosztás szerint osztják el. A felperes általi szállítás irányértéke az M. Nyrt. és az alperes közötti EPC szerződés teljes átalányárának 45%-ával egyenlő. Rögzítették azt is, hogy a szándéknyilatkozat az M. Nyrt. jóváhagyásával lép hatályba.

A szándéknyilatkozatot annak megkötése után a felek az M. Nyrt.-hez benyújtották, amely azt előbb szóban, majd 2005. december 21-én írásban is jóváhagyta.

Az M. Nyrt. által a szándéknyilatkozat megkötése után kiadott újabb felhívásra a felperes ajánlatot már nem nyújtott be. Az alperest 2005. október 26-án értesítették arról, hogy az ő ajánlatát találták a legmagasabb színvonalúnak és a legelőnyösebbnek. Az M. Nyrt. és az alperes közötti fővállalkozási szerződés megkötésére 2005. november elején került sor.

A szándéknyilatkozat aláírása után a peres felek tárgyalásokat folytattak Budapesten és Milánóban. 2005. no­vember 3-án az alperes számos dokumentumot továbbított a felperesnek abból a célból, hogy megismerhesse az alperesi technológia alapján kivitelezendő "Claus-6" létesítmény főbb műszaki jellemzőit, s ezek segítségül legyenek a várható munka felmérésében, továbbá a vállalatok kölcsönös érdekének megfelelő szerződéses jogviszony kialakításában. Az alperes jelezte azt is, a következő napokban e dokumentációt konkrétabb és részletesebb ajánlatkérésekkel egészíti ki a kiviteli tervezésre és az építési munkákra, majd egy későbbi fázisban az anyagbeszállításra vonatkozóan. 2005. december 14-én a felperes az általa igénybevenni tervezett alvállalkozókkal egyeztetett ártáblázatokat küldött az alperesnek, s közölte a termelékenységi adatokat, a munkaóra szükségletet, valamint az adott szakmunkák bérköltségét. Az alperes 2005. december 19-én azt tudatta a felperessel, annak átdolgozott ajánlata a teljes becsült munkaóraszám vonatkozásában összhangban áll az általa becsült adattal, az óradíjak azonban teljesen összeegyeztethetetlenek a költségvetésével. Közölte azt is, a kiviteli tervezésre egy olyan indiai vállalattal szándékozik szerződést kötni, mellyel már eddig is eredményesen együttműködött. Az engedélyezési tervek vonatkozásában a felperestől pontosítást kért, míg az építési munkák körében a végleges ajánlat elemzése és értékelése után ígért végső döntést.

A felperes e levélre közölte, az alperes félreértelmezi a 2005. október 12-én létrejött szándéknyilatkozatot, amikor azt állítja, az érintett munkák tekintetében ő csak egy lehetséges alvállalkozó. 2005. december 23-án az engedélyezési tervre, a talajszakvéleményre, a kiviteli tervre és a megvalósulási tervre végleges árajánlatot adott. 2006. február 22-én tájékoztatta az alperest arról, ha nem kötnek egy olyan fővállalkozói szerződést, mely legkésőbb 2006. március 31-én hatályba lép, úgy akként tekinti, az alperes a megállapodást felmondta.

A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen azt állította, 2005. október 12-én a felek között előszerződés jött létre, melynek alapján a szándéknyilatkozatban meghatározott műszaki tartalommal, díjazás ellenében az alperesnek vele szerződést kellett volna kötnie. Az alperes a jóhiszemű és tisztességes eljárás, valamint az együttműködési kötelezettség szabályait megszegte, magatartása miatt maradt el a végleges szerződés megkötése, ezzel okozati összefüggésben őt kár érte. Ezért elsődlegesen a Ptk. 208. § (1) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 205. § (3) bekezdése és 339. § (1) bekezdése alapján kérte a bíróságot, kötelezze az alperest 181 044 725 Ft és ennek 2006. október 3-ától a kifizetés napjáig járó kamata, valamint perköltségei megfizetésére. Másodlagosan ugyanennek az összegnek a megtérítését a Ptk. 6. §-ára hivatkozással kérte. Utalt arra, az alperes szándékos magatartásával hiúsította meg a szerződés aláírását akként, hogy a szándéknyilatkozatban meg nem határozott és kölcsönösen el nem fogadott feltételeket szabott. A felperes előadta azt is, az M. Nyrt. részére szóló pályázatát a szándéknyilatkozatra tekintettel vonta vissza. Keresetének összegszerűségét az ajánlatok kidolgozásával és az olaszországi tárgyalásokon történt részvételével felmerült 19 868 900 Ft költségre, valamint 161 175 825 Ft elmaradt vagyoni előnyre hivatkozással indokolta. Állította: mivel megalakulása óta a veszteséges munkákat is figyelembe véve 6,17%-os árbevételarányos nyereséget tud érvényesíteni, a perbeli projekt megvalósítása is ezt az eredményt hozta volna.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy marasztalásának jogszabályi feltételei a felperes által megjelölt jogcímeken fennállnak.

Az első fokon eljárt bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Álláspontja az volt, a felek között előszerződés nem jött létre, az elsődleges kereseti kérelem ezért megalapozatlan. A másodlagosan előterjesztett igény tekintetében úgy ítélte meg, nem lehet megállapítani, hogy az alperes a szándéknyilatkozatot abból a célból írta alá, hogy a felperes versenytársként a perbeli pályázati eljárásban már ne vegyen részt. Az elsőfokú bíróság véleménye szerint az alperes a további tárgyalások eredményétől függően kívánta a felperest alvállalkozóként igénybe venni. A keresetlevélben megjelölt költségek a létrehozandó alvállalkozási szerződés megkötésével, az arra vonatkozó tárgyalások folytatásával összefüggésben keletkeztek. Az alperes nem tanúsított olyan szándékos magatartást, amely felesleges költségeket eredményezhetett a felperesnél. Az elsőfokú bíróság utalt végül arra, az sem bizonyított, ha a felperes ismételten benyújtotta volna a pályázatát, úgy a fővállalkozási szerződést az M. Nyrt. vele köti meg.