1380/2013. (VI. 27.) Korm. határozat

az Országos Vadgazdálkodási Tanácsról, valamint a területi vadgazdálkodási tanácsokról

1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. §-a alapján a vad védelmét és a fenntartható vadgazdálkodást érintő kérdések megtárgyalásához, a vadgazdálkodás széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása, valamint az állami tulajdonú vad védelméhez fűződő érdekek közti összhang megteremtése érdekében 13 tagú, véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Vadgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: OVT) hoz létre.[1]

2. Az OVT, mint a Kormány véleményező, javaslattevő, tanácsadó testülete kiemelten fontos szerepet játszik a vadgazdálkodási szakmapolitikai célok megfogalmazásában, a vadgazdálkodás, vadászati igazgatás és kutatás szakmai és érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő egységes álláspontjának megformálásában.

3. Az OVT a vadgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter) felkérésére

a) elősegíti a vadgazdálkodói érdekeltség és a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához fűződő közérdek közötti összhang megteremtését;

b) véleményt nyilvánít a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő szakmai kérdésekben, valamint jogszabálytervezetekről;

c) javaslatot tehet a vad és élőhelyének védelmével, a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásokkal, a vadgazdálkodási képzéssel, továbbá a vad és élőhelyének védelmével, fenntartásával és kezelésével, valamint az ezekre vonatkozó pénzügyi források felhasználásával kapcsolatban;

d) megtárgyalja a vadgazdálkodást érintő egyéb időszerű kérdéseket.

4. Az OVT-ban részt vesznek[2]

a) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) képviseletében három fő;

b) a vadászati hatóságok, az állami erdőgazdaságok, illetve az Országos Vadgazdálkodási Adattár képviseletében összesen három fő;

c) az Országos Magyar Vadászkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében egy-egy fő;

d) az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Erdészeti Egyesület képviseletében, a delegálásra vonatkozó döntésük alapján egy-egy fő;

e) a vadgazdálkodás felsőfokú oktatási-kutatási intézményei képviseletében megbízott szakemberek közül, összesen kettő fő; valamint

f) az országos főállatorvos képviseletében egy fő.

5. Az OVT tagjait a delegáló szervezetek és intézmények javaslatai alapján a miniszter kéri fel.

6. Az OVT tagjainak megbízatása három éves időtartamra szól, helyettesítésükre megbízást nem adhatnak. Az OVT tagjának tagsága megszűnik[3]

a) a megbízatási idő leteltével;

b) a tagsági megbízatásról való lemondással;

c) a kijelölés, megbízatás alapjául szolgáló jogviszony megszűnésével;

d) a miniszter által történő visszavonással, ha a megbízatására - jogszabálysértő vagy az OVT ügyrendjével, illetve a szakma alapvető szabályával össze nem egyeztethető magatartása miatt - méltatlanná válik, vagy a megbízatásából adódó feladatokat nem látja el, vagy nem képes ellátni;

e) a delegáló szervezet által történő visszavonással;

f) a delegáló szervezet megszűnésével vagy

g) a tag halálával.

7. Az OVT ülésén tanácskozási joggal részt vehet az, akit az elnök az ülésre meghív.

8. Az OVT ügyrendjét maga határozza meg.

9. Az OVT tagjai sorából elnököt választ.

10. Az OVT üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az elnök hívja össze, az ülések nem nyilvánosak. Amennyiben az OVT ülésének összehívását legalább 6 tag egyszerre kezdeményezi, az elnök az OVT-t összehívja.[4]

11. Az OVT a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

12. Az OVT titkársági feladatait a miniszter által vezetett minisztérium vadgazdálkodásért első helyen felelős főosztályának az elnök által kijelölt kormánytisztviselője látja el.

13. Az OVT működési költségét a miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében külön címen kell biztosítani.

14. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. §-a alapján a vad védelmét és a fenntartható vadgazdálkodást érintő kérdések megtárgyalásához, a vadgazdálkodás széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása, valamint az állami tulajdonú vad védelméhez fűződő érdekek közti összhang megteremtése érdekében legfeljebb 13 tagú, véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Területi Vadgazdálkodási Tanácsokat (a továbbiakban: Tanács) hoz létre.[5]

15. A Tanács, mint a Kormány területileg megbízott, véleményező, javaslattevő, tanácsadó testülete kiemelten fontos szerepet játszik a megyei vadgazdálkodási szakmapolitikai célok megfogalmazásában, a vadgazdálkodás, vadászati igazgatás és kutatás szakmai és érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő egységes megyénkénti álláspontjának megformálásában.

16. A Tanács a miniszter felkérésére

a) elősegíti a vadgazdálkodói érdekeltség és a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához fűződő közérdek közötti területi összhang megteremtését;

b) véleményt nyilvánít a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő területi sajátosságú szakmai kérdésekben;

c) javaslatot tehet a vad és élőhelyének védelmével, a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásokkal, a vadgazdálkodási képzéssel, továbbá a vad és élőhelyének védelmével, fenntartásával és kezelésével, valamint az ezekre vonatkozó pénzügyi források felhasználásával kapcsolatban;

d) megtárgyalja a területi vadgazdálkodást érintő egyéb időszerű kérdéseket.

17. A Tanácsban részt vesznek[6]

a) a területi vadászati hatóság képviseletében kettő fő;

b) a területi erdészeti- és természetvédelmi hatóság képviseletében egy-egy fő;

c) az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezetének képviseletében egy fő;

d) az Országos Magyar Vadászati Védegylet képviseletében, a delegálásra vonatkozó döntése alapján egy fő;

e) a Minisztérium képviseletében legfeljebb három fő tájegységi fővadász;

f) a miniszter által javasolt három fő megbízott szakember; valamint

g) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal képviseletében egy fő.

18. A Tanács tagjait a delegáló szervezetek és intézmények javaslatai alapján a miniszter kéri fel, megbízatásuk hároméves időtartamra szól. A Tanács tagjának tagsága megszűnik[7]

a) a megbízási idő leteltével;

b) a tagsági megbízatásról való lemondással;

c) a kijelölés, megbízatás alapjául szolgáló jogviszony megszűnésével;

d) a miniszter által történő visszavonással, ha a megbízatására - jogszabálysértő vagy a Tanács ügyrendjével, illetve a szakma alapvető szabályával össze nem egyeztethető magatartása miatt - méltatlanná válik, vagy a megbízatásából adódó feladatokat nem látja el, vagy nem képes ellátni;

e) a delegáló szervezet által történő visszavonással;

f) a delegáló szervezet megszűnésével vagy

g) a tag halálával.

19. A Tanács a területi vadászati hatóság tagjai sorából elnököt választ.[8]

20. A Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vehet az, akit az elnök az ülésre meghív.[9]

21. A Tanács üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az elnök hívja össze. Amennyiben a Tanács ülésének összehívását legalább 6 tag egyszerre kezdeményezi, az elnök a Tanácsot összehívja.

22. A Tanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

23. A Tanács működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a területileg illetékes vadászati hatóság elnök által kijelölt kormánytisztviselője látja el.

24. A Tanács elnöke és tagjai tiszteletdíjat, költségtérítést nem kapnak.

25. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök