32001R0132[1]

A Tanács 132/2001/EK rendelete (2001. január 22.) a Lengyelországból és Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Litvániából származó behozatal tekintetében a dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

A Tanács 132/2001/EK rendelete

(2001. január 22.)

a Lengyelországból és Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Litvániából származó behozatal tekintetében a dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatal elleni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

A. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1) Az 1629/2000/EK rendelettel [2] (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Lengyelországból és Ukrajnából származó, 31023090 és 31024090 KN-kód alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára.

(2) Ugyanabban a rendeletben ideiglenesen arra a következtetésre jutottak, hogy nem kell dömpingellenes vámot kivetni a Litvániából származó érintett termékre, amely szintén ugyanennek a vizsgálatnak a tárgyát képezi, mivel megállapították, hogy nem történt dömpingelt behozatal.

B. TOVÁBBI ELJÁRÁS

(3) Azon lényeges tényekről és mérlegelésekről történő tájékoztatást követően, amelyek alapján a Lengyelországból és Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről határoztak, több érdekelt fél írásos észrevételt nyújtott be. Minden meghallgatást kérvényező érdekelt fél lehetőséget kapott a Bizottság által történő meghallgatásra.

(4) A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításhoz szükséges információk beszerzését és ellenőrzését.

(5) Minden felet tájékoztattak azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetésének és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedésének ajánlását tervezték. Továbbá, határidőt tűztek ki a felek számára a tájékoztatást követő állásfoglalásra.

(6) A felek szóbeli és írásos észrevételeit figyelembe vették, és az ideiglenes megállapításokat adott esetben ennek megfelelően módosították.

C. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(7) Mivel az érdekelt felek nem nyújtottak be új érveket az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozóan, az ideiglenes rendelet 7. és 8. prembulumbekezdésében megállapított tényeket és megállapításokat megerősítik.

D. DÖMPING

1. Litvánia

a) Rendes érték

(8) A panaszos, az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége, (European Fertiliser Manufacturers Association, a továbbiakban: az EFMA) a következő észrevételeket tette a rendes értékre vonatkozó ideiglenes megállapításokra vonatkozóan:

- az együttműködő exportáló termelő csaknem semmiféle nyereséges belföldi értékesítést nem könyvelhetett el, mivel a vizsgált időszak (a továbbiakban: a VI) jelentős részében az Oroszországból érkező dömpingelt behozatal lenyomta Litvániában az árakat;

- a panaszos információi alapján kiszámítható legalacsonyabb rendes érték magasabb volt az exportárnál, és ezért dömpingnek kellett történnie;

- a litván termelő csekély nyereségessége alapján kétséges, hogy sikerül-e középtávon fennmaradnia. Értékesítéseit ezért nem lehet a normál kereskedelmi forgalomban létrejött ügyleteknek tekinteni.

(9) Ezeket az észrevételeket gondosan megvizsgálták. Az előállítási költségeket ellenőrizték és megbízhatónak találták, és megállapították, hogy nem becsülték alul azokat. A nyereséges értékesítési szintet a 384/96/EK rendelet (a továbbiakban: az alaprendelet) 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az egységnyi előállítási költséget meghaladó értékesítési ár alapján határozták meg. Titoktartási okokból nem lehet pontos adatokkal szolgálni, de a nyereséges értékesítés mennyisége még mindig jelentős volt, és azt - a fenti rendelkezéssel összhangban - a rendes érték meghatározásához alapul lehetett venni. Az orosz behozatalnak az árakra gyakorolt hatása valóban az alacsonyabb értékesítési árakban tükröződött, amelyeket - ha nem voltak nyereségesek - kizártak a rendes érték kiszámításából.

b) Exportár, összehasonlítás

(10) Mivel ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel, az ideiglenes rendelet (11) és (12) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik.

c) Dömpingkülönbözet

(11) A panaszos azzal érvelt, hogy a dömpingkülönbözetet az egyes ügyletek összehasonlításával kellett volna megállapítani, mivel a súlyozott átlagok összehasonlítása nem tükrözte a litván termelő árstratégiáját (amelynek állítólag a dömpingellenes intézkedések elkerülése volt a célja) és a dömping teljes mértékét.

(12) A dömping megállapításának általános módszere az, hogy a súlyozott, átlagos rendes értéket összehasonlítják az összes exportügylet súlyozott átlagával az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban. Az ügyletek alapján történő összehasonlítástól eltekintettek az ügyletek nagy száma miatt (amely több ezer volt), és mivel az egyes rendes értékeknek az egyes exportárakkal történő összehasonlítása áthidalhatatlan gyakorlati nehézségekkel járt. Ezt az érvet ezért elutasították. Megjegyezték azonban, hogy még a súlyozott, átlagos rendes értéknek az egyes exportárakkal - amelyek az exportárak vizsgálatakor megállapított regionális mintán alapultak - történő összehasonlítása is a minimális érték alatti dömpingkülönbözetet eredményezett.

(13) A panaszos továbbá azt állította, hogy mivel az ügyletek száma nagyon nagy volt, szúrópróbaszerű vizsgálatot kellett volna alkalmazni 5000 tonna exportált mennyiség alapul vételével, és ezt kellett volna összehasonlítani egy hasonló értékesítéssel a belföldi piacon.

(14) A dömpingkülönbözet megállapítására az ügyletek szúrópróbaszerű vizsgálata tekinthető alkalmasnak olyan esetekben, amikor az érintett terméknek számos típusa/modellje létezik, vagy az ügyletek száma nagy, feltéve, hogy a szúrópróbaszerű vizsgálat statisztikailag elfogadható, vagy az értékesítés lehető legnagyobb részét képviseli az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Ebben az esetben azonban csak egyetlen terméktípus létezett, és csak egy olyan exportügyletre került sor, amelynek a mennyisége elérte vagy meghaladta az 5000 tonnát (ilyen belföldi ügylet nem történt), míg az összes értékesített mennyiség több ezer tonna volt. Ezért a szúrópróbát nem tekintették megfelelő módszernek.

(15) Ezért az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében megállapított dömpingkülönbözetet (0 %) megerősítik.

2. Lengyelország

a) Rendes érték, exportár

(16) Mivel ezzel kapcsolatban nem érkezett más észrevétel, az ideiglenes rendelet (15)-(18) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik.

b) Összehasonlítás

(17) Az ideiglenes vizsgálat keretében elutasították a nagykereskedők, illetve a kiskereskedők felé történő értékesítés közötti árkülönbség figyelembevételére irányuló kérelmet. Ezt követően a szóban forgó exportáló termelőnek sikerült tisztáznia helyzetet. Az exportértékesítés a nagykereskedők felé, míg a belföldi értékesítés (egy nem reprezentatív kivétellel) a kiskereskedők felé történt. Ezért a kiskereskedőknek felszámított árat lefelé korrigálták. A kiigazítás számszerűsítésére egy, a bruttó árrés 10 %-ának megfelelő átalányösszeget (értékesítési, általános és adminisztratív költségek, plusz a kiskereskedői értékesítés nyeresége) levontak a rendes értékből. Ez az átalány pótolja a kiskereskedelmi árrést. A vizsgálat kimutatta, hogy ugyanezt a kiigazítást a többi exportáló termelő esetében is el kell végezni.

(18) Az ideiglenes vizsgálat keretében elutasították a szezonális ingadozások kiigazítására vonatkozó kérelmet. A termelő ezt követően azt állította, hogy ez nem volt indokolt, mivel az érintett termék árai a Közösségben az adott időszaktól függően jelentős mértékben ingadoztak, míg az ammónium-nitrát lengyel belföldi piaci árára ez nem volt jellemző. E különbség miatt az exportár nem hasonlítható össze megfelelő módon a rendes értékkel, és az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontjával összhangban kiigazításra van szükség. Ezt a kérelmet is újra megvizsgálták, de vissza kellett utasítani, mert a vizsgálat kimutatta, hogy az ammónium-nitrát ára a lengyel piacon ugyancsak szezonálisan ingadozott, mivel a vevők - az állítással ellentétben - nem ugyanazt, az időszaktól független árat fizették. Ez az árak összehasonlíthatóságát az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja értelmében nem érintette.

c) Dömpingkülönbözet

(19) Egy fogyasztói szövetség azt kifogásolta, hogy a Bizottság nem számolt a zlotynak az euróval szembeni körülbelül 15 %-os értékvesztésével a vizsgált időszakban. Rámutattak, hogy a számításoknál az átlagos havi árfolyamot vették alapul, és ily módon kiküszöbölték az árfolyam alakulásából fakadó esetleges jelentős hatásokat.

(20) Mivel nem érkezett más észrevétel a dömpingkülönbözet kiszámításához alkalmazott módszertant illetően, az ideiglenes rendelet (20) preambulumbekezdésében megállapított módszertant megerősítik. Ezen az alapon, figyelembe véve a kereskedelem szintjére tekintettel végzett kiigazítást, az együttműködő exportáló termelők tekintetében megállapított végleges dömpingkülönbözet és maradék dömpingkülönbözet a közösségi határon számított CIF ár százalékában kifejezve a következő:

Anwil SA | 31,2 % |

Zaklady Azotowe Pulawy SA | 22,3 % |

Maradék dömpingkülönbözet | 41,6 % |

3. Ukrajna

a) Referenciaország, rendes érték, exportár

(21) Mivel Lengyelország, mint piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, az ideiglenes rendelet (22)-(24) preambulumbekezdésének ideiglenes megállapítását megerősítik.

b) Összehasonlítás

(22) A végleges vizsgálatban az összehasonlítás alapja FOB-ról EXW-paritásra változott a gyárak és a határ közötti nagy távolság miatt. Továbbá, mivel ezek a költségek az olyan ömlesztett áru, mint az érintett termék értékesítésekor az eladási árban jelentős hányadot képviselnek, FOB-paritáson történő összehasonlításnál az ukrán vállalatok indokolatlan előnyhöz jutnának. Ezért az exportárat ennek megfelelően kiigazították, tekintettel a gyártól a kikötőig történő szállítás, illetve a kikötői szolgáltatások költségeire. Ezzel párhuzamosan a rendes értéket is EXW alapon állapították meg. Az együttműködő exportáló termelők nem tettek észrevételeket ezzel a változtatással kapcsolatban.

c) Dömpingkülönbözet

(23) Egy felhasználói szövetség azt állította, hogy a Bizottság nem számolt az ukrán valutának a VI alatt bekövetkezett jelentős árfolyamesésével, és ez hatással volt a dömpingkülönbözetre. Megjegyezték, hogy az exportár meghatározását Eurostat adatok alapján végezték. Az exportárakkal kapcsolatos Eurostat adatokat euróban fejezik ki, és ezeket a havi árfolyamok alapján állítják össze. Ezért az árfolyamesésnek a dömpingkülönbözet kiszámítására alkalmazott bizottsági módszerre gyakorolt minden állítólagos hatását küszöbölték.

(24) Mivel az összehasonlítás alapja FOB-árakról EXW-árakra változott, az országos dömpingkülönbözet a Közösség határán számított CIF-ár százalékéban kifejezve 67,6 %.

E. KÁR

1. A közösségi iparág meghatározása

(25) Mivel nem érkezett új információ, az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdésében megállapított, a közösségi iparág meghatározásával kapcsolatos ideiglenes megállapításokat megerősítik.

2. Lengyelországból és Ukrajnából történő behozatal

a) Halmozott értékelés

(26) Egy lengyel exportáló termelő azt állította, hogy a Lengyelországból származó ammónium-nitrát behozatalát nem szabad halmozni az Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalával, mivel a versenyfeltételek eltérőek. Ezt az állítást arra alapozta, hogy az ukrán kivitel árai átlagosan 12,5 %-kal voltak a közösségi iparág árai alatt, a lengyel behozatal árai azonban csak 2,1 %-kal voltak alacsonyabbak.

(27) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat mind Lengyelország, mind Ukrajna esetében ár-alákínálást mutatott ki. Az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése nem írja elő, hogy az ár-alákínálás mértékei ugyanolyan nagyságrendűek legyenek. Megerősítették, hogy a halmozott értékelés megfelelő, mivel a dömpingkülönbözet meghaladja a minimális értéket. Mindkét ország importmennyisége és piaci részesedése azonos nagyságrendű, jelentős, és 1995-höz képest nőtt, és a lengyel és ukrán behozatal közötti versenyfeltételekre vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy a csökkenő áralakulás hasonló. Mindkét ország exportárai jelentős mértékben a közösségi iparág árai alatt vannak, és mindkét ország azonos vagy hasonló kereskedelmi csatornákat vett igénybe. A fentiek figyelembevételével és új érvek hiányában, az ideiglenes rendeletnek az érintett országokból történő behozatal halmozott értékelésének feltételeiről szóló (30) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

b) Importmennyiség

(28) Két ukrán termelő - akik az ideiglenes vizsgálatban kijelentették, hogy a VI alatt nem exportáltak a Közösségbe - azt állította, hogy az exportárak megállapításához alapul vett Eurostat adatok eltértek az Ukrán Statisztikai Minisztérium adataitól, amelyek szerint ugyanazon időszak alatt lényegesen alacsonyabb mennyiséget mutattak ki. Ezt az állítást azonban semmilyen bizonyítékkal nem támasztották alá. Ezen kívül, mivel ezek a statisztikák exportstatisztikák, amely azt jelenti, hogy az ott feltüntetett értékesített termékek közül nem mindegyiket szállítják végül a rendeltetési helyre, azt a következtetést vonták le, hogy az Eurostat importstatisztikák pontosabb képet adnak a helyzetről. Továbbá, a legutóbbi Eurostat adatok utólagos vizsgálatából kiderült, hogy azok az ideiglenes vizsgálatban alapul vett adatokkal szemben nem mutatnak eltérést.

c) Alákínálás

(29) Az ár-alákínálás mértékével kapcsolatban egy lengyel exportáló termelő azt állította, hogy az importőrök átlagos árrésének, amelyet az exportáló termelők a DEQ-exportár (rakpartról) kalkulációjához használnak, magasabbnak kell lennie, mint az ideiglenes számításban alapul vett árrésnek.

(30) E tekintetben a Bizottság ideiglenes megállapításainak alapja a Közösségben működő együttműködő importőrök ellenőrzött információja. Mivel az exportáló termelő nem nyújtott be új, illetve elfogadható bizonyítékot erre vonatkozóan, az importőrnek az ár-alákínálás ideiglenes meghatározására használt árrését megerősítik.

(31) Ugyanez az exportáló termelő továbbá azt állította, hogy a DEQ-exportárak kiszámításához felhasznált kirakodási költségek legalább tonnánként 8,5 EUR-t tesznek ki, és nem tonnánként 5,9 EUR-t, mint az az ideiglenes számításban szerepel.

(32) Az exportáló termelő állításának alátámasztására benyújtott bizonyíték tartalmazott néhány olyan elemet, amelyek nem minősülnek kirakodási költségnek. Valójában, a benyújtott bizonyíték javított változata alátámasztotta a Bizottság megállapításait, amelyeket ezért megerősítenek.

(33) A granulált és szemcsésített ammónium-nitrát közötti árkülönbség vonatkozásában a panaszos azt állította, hogy a VI után, és különösen 2000/2001-es időszakig a granulált és szemcsésített ammónium-nitrát közötti nyilvánvaló árkülönbség bizonyos piacokon megszűnt, és ezért nem kell kiigazítást alkalmazni. Egy lengyel exportáló termelő azonban azt kérte, hogy a granulált és szemcsésített ammónium-nitrát közötti megengedett árkülönbség - az ammónium-nitrátra vonatkozó korábbi dömpingellenes eljárásokhoz hasonlóan - tonnánként 10 EUR, és nem az ideiglenes számításban megengedett, tonnánkénti 5,8 EUR legyen.

(34) Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a VI utáni időszakra vonatkozó információt általában nem kell figyelembe venni. Annak mérlegelésekor, hogy az árnak a VI utáni állítólagos alakulását meg kell-e vizsgálni arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket az információkat nem kell figyelembe venni, mivel nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a megfigyelt áralakulás továbbra is folytatódna, így az intézkedéseknek a javasolt szinten történő bevezetése nyilvánvalóan nem lenne megfelelő. A granulált és szemcsésített ammónium-nitrát közötti megengedett árkülönbség megállapításánál a Bizottság az ideiglenes megállapításait a rendelkezésre álló információra alapozta, és a közösségi iparág által a VI alatt felszámított árak közötti különbséget vette alapul.

(35) Új bizonyítékok hiányában, az ár-alákínálás mértékének kiszámítására vonatkozóan az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

d) A közösségi iparág helyzete

(36) Az ideiglenes vizsgálatban már elemzett gazdasági tényezőkön kívül, az 1995. és a VI közötti időszakra vonatkozóan megvizsgálták a dömpingkülönbözet nagyságának, a beruházások megtérülésének, a cash flow-nak, a béreknek és a tőkeszerzési képességnek a hatására vonatkozó információkat. A beruházások megtérülését és a cash flow-t illetően, minden a nyereségességnek az ideiglenes rendelet (39) preambulumbekezdésében megállapított alakulása szerint alakult. A béreket illetően, a tendencia lényegében az ideiglenes rendelet (40) preambulumbekezésében megállapított, az alkalmazottak számában mutatkozó csökkenést követte. Ami a tőkeszerzési képességet illeti, mivel a műtrágyagyártók nagy vállalkozói csoportokhoz tartoznak, ezt illetően nem jelentettek nehézségeket. A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának hatása a közösségi iparágra - figyelembe véve az érintett országokból történő behozatal mennyiségét és árait - nem tekinthető csekélynek.

(37) A fentiek alapján a közösségi iparág által a VI alatt elszenvedett súlyos kárra vonatkozó ideiglenes megállapításokat megerősítik.

3. A kár oka

(38) Egy ukrán termelő azt állította, hogy az Ukrajnából származó érintett termék behozatala az Eurostat adatok szerint a Közösség összfogyasztásának mindössze 4 %-át tette ki, és ez állítólag elhanyagolható mennyiség, amely nem okozhatott kárt a közösségi iparban.

(39) E tekintetben az Ukrajnából származó behozatal hatását az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerint a Lengyelországból származó behozatallal halmozottan értékelték. Annak vizsgálatánál, hogy a halmozás feltételei teljesültek-e ebben az esetben (az ideiglenes rendelet (30) preambulumbekezdése), megállapították, hogy az Ukrajnából történő behozatalnak a Közösség összfogyasztásában való részesedése nem volt elhanyagolható. A kérést ezért elutasították.

(40) Egy lengyel termelő azt állította, hogy a közösségi iparág által elszenvedett súlyos kár egyik oka az volt, hogy a gabona ára 1996. óta csökkent, és ennek eredményeként a mezőgazdasági termelők az ammónium-nitrát gyártók értékesítési áraira nyomást gyakoroltak.

(41) A gabonaárak csökkentek 1996. óta, de meg kell jegyezni, hogy az ammónium-nitrát intenzív árverseny részese, és olyan tényezők szerepével összehasonlítva, mint például a megfigyelt, kárt okozó dömping árlenyomó hatása, a mezőgazdasági termelők által a piaci árakra gyakorolt bármiféle nyomás nem lehetett meghatározó, és önmagában nem okozhatta a kárt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a dömping és a megállapított kár közötti okozati összefüggést ez az érv nem cáfolja.

(42) Egy felhasználói szövetség azzal érvelt, hogy a Bizottság alábecsült bizonyos olyan tényezőket, amelyek állítólag az ammónium-nitrát árának csökkenését vonták maguk után, és a közösségi iparágnak súlyos kárt okoztak, mint például a csökkenő fogyasztás, valamint a közösségi iparág állítólag elégtelen racionalizálási törekvései, amely többek között az alacsony kapacitáskihasználtságban nyilvánult meg.

(43) Továbbá, az importőrök egy szövetsége azt állította, hogy az iparágot ért kár oka az iparág világszerte jellemző túlméretezett kapacitása.

(44) A csökkenő fogyasztás kérdésével az ideiglenes rendelet már foglalkozott, és új információ hiányában az ideiglenes rendelet megállapításait megerősítik.

(45) A közösségi iparág racionalizálási törekvéseit illetően utalni kell arra, hogy jelentős beruházások történtek, amelyek nem voltak összefüggésben az érintett termék gyártókapacitásának bővítésével, és több üzemet bezártak az elmúlt időszakban, amelynek eredményeként csökkent a gyártókapacitás és az alkalmazottak száma. Ez azt mutatja, hogy a racionalizálási törekvések elégségesek voltak.

(46) A kapacitáskihasználtság mértékével és az iparág világszerte jellemző túltermelésével összefüggésben a Bizottság utal arra, hogy ezt a mutatót az ideiglenes vizsgálatban nem tekintették kifejezőnek a közösségi iparág helyzetére vonatkozóan (ld. az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdését). Bár az érintett iparág továbbra is lehet, hogy bizonyos felesleges kapacitással rendelkezik, a vizsgálati eredmények szerint ez semmit nem változtat a dömping és a közösségi iparág által elszenvedett kár közötti okozati összefüggésen.

(47) A fentiek figyelembevételével és új információ hiányában, az ideiglenes rendelet 46-(49) preambulumbekezdésében ismertetett ideiglenes megállapításokat megerősítik.

4. A Közösség érdeke

(48) Egy felhasználói szövetség azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések csökkentenék a brit mezőgazdasági termelők jövedelmét, akik így sokkal nehezebb gazdasági helyzetbe kerülnének.

(49) A felhasználói szövetség információi alapján úgy találták, hogy a VI alatt a műtrágya a mezőgazdasági termelők összes termelési költségének átlagosan 6 %-át képviselte.

(50) Tekintettel arra, hogy az érintett országokból történő behozatal a Közösség piacán az ammóniumnitrát-fogyasztás mindössze 9 %-át képviseli (11 % az Egyesült Királyságban), tekintettel a dömpingellenes vám nagyságára és arra a tényre, hogy az esetleges áremelésnek csak egy részét hárítják át valószínűleg a fogyasztókra, a mezőgazdasági termelők termelési költségeinek növekedése valószínűleg csekély lesz. Sőt, ha a közösségi iparág nem csak az értékesítési mennyiségét, hanem az árait is emelné, az ilyen áremelés egy bizonyos mértéket nem léphetne túl, mivel más beszerzési források is rendelkezésre állnak, mint pl. a harmadik országokból való behozatal, amelyre nem vonatkoznak intézkedések.

(51) A fentiek alapján a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt korlátozott hatás nem tekinthető olyan kényszerítő oknak, amely a dömpingellenes intézkedések ellen szól.

(52) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (53) preambulumbekezdésének ideiglenes megállapításait megerősítik.

F. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. Az eljárás megszüntetése Litvánia tekintetében

(53) A Litvániából történő behozatalra vonatkozó megállapításokra tekintettel, az ezzel az országgal szemben folyó eljárást meg kell szüntetni.

2. Kármegszüntetési szint

(54) Az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban a dömpingellenes vámot a dömpingkülönbözet mértékében kell megállapítani, kivéve, amikor a kár mértéke alacsonyabb. A véglegesen alkalmazandó intézkedések szintjének megállapítása céljából egy kármegszüntetési szintet határoztak meg.

(55) Meg kell jegyezni, hogy a granulált és a szemcsésített ammónium-nitrát közötti árkülönbség miatti kiigazításra vonatkozó, az ár-alákínálás kiszámításánál alkalmazott érveket és megfelelő megállapításokat a kárhányad kiszámításánál is alkalmazni kell.

(56) Különösen a kár mértékének kiszámítására vonatkozóan a panaszos megerősítette azt az állítását, hogy a közösségi iparág a kárt okozó dömping nélkül legalább 10 %-os árrést érhetne el. Erre vonatkozóan azonban nem nyújtottak be új bizonyítékot. Ugyanakkor egy lengyel exportáló termelő azzal érvelt, hogy 5 %-os árrést kellene alkalmazni, mivel a műtrágyával kapcsolatos korábbi dömpingellenes eljárásokban is ennyit vettek alapul. Az ideiglenes rendelet (56) preambulumbekezdésének megfelelően, tekintettel a közösségi iparág által, ebben a vizsgálatban, az érintett termékkel kapcsolatban, 1995-ben és 1996-ban elkönyvelt magas nyereségre, megállapították, hogy a 8 %-os nyereség az, amely a kárt okozó dömping nélkül elérhetőnek tekinthető.

(57) Ezért az ideiglenes rendelet (56) preambulumbekezdésében ismertetett, a kármegszüntetési szint megállapítására alkalmazott módszert megerősítik.

3. A végleges vámok formája és nagysága

(58) A panaszos azt állította, hogy megjelentek az ammónium-nitrát új formái, azaz az ammónium-nitrát más anyagokkal való keverékei, amelyeket kizárólag abból a célból fejlesztették ki, az ammónium-nitráttal kapcsolatos lehetséges dömpingellenes intézkedéseket megkerüljék. A vámhatóságokat figyelmeztetik erre.

(59) A fenti megállapítások figyelembevételével úgy vélik, hogy az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban, a kár mértékével arányosan, végleges dömpingellenes vámot kell kivetni egy lengyel exportáló termelő kivételével, akire a megállapított dömpingkülönbözet összegében kell a végleges dömpingellenes vámot alkalmazni.

(60) Az intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében, illetve néhány korábbi, műtrágyával kapcsolatos eljárásban észlelt ármanipuláció megelőzésére megerősítik, hogy a vámot egy tonnánkénti, meghatározott összeg formájában kell kivetni. Ezeknek a vámoknak az összege:

Ország | A dömpingellenes vám alapja %-ban | Vám összege (EUR/tonna) |

Lengyelország

Anwil SA | 25,2 | 23,13 |

Zaklady Azotowe Pulaway SA | 22,3 | 20,65 |

Összes többi vállalat | 30,5 | 26,91 |

Ukrajna

Összes vállalat | 43,4 | 33,25 |

(61) Az ebben a rendeletben a vállalatokra vonatkozóan egyénileg megállapított dömpingellenes vám mértékét ennek a vizsgálatnak a megállapításai alapján határozták meg. Ezért ezek a megállapítások a vizsgálat ideje alatt, az említett vállalatokra vonatkozóan megállapított helyzetet tükrözik. Az "összes többi vállalatra" vonatkozóan alkalmazott országos vámmal ellentétben, a vám e mértékei ezért kizárólag az érintett országból származó termék behozatalára vonatkoznak, amelyeket az említett vállalatok, tehát a meghatározott jogi személyek gyártanak. Ennek a rendeletnek a rendelkező részében névvel és címmel külön meg nem említett bármilyen más vállalat által gyártott, behozott termékek tekintetében - beleértve a kifejezetten megemlített vállalatokhoz kapcsolódó vállalatok által gyártott termékeket - nem alkalmazhatók a vámnak e mértékei, hanem az "összes többi vállalatra" vonatkozó mértéket kell alkalmazni.

(62) Ennek az egyes vállalatokra vonatkozó dömpingellenes vámnak az alkalmazására irányuló kérvényeket (pl. a cégnév változását, vagy új termelő, illetve értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottságnak [3] minden vonatkozó információval együtt, különös tekintettel a vállalatnak a termeléssel, illetve a belföldön és külföldön történő értékesítéssel kapcsolatos tevékenységeinek bármiféle változására, amely az említett névváltozással vagy az új termelő vagy értékesítési egység változásával kapcsolatos. A Bizottság adott esetben, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, megfelelően módosítja a rendeletet azon vállalatok jegyzékének aktualizálása által, amelyekre a vám egyénileg meghatározott mértékei vonatkoznak.

4. Ideiglenes vámok beszedése

(63) Tekintettel a megállapított dömpingkülöbözetek nagyságára, és a közösségi iparágat ért kár szintjének figyelembevételével, az 1629/2000/EK ideiglenes rendelettel kivetett, ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket véglegesen be kell szedni a véglegesen kivetett vám összegében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a nem vizes oldatban lévő ammónium-nitrát behozatalára, valamint a Lengyelországból és Ukrajnából származó, a 31023090 és 31024090 KN-kód alá tartozó ammónium-nitrátnak kalcium-karbonáttal, vagy más szervetlen, nem-trágyázó anyagokkal való keverékére, amelyek nitrogéntartalma meghaladja a 28 tömegszázalékot.

(2) Az alábbi vállalatok által gyártott termékekre a vám összege tonnánként euróban a következő:

Ország | Cég | Vám összege (EUR/tonna) | kiegészítő TARIC-kód |

Lengyelország | Anwil SA ul. Tourunska 222, 87-805 Wloclawek Lengyelország | 23,13 | A174 |

Zaklady Azotowe Pulawy SA Al. Tysiaclecia P.P. 13, 24-110 Pulawy Lengyelország | 20,65 | A175 |

Összes többi vállalat | 26,91 | A999 |

Ukrajna | Összes többi vállalat | 33,25 | |

(3) Ha az termék megsérül a szabad forgalomba bocsátás előtt, és ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat a 2454/93/EGK bizottsági rendelet [4] 145. cikkével összhangban, a vám értékének meghatározása céljából arányosan felosztják, a fenti összegek alapján meghatározott dömpingellenes vámot egy bizonyos százalékkal csökkenteni kell, amely megfelel a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányos megosztásának.

(4) Ellenkező rendelkezés hiányában az érvényes vámrendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Az ammónium-nitrát Litvániából történő behozatalával kapcsolatos eljárás megszűnik.

2. cikk

A 1629/2000/EK rendelet szerint az ammónium-nitrátnak Lengyelországból és Ukrajnából történő behozatalára vonatkozó, ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket a végleges vám összegében be kell szedni. A végleges dömpingellenes vámot meghaladóan biztosított összegeket fel kell szabadítani.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. január 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. Lindh

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 187., 2000.7.26, 12. o.

[3] Európai BizottságKereskedelmi FőigazgatóságB. IgazgatóságTERV 0/10Rue de la Loi/Wetstraat 200B-1049 Brüsszel

[4] HL L 253., 1993.10.11., 40. o.

--------------------------------------------------