32002L0095[1]
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/95/EK irányelve (2003. január 27.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/95/EK IRÁNYELVE
(2003. január 27.)
egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ), az egyeztetőbizottság által 2002. november 8-án jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,
(1)
Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásával kapcsolatos, a tagállamok által elfogadott jogszabályok vagy közigazgatási intézkedések közötti különbségek akadályozhatják a kereskedelmet, és torzíthatják a versenyt a Közösségben, és ezáltal közvetlenül befolyásolhatják a belső piac létrehozását és működését. Ezért e területen közelíteni kell a tagállami jogszabályokat, és hozzá kell járulni az emberi egészség védelméhez, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosításához és ártalmatlanításához.
(2)
Az Európai Tanács a 2000. december 7-i, 8-i és 9-i nizzai ülésén támogatta az elővigyázatosság elvéről szóló, 2000. december 4-i tanácsi állásfoglalást.
(3)
A hulladékgazdálkodásra vonatkozó közösségi stratégia felülvizsgálatáról szóló, 1996. július 30-i bizottsági közlemény hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a hulladékok veszélyesanyag-tartalmát, és rámutat arra, hogy az ezen anyagoknak a termékekben és a gyártási eljárások során történő felhasználását korlátozó, közösségi szintű szabályok hozzájárulhatnak ehhez.
(4)
A kadmium okozta környezetszennyezés elleni küzdelemre vonatkozó közösségi cselekvési programról szóló, 1988. január 25-i tanácsi állásfoglalás ( 5 ) felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki különleges intézkedéseket egy ilyen programra vonatkozóan. Előírja továbbá az emberi egészség védelmét is, és egy olyan átfogó stratégia megvalósítását, amely különösen a kadmium használatát korlátozza, és ösztönzi a kadmiumot helyettesítő anyagokra irányuló kutatást. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a kadmiumot kizárólag azokban az esetekben lehet alkalmazni, amikor nem állnak rendelkezésre megfelelő és biztonságosabb helyettesítő megoldások.
(5)
A rendelkezésre álló adatok rámutatnak, hogy szükségesek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak begyűjtésére, kezelésére, újrafeldolgozására és ártalmatlanítására vonatkozó intézkedések, mint amilyeneket az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) meghatároz, az érintett nehézfémekkel és gyulladásgátlókkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási problémák enyhítése érdekében. Az intézkedések ellenére azonban továbbra is az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak egy jelentős hányada marad meg az ártalmatlanítás jelenleg hozzáférhető folyamatában. Még ha az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait szelektív hulladékgyűjtés keretében gyűjtik is össze, és adják át újrafeldolgozásra, azok higany-, kadmium-, ólom-, króm VI, valamint PBB- és PBDE-tartalma valószínűleg egészségügyi és környezeti kockázatot jelentene.
(6)
A közösségi szinten kitűzött egészség- és környezetvédelem keretében az ezekkel az anyagokkal kapcsolatos egészségügyi és környezeti kockázatok jelentős csökkentésének leghatékonyabb módja az, ha ezeket az anyagokat - a műszaki és gazdasági megvalósíthatóság figyelembevételével - biztonságos vagy biztonságosabb anyagokkal helyettesítik az elektromos és elektronikus berendezésekben. E veszélyes anyagok felhasználásának korlátozása valószínűleg javítja az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai újrafeldolgozásának lehetőségét és gazdaságosságát, továbbá csökkenti az újrafeldolgozó üzemekben foglalkoztatottak egészségére gyakorolt káros hatásokat.
(7)
Az ezen irányelvvel szabályozott anyagokat alapos tudományos kutatásnak és értékelésnek vetették alá, és különböző intézkedéseket fogadtak el rájuk vonatkozóan mind közösségi, mind pedig nemzeti szinten.
(8)
Az ezen irányelvben előírt intézkedések figyelembe veszik a meglévő nemzetközi iránymutatásokat és ajánlásokat, és a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatok értékelésén alapulnak. Az intézkedésekre az emberi és állati egészség, valamint a környezet védelmének megfelelő szintjének megvalósítása érdekében van szükség, tekintettel azokra a kockázatokra, amelyeket az intézkedések hiánya okozhatna a Közösségben. Az intézkedéseket a rendelkezésre álló műszaki és tudományos információk figyelembevétele érdekében folyamatosan felül kell vizsgálni, szükség esetén pedig ki kell igazítani.
(9)
Ezt az irányelvet a biztonsági és egészségügyi követelményekről szóló közösségi jogszabályok és a megfelelő közösségi hulladékgazdálkodási jogszabályok, különösen az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó szárazelemekről és akkumulátorokról szóló, 1991. március 18-i 91/157/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) sérelme nélkül kell alkalmazni.
(10)
A nehézfémeket, PBDE-t és PBB-t nem tartalmazó elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos műszaki fejlődést is figyelembe kell venni. Amennyiben rendelkezésre állnak tudományos bizonyítékok, akkor az elővigyázatosság elvének figyelembevételével meg kell vizsgálni a további veszélyes anyagra vonatkozó tilalom lehetőségét és ezeknek az anyagoknak olyan környezetbarát anyagokkal történő helyettesítését, amelyek a fogyasztók számára legalább azonos szintű védelmet nyújtanak.
(11)
Mentesség a helyettesítő megoldások követelménye alól akkor engedélyezhető, ha tudományos és műszaki szempontból a helyettesítés nem lehetséges, illetve ha a helyettesítés által okozott káros környezeti vagy egészségügyi hatások várhatóan felülmúlják a helyettesítésből származó emberi és környezeti előnyöket. Továbbá az elektromos és elektronikus berendezésekben a veszélyes anyagok helyettesítését úgy kell elvégezni, hogy az összeegyeztethető legyen az elektromos és elektronikus berendezések felhasználóinak egészségével és biztonságával.
(12)
Mivel egy termék újrafelhasználása, újragyártása és élettartamának meghosszabbítása előnyökkel jár, pótalkatrészeknek kell rendelkezésre állniuk.
(13)
A veszélyes anyagok kivonására és tilalmára vonatkozó követelmények alóli mentességek tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítását egy bizottsági eljárás keretében a Bizottságnak kell végrehajtania.
(14)
Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 8 ) összhangban kell elfogadni,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Célkitűzések
Ezen irányelv célja a veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló tagállami jogszabályok közelítése, és az emberi egészség védelméhez, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosításához és ártalmatlanításához történő hozzájárulás.
2. cikk
Hatály
(1) Ezt az irányelvet a 6. cikk sérelme nélkül a (az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló) 2002/96/EK irányelv I. A. mellékletében meghatározott 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. és 10. kategóriába sorolt elektromos és elektronikus berendezésekre, valamint az elektromos izzókra és a háztartásokban használt világítótestekre kell alkalmazni.
(2) Ezt az irányelvet a biztonsági és egészségügyi követelményekről szóló közösségi jogszabályok és a megfelelő közösségi hulladékgazdálkodási jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.
(3) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a 2006. július 1. előtt forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések javítására vagy újrafelhasználására szolgáló pótalkatrészekre.
3. cikk
Fogalommeghatározások
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
a) "elektromos és elektronikus berendezések": olyan berendezések, amelyek megfelelő működéséhez elektromos áram vagy elektromágneses mező szükséges, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv I. A. mellékletében meghatározott kategóriákba sorolt, az elektromos áram vagy elektromágneses mező generálására, átalakítására és mérésére szolgáló berendezések, amelyeket váltóáram mellett legfeljebb 1 000 V, egyenáram mellett pedig legfeljebb 1 500 V feszültségre tervezték;
b) "gyártó": az a személy, aki az alkalmazott értékesítési eljárásoktól függetlenül, beleértve a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) szerinti távközlő eszközöket is:
i. a saját márkaneve alatt gyártja és értékesíti az elektromos és elektronikus berendezéseket;
ii. a saját márkaneve alatt más beszállítók által gyártott berendezések viszonteladója, de a viszonteladót nem tekintik "gyártónak", ha a gyártó márkanevét feltüntetik a berendezésen az i. alpontnak megfelelően; vagy
iii. egy tagállamba üzletszerűen importál vagy exportál elektromos és elektronikus berendezéseket.
Nem tekinthető "gyártónak" az a személy, aki kizárólag egy finanszírozási megállapodás keretében vagy annak alapján bocsát rendelkezésre pénzügyi forrásokat, kivéve, ha egyben az i-iii. alpont értelmében gyártóként is tevékenykedik.
4. cikk
Megelőzés
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 2006. július 1-jétől forgalomba hozott új elektromos és elektronikus berendezések ne tartalmazzanak ólmot, higanyt, kadmiumot, hat vegyértékű krómot, polibrómozott bifenileket (PBB) és polibrómozott difenil-étereket (PBDE). Az ezen irányelv elfogadása előtt a közösségi jogszabályokkal összhangban elfogadott, ezeknek az anyagoknak az elektromos és elektronikus berendezésekben való felhasználását korlátozó vagy tiltó nemzetei intézkedések 2006. július 1-jéig fenntarthatók.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a mellékletben felsorolt alkalmazásokra.
(3) Amennyiben tudományos eredmények állnak rendelkezésre, a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programban megállapított vegyianyag-politika alapelveivel összhangban határoz további veszélyes anyag tilalmáról és ezeknek az anyagoknak olyan környezetkímélőbb anyagokkal történő helyettesítéséről, amelyek a fogyasztók számára legalább azonos szintű védelmet nyújtanak.
5. cikk
A tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás
(1) El kell fogadni azokat a módosításokat, amelyek a melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükségesek a következő célok érdekében:
a) szükség esetén azoknak a maximális koncentrációértékeknek a meghatározása, amelyek megadják az elektromos és elektronikus berendezésekben használt különleges anyagokban és alkatrészekben a 4 cikk (1) bekezdésében említett anyagok megengedett mennyiségét;
b) az elektromos és elektronikus berendezésekben használt anyagok és alkatrészek mentesítése a 4. cikk (1) bekezdésének rendelkezései alól, ha a tervezés módosításával történő kivonásuk vagy olyan anyagok vagy alkatrészek használatával történő helyettesítésük, amelyekhez nem szükségesek az említett anyagok, műszakilag vagy tudományosan nem kivitelezhető, illetve ha a helyettesítés által okozott káros környezeti, egészségügyi és/vagy a fogyasztói biztonságot érintő hatások várhatóan meghaladják az így elért környezeti, egészségügyi és/vagy a fogyasztói biztonságot érintő előnyöket;
c) a melléklet rendelkezéseivel kapcsolatban nyújtott mentességek felülvizsgálata legalább négyévente, illetve négy évvel azután, hogy a lista egy új ponttal egészült ki, annak érdekében, hogy megvizsgálják az elektromos és elektronikus berendezések egyes anyagainak vagy alkatrészeinek a törlését a mellékletből, ha a tervezés módosításával történő kivonásuk vagy olyan anyagok vagy alkatrészek használatával történő helyettesítésük, amelyekhez nem szükségesek a 4. cikk (1) bekezdésében említett anyagok, műszaki vagy tudományos szempontból lehetséges, feltéve, hogy a helyettesítés által okozott káros környezeti, egészségügyi és/vagy a fogyasztói biztonságot érintő hatások nem haladják meg az így elérhető környezeti, egészségügyi és/vagy a fogyasztói biztonságot érintő előnyöket.
Az első albekezdés a), b) és c) alpontjában említett, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(2) A mellékletnek az (1) bekezdés szerinti módosítása előtt a Bizottság konzultál többek között az elektromos és elektronikus berendezések gyártóival, az újrafeldolgozó és a hulladékkezelő üzemek képviselőivel, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint a munkavállalók és fogyasztók szövetségeivel. Észrevételeiket továbbítani kell a 7 cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak A Bizottság a beérkezett információk alapján egy jelentést készít.
6. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság 2005. február 13-ig felülvizsgálja az ezen irányelvben előírt intézkedéseket az új tudományos eredmények adott esetben történő figyelembe vétele céljából.
Az említett időpontig a Bizottság javaslatot tesz különösen azzal kapcsolatban, hogy ezen irányelv hatálya alá vonják-e az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv I. A. mellékletében meghatározott 8. és 9. kategóriába sorolt berendezéseket.
A Bizottság azt is vizsgálja, hogy a tudományos eredmények alapján és az elővigyázatosság elvének figyelembevételével ki kell-e igazítani a 4 cikk (1) bekezdésében szereplő anyagok listáját, és adott esetben a módosításokról javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.
A felülvizsgálat során különös figyelmet kell fordítani az elektromos és elektronikus berendezésekben felhasznált egyéb veszélyes anyagok környezeti és az emberi egészséget érintő hatásaira. A Bizottság megvizsgálja ezen anyagok és alkatrészek helyettesítésének kivitelezhetőségét, és adott esetben javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a 4. cikk hatályának kiterjesztéséről.
7. cikk
A bizottság
(1) A Bizottságot a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) 18. cikkével létrehozott bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.
8. cikk
Szankciók
A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
9. cikk
A rendelkezések átültetése
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2004. augusztus 13-a előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozások módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamoknak közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
10. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
11. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
MELLÉKLET
A 4. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom alól mentesülő alkalmazások
| Mentesség | Az alkalmazás köre és határnapja | |
| 1. | Egy végükön fejelt (kompakt) fénycsövekben használt higany, amelynek megengedett mennyisége (égőnként): | |
| 1. a) | Általános világítási célra szolgáló, 30 W alatti teljesítményű fénycső esetén: 5 mg | 2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után 2012. december 31-ig égőnként 3,5 mg használható; 2012. december 31. után 2,5 mg használható. |
| 1. b) | Általános világítási célra szolgáló, legalább 30 W, de 50 W alatti teljesítményű fénycső esetén: 5 mg | 2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után égőnként 3,5 mg használható |
| 1. c) | Általános világítási célra szolgáló, legalább 50 W, de 150 W alatti teljesítményű fénycső esetén: 5 mg | |
| 1. d) | Általános világítási célra szolgáló, legalább 150 W teljesítményű fénycső esetén: 15 mg | |
| 1. e) | Általános világítási célra szolgáló, kör alakú vagy szögletes strukturális formájú, legfeljebb 17 mm csőátmérőjű fénycső esetén | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 7 mg használható |
| 1. f) | Különleges rendeltetésű fénycső esetén: 5 mg | |
| 2. a) | Két végén fejelt, általános világítási célra szolgáló fénycsövekben használt higany, amelynek megengedett mennyisége (fénycsövenként): | |
| 2. a) (1) | Normál élettartamú háromsávos foszfor fénycső 9 mm alatti csőátmérővel (pl. T2): 5 mg | 2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után fénycsövenként 4 mg használható |
| 2. a) (2) | Normál élettartamú háromsávos foszfor fénycső legalább 9 mm-es, legfeljebb 17 mm-es csőátmérővel (pl. T5): 5 mg | 2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után fénycsövenként 3 mg használható |
| 2. a) (3) | Normál élettartamú háromsávos foszfor fénycső 17 mm-nél nagyobb, de legfeljebb 28 mm-es csőátmérővel (pl. T8): 5 mg | 2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után fénycsövenként 3,5 mg használható |
| 2. a) (4) | Normál élettartamú háromsávos foszfor fénycső 28 mm-t meghaladó csőátmérővel (pl. T12): 5 mg | 2012. december 31-én lejár; 2012. december 31. után fénycsövenként 3,5 mg használható |
| 2. a) (5) | Hosszú (legalább 25 000 óra) élettartamú háromsávos foszfor fénycső: 8 mg | 2011. december 31-én lejár; 2011. december 31. után fénycsövenként 5 mg használható |
| 2. b) | Egyéb kompakt fénycsövekben használt higany, amelynek megengedett mennyisége (fénycsövenként): | |
| 2. b) (1) | Egyenes halofoszfát fénycsövek 28 mm feletti csőátmérővel (pl. T10 és T12): 10 mg | 2012. április 13-án lejár |
| 2. b) (2) | Nem egyenes halofoszfát fénycsövek (bármely csőátmérő esetén): 15 mg | 2016. április 13-án lejár |
| 2. b) (3) | Nem egyenes háromsávos foszfor fénycsövek 17 mm feletti csőátmérővel (pl. T9) | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után fénycsövenként 15 mg használható |
| 2. b) (4) | Egyéb általános világítási célra szolgáló, vagy különleges rendeltetésű lámpák (pl. indukciós lámpák) | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után lámpánként 15 mg használható |
| 3 | Különleges rendeltetésű hidegkatódos fénycsövekben és külső elektródás fénycsövekben (CCFL és EEFL) használt higany, amelynek megengedett mennyisége (fénycsövenként): | |
| 3. a) | Rövid (≤ 500 mm) | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után lámpánként 3,5 mg használható |
| 3. b) | Közepes hosszúságú (> 500 mm és ≤ 1 500 mm) | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után lámpánként 5 mg használható |
| 3. c) | Hosszú (> 1 500 mm) | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után lámpánként 13 mg használható |
| 4. a) | Egyéb kisnyomású kisülőlámpákban használt higany (lámpánként) | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után lámpánként 15 mg használható |
| 4. b) | Általános világítási célra szolgáló, javított színvisszaadási mutatójú (Ra > 60), nagynyomású nátrium(gőz)lámpákban használt higany, amelynek megengedett mennyisége (égőnként): | |
| 4. b) I. | P ≤ 155 W | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 30 mg használható |
| 4. b) II. | 155 W < P ≤ 405 W | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 40 mg használható |
| 4. b) III. | P > 405 W | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 40 mg használható |
| 4. c) | Egyéb általános világítási célra szolgáló nagynyomású nátrium(gőz)lámpákban használt higany, amelynek megengedett mennyisége (égőnként): | |
| 4. c) I. | P ≤ 155 W | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 25 mg használható |
| 4. c) II. | 155 W < P ≤ 405 W | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 30 mg használható |
| 4. c) III. | P > 405 W | 2011. december 31-ig a felhasználás nem korlátozott; 2011. december 31. után égőnként 40 mg használható |
| 4. d) | Nagynyomású higany(gőz)lámpákban (HPMV) használt higany | 2015. április 13-án lejár |
| 4. e) | Fémhalogén (MH) lámpákban használt higany | |
| 4. f) | Az e mellékletben külön nem említett, különleges rendeltetésű egyéb kisülőlámpákban használt higany | |
| 5. a) | Katódsugárcsövek üvegében használt ólom | |
| 5. b) | Fénycsövek üvegében használt, 0,2 tömegszázalékot meg nem haladó ólom | |
| 6. a) | Ólom a megmunkálásra szánt acél ötvözőelemeként, illetve galvanizált acélban, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalomig | |
| 6. b) | Ólom az alumínium ötvözőelemeként a legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalmú alumíniumban | |
| 6. c) | Rézötvözet legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal | |
| 7. a) | Magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok (azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot) | |
| 7. b) | A szerverekben, az adattároló rendszerekben, a tárolási és elrendezési rendszerekben, a hálózati infrastruktúra kapcsoló, jelző és adatátviteli berendezéseiben, és a távközlési hálózatok hálózatkezelése során használt forrasztóanyagokban lévő ólom | |
| 7. c) I. | Elektronikus és elektromos alkatrészek, amelyek üvegben vagy kerámiában, de nem a kondenzátorokban, például piezoelektronikus berendezésekben lévő dielektromos kerámiákban, továbbá nem üveg vagy kerámia mátrix anyagokban tartalmaznak ólmot | |
| 7. c) II. | 125 V AC vagy 250 V DC vagy ennél magasabb névleges feszültségű kondenzátorokban használt dielektromos kerámiában lévő ólom | |
| 7. c) III. | 125 V AC vagy 250 V DC alatti névleges feszültségű kondenzátorokban használt dielektromos kerámiában lévő ólom | 2013. január 1-jén lejár, ezt követően a 2013. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható |
| 7. c) IV. | Integrált áramkörök vagy diszkrét félvezetők részét képező kondenzátorokban található ólom-cirkanát-titanát alapú dielektromos kerámiaanyagokban lévő ólom | |
| 8. a) | Egyszerhasználatos, szemcsés töltetű hőkioldókban lévő kadmium és vegyülékei | 2012. január 1-jén lejár, ezt követően a 2012. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható |
| 8. b) | A villamos érintkezőkben lévő kadmium és vegyülékei | |
| 9. | Abszorpciós hűtőgépek szénacél hűtőrendszerében korróziógátló szerként használt, a hűtőközeg legfeljebb 0,75 tömegszázalékát kitevő hat vegyértékű króm | |
| 9. b) | Ólom a fűtő, szellőztető, légkondicionáló és hűtő alkalmazásokban használt, hűtőközeget tartalmazó kompresszorok csapágycsészéiben és -béléseiben | |
| 11. a) | C-press rugalmas tűs csatlakozórendszerekben használt ólom | A 2010. szeptember 24. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható |
| 11. b) | Nem C-press rugalmas tűs csatlakozórendszerekben használt ólom | 2013. január 1-jén lejár, ezt követően a 2013. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható |
| 12. | A hővezető modulok tömítőgyűrűjén bevonóanyagként használt ólom | A 2010. szeptember 24. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható |
| 13. a) | Optikai alkalmazásokban használt fehér üvegekben lévő ólom | |
| 13. b) | Reflexiós tényezőre vonatkozó követelmények céljára használt üveg filterekben és üvegekben használt kadmium és ólom | |
| 14. | Kettőnél több elemből álló, a mikroprocesszor kivezetései és tokja között kapcsolatot biztosító forrasztóanyagban lévő ólom, ha az ólomtartalom 80 és 85 tömegszázalék között van | 2011. január 1-jén lejár, ezt követően a 2011. január 1. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható |
| 15. | Flip Chip integrált áramkörökben a félvezető süllyesztéke és hordozója között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag | |
| 16. | Az olyan vonalizzókban található ólom, amelyek csöve szilikát bevonatú | 2013. szeptember 1-jén lejár |
| 17. | Ólom-halogenid a nagynyomású kisülő lámpák (HID) sugárzó anyagaként professzionális reprográfiai alkalmazásokra | |
| 18. a) | Ólom a fluoreszkáló porban aktivátorként (1 tömegszázaléknyi vagy kevesebb ólom) a kisülőlámpákban, SMS ((Sr,Ba)2MgSi2O7:Pb) foszforokat tartalmazó speciális lámpaként történő felhasználás esetén, diazo-nyomtatásos reprográfiás, illetve litográfiai felhasználásra, valamint rovarcsapda lámpában, fotokémiai és gyógyászati alkalmazás esetén. | 2011. január 1-jén lejár |
| 18. b) | Ólom a fluoreszkáló porban aktivátorként (1 tömegszázaléknyi vagy kevesebb ólom) a kisülő lámpákban a BSP (BaSi2O5:Pb) foszforokat tartalmazó szoláriumcsövekként való felhasználás esetén | |
| 19. | Ólom és PbBiSn-Hg, valamint PbInSn-Hg kombinációja speciális összetételű anyagokban fő foncsorozóként, illetve ólom és PbSn-Hg kombinációja kompakt energiatakarékos lámpákban (ESL) kiegészítő foncsorozóként | 2011. június 1-jén lejár |
| 20. | Ólom-oxid a folyadékkristály-kijelzőkben (LCD) használt lapos fluoreszkáló lámpák felső és alsó rétegének kötéséhez használt üvegben | 2011. június 1-jén lejár |
| 21. | Ólom és kadmium a zománc üvegre, például boroszilikát üvegre vagy nátronüvegre való felviteléhez használt nyomdafestékekben | |
| 23. | Ólom a csatlakozók kivételével a 0,65 mm vagy kisebb osztóközű, finom osztású (fine-pitch) komponensek felületén | A 2010. szeptember 24. előtt forgalomba hozott elektronikus és elektromos berendezések pótalkatrészeiben használható |
| 24. | Korong- és síkmátrix alakú többrétegű kerámiakondenzátorok géppel készített átmenőfuratokba történő forrasztásához használt forrasztóanyagokban lévő ólom | |
| 25. | Ólom-oxid a felületvezető elektronkibocsátó kijelzőkben (SED) használt szerkezeti elemekben, nevezetesen a lezáró frittben és a frittgyűrűben | |
| 26. | Ólom-oxid a „black light blue” (BLB) lámpák üveg védőburkolatában | 2011. június 1-jén lejár |
| 27. | Nagyteljesítményű (több órán keresztül 125 dB SPL és a feletti hangteljesítményszinten működő) hangszórókban használt átalakítóknál forrasztóanyagként alkalmazott ólomötvözetek | 2010. szeptember 24-én lejárt |
| 29. | A 69/493/EGK tanácsi irányelv (1) I. mellékletében (1., 2., 3. és 4. kategória) meghatározott, kristályüvegben található ólom | |
| 30. | A 100 dB (A) és annál nagyobb hangnyomású, nagy teljesítményű hangszórókban használt transzduktorokban, közvetlenül a tekercsen található áramvezető anyagok elektromos, illetve mechanikus forrasztóanyagaként használt, kadmium alapú ötvözetek | |
| 31. | A (pl. folyadékkristályos kijelzőkben, illetőleg dísz- vagy ipari világításként használt) higanymentes lapos fluoreszkáló lámpák forrasztóanyagában levő ólom | |
| 32. | Az argon- és kripton-lézercsövek tokjának összeállításánál használatos lezáró frittben levő ólom-oxid. | |
| 33. | A transzformátorokban alkalmazott, 100 μm-es vagy annál kisebb átmérőjű vékony vörösréz vezetékek forrasztásához használt forrasztóanyagban lévő ólom | |
| 34. | A cermet-alapú beállító potenciométer egyes alkatrészeiben lévő ólom | |
| 36. | A legfeljebb 30 mg higanyt tartalmazó egyenáramú plazmakijelzőkben lévő, a katódporlasztásnál inhibitorként használt higany | 2010. július 1-jén lejárt |
| 37. | A cink-borát üvegből készült burkolatban elhelyezett nagyfeszültségű diódák bevonatában lévő ólom | |
| 38. | Az alumíniummal ötvözött berillium-oxid hordozókon használt vastag filmpasztában lévő kadmium és kadmium-oxid | |
| 39. | A szilárdtest-világítási vagy -kijelző rendszerekben használt színátalakító LED-ekben lévő kadmium (a fénykibocsátó terület egy négyzetmilliméterére eső kadmiummennyiség < 10 μg) | 2014. július 1-jén lejár |
| 40 | A professzionális audioberendezésekben használt analóg optocsatolók fotorezisztoraiban lévő kadmium | 2013. december 31-én lejár |
| (1) HL L 326., 1969.12.29., 36. o. | ||
Megjegyzés: A 2002/95/EK irányelv 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában az ólom, a higany, a kadmium, a hat vegyértékű króm, a polibrómozott bifenilek (PBB) és a polibrómozott difenil-éterek (PBDE) 0,1 tömegszázalékos és a kadmium 0,01 tömegszázalékos koncentrációértékét engedélyezni kell homogén anyagokban.
( 1 ) HL C 365. E, 2000.12.19., 195. o. és HL C 240. E, 2001.8.28., 303. o.
( 2 ) HL C 116., 2001.4.20., 38. o.
( 3 ) HL C 148., 2001.5.18., 1. o.
( 4 ) Az Európai Parlament 2001. május 15-i véleménye (HL C 34. E, 2002.2.7., 109. o.), a Tanács 2001. december 4-i közös álláspontja (HL C 90. E, 2002.4.16., 12. o.) és az Európai Parlament 2002. április 10-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2002. december 18-i határozata és a Tanács 2002. december 16-i határozata.
( 5 ) HL C 30., 1988.2.4., 1. o.
( 6 ) HL L 37., 2003.2.13., 24. o.
( 7 ) HL L 78., 1991.3.26., 38. o. A 98/101/EK bizottsági irányelvvel (HL L 1., 1999.1.5., 1. o.) módosított irányelv.
( 8 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 9 ) HL L 144., 1997.6.4., 19. o. A 2002/65/EK irányelvvel (HL L 271., 2002.10.9., 16. o.) módosított irányelv.
( 10 ) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32002L0095 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32002L0095&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02002L0095-20110910 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02002L0095-20110910&locale=hu