31991L0157[1]

A Tanács irányelve (1991. március 18.) az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó szárazelemekről és akkumulátorokról

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1991. március 18.)

az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó szárazelemekről és akkumulátorokról

(91/157/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a tagállamok által az elemek és akkumulátorok ártalmatlanításáról elfogadott jogszabályi előírások vagy közigazgatási intézkedések közötti bármilyen egyenlőtlenség korlátozhatja a kereskedelmet, és torzíthatja a versenyt a Közösségben, és ezáltal közvetlen hatással lehet a belső piac létrehozására és működésére; miután ezért szükségesnek látszik a jogszabályok közelítése ezen a területen;

mivel a 91/156/EGK irányelv ( 4 ) által módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) 2. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyes meghatározott hulladékkategóriákkal való gazdálkodásra vonatkozó különös, illetve kiegészítő szabályozást egyedi irányelvek útján határozzák meg;

mivel az Európai Közösség környezetvédelmi akcióprogramjaiban meghatározott közösségi környezetpolitikai célkitűzések és elvek, amint azokat az EGK-Szerződés 130r. cikkének (1) és (2) bekezdésében rögzített elvek alapján meghatározzák, különösen arra irányulnak, hogy megelőzzék, csökkentsék és, amennyire lehetséges, kiküszöböljék a környezetszennyezést, és biztosítsák a nyersanyagforrásokkal való megfelelő gazdálkodást, alkalmazva a "szennyező fizet" elvet is;

mivel e célok elérése érdekében bizonyos elemek és akkumulátorok forgalomba hozatalát meg kell tiltani, figyelemmel az általuk tartalmazott veszélyes anyagok mennyiségére;

mivel annak biztosítása érdekében, hogy a kimerült elemeket és akkumulátorokat újrahasznosítsák, és ellenőrzött módon ártalmatlanítsák, a tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy azokat külön jelöljék és gyűjtsék;

mivel a hulladékká vált elemek és akkumulátorok gyűjtése és újrahasznosítása hozzájárulhat a nyersanyagok szükségtelen felhasználásának elkerüléséhez;

mivel az el nem távolítható elemeket vagy akkumulátorokat tartalmazó készülékek környezeti veszélyt képviselhetnek, amikor azokat ártalmatlanítják; mivel a tagállamoknak emiatt megfelelő intézkedéseket kell hozniuk;

mivel a tagállamokban programokat kell létrehozni a fent meghatározott különböző célkitűzések elérésére; mivel a Bizottságot tájékoztatni kell e programokról és a konkrét, meghozott intézkedésekről;

mivel a gazdasági eszközök, mint a betétdíjas rendszer létrehozása, elősegítik a hulladékká vált elemek és akkumulátorok külön gyűjtését és újrahasznosítását;

mivel e területen rendelkezni kell a fogyasztók megfelelő tájékoztatásáról;

mivel gondoskodni kell az irányelv, különösen a jelölési rendszerre vonatkozó, rendelkezéseinek megvalósítására szolgáló megfelelő eljárásokról, és biztosítani kell, hogy az irányelvet könnyen hozzá lehessen igazítani a tudományos és műszaki fejlődéshez; mivel a 75/442/EGK irányelv 18. cikkében meghatározott bizottságot meg kell bízni, hogy támogassa a Bizottságot ezekben a feladatokban,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelvnek az a célja, hogy közelítse a tagállamok jogszabályait az I. melléklet szerinti veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékká vált elemek és akkumulátorok hasznosítására és ellenőrzött ártalmatlanítására vonatkozóan.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "elem, illetve akkumulátor": olyan elektromos energiaforrás, amely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakít át, és amely egy vagy több elsődleges (nem újratölthető) vagy másodlagos (újratölthető) cellából áll az I. mellékletben felsoroltak szerint;

b) "hulladékká vált elem vagy akkumulátor": olyan elem vagy akkumulátor, amelyet nem lehet újra használni, és amelyet újrahasznosításra vagy ártalmatlanításra szánnak;

c) "ártalmatlanítás": bármely, a 74/442/EGK irányelv II. A. mellékletében szerepelő művelet, feltéve hogy az elemekre és akkumulátorokra alkalmazható;

d) "hasznosítás": bármely, a 75/442/EGK irányelv II. B. mellékletében szerepelő művelet, feltéve hogy az elemekre és akkumulátorokra alkalmazható;

e) "gyűjtés": a hulladékká vált elemek és akkumulátorok összegyűjtése, válogatása és/vagy csoportosítása;

f) "betétdíjas rendszer": olyan rendszer, amely alapján a vevő az elemek vagy akkumulátorok megvásárlásakor az eladó részére bizonyos pénzösszeget fizet, amelyet visszatérítenek, amikor visszaviszi a hulladékká vált elemeket vagy akkumulátorokat.

3. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 2000. január 1-jétől megtiltják a 0,0005 tömegszázaléknál több higanyt tartalmazó elemek és akkumulátorok forgalomba hozatalát, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezeket az elemeket és akkumulátorokat berendezésekbe építik be. A két tömegszázalékot meg nem haladó higanytartalmú gombelemekre és gombelemekből álló egységekre a tilalom nem vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket felveszik a legutóbb a 85/610/EGK irányelvvel ( 6 ) módosított, az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és használatának korlátozására vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) I. mellékletébe.

4. cikk

(1) A 6. cikkben említett programokkal összefüggésben a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy külön gyűjtsék a hulladékká vált elemeket és akkumulátorokat, hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából.

(2) Ebből a célból a tagállamok biztosítják, hogy megfelelő jelöléssel lássák el az elemeket és akkumulátorokat, valamint, adott esetben, azokat a készülékeket, amelyekbe ezek tartósan bele vannak építve.

A jelölésnek az alábbi pontokra nézve kell utalásokat tartalmaznia:

- elkülönített gyűjtés,

- adott esetben újrahasznosítás,

- nehézfémtartalom.

(3) A 10. cikkben említett eljárás szerint a Bizottság részletes szabályokat állapít meg a jelölési rendszerre vonatkozóan. Ezeket az intézkedéseket közzé kell tenni az Európai Közösség Hivatalos Lapjában.

5. cikk

A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy az elemeket és akkumulátorokat csak úgy lehessen a készülékekbe beépíteni, hogy azokat élettartamuk végén a vevő könnyen el tudja távolítani.

Ezek az intézkedések 1994. január 1-jén lépnek hatályba.

Ez a cikk nem vonatkozik az II. mellékletben foglalt készülékkategóriákra.

6. cikk

A tagállamok programokat hoznak létre az alábbi célok elérésére:

- az elemek és akkumulátorok nehézfémtartalmának csökkentése,

- kevesebb veszélyes anyagot tartalmazó és/vagy kevésbé szennyező anyagból álló elemek és akkumulátorok forgalomba hozatalának elősegítése,

- az I. melléklet hatálya alá tartozó hulladékká vált elemek és akkumulátorok háztartási hulladékban való megjelenésének fokozatos csökkentése,

- a veszélyesanyag-tartalom csökkentését, valamint kevésbé szennyező anyagok használatát az elemekben és akkumulátorokban elősegítő kutatások és az újrahasznosítási módszerekkel kapcsolatos kutatások előmozdítása,

- az I. melléklet hatálya alá tartozó hulladékká vált elemek és akkumulátorok külön történő ártalmatlanítása.

Az első programok egy 1993. március 18-án kezdődő négyéves időszakot ölelnek fel. Ezeket legkésőbb 1992. szeptember 17-ig közölni kell a Bizottsággal.

A programokat rendszeresen felülvizsgálják és korszerűsítik, éspedig legalább négyévenként, figyelembe véve különösen a műszaki fejlődést, valamint a gazdasági és környezetvédelmi helyzetet. A módosított programokat kellő időben közölni kell a Bizottsággal.

7. cikk

(1) A tagállamok biztosítják az elkülönített gyűjtés hatékony megszervezését, és, ahol ez alkalmazható, a betétdíjas rendszer létrehozását. Ezen túlmenően a tagállamok intézkedéseket vezethetnek be, például gazdasági eszközöket, az újrahasznosítás ösztönzése érdekében. Ezeket az intézkedéseket az érintett felekkel történt konzultáció után kell bevezetni, azoknak valódi ökológiai és gazdasági kritériumokon kell alapulniuk, és nem vezethetnek a verseny eltorzulásához.

(2) A 6. cikk által meghatározott programokról szóló értesítéskor a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket az (1) bekezdés alapján hoztak.

8. cikk

A 6. cikkben meghatározott programokkal összefüggésben a tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a fogyasztókat teljeskörűen tájékoztassák az alábbiakról:

a) a hulladékká vált elemek és akkumulátorok ellenőrizetlen ártalmatlanításának veszélyei;

b) az elemek, akkumulátorok és állandó jelleggel beépített elemeket és akkumulátorokat tartalmazó készülékek jelölése;

c) a készülékekbe állandó jelleggel beépített elemek és akkumulátorok eltávolításának módszere.

9. cikk

A tagállamok nem akadályozhatják, tilthatják vagy korlátozhatják az irányelv hatálya alá tartozó és a benne meghatározott rendelkezéseknek megfelelő elemek és akkumulátorok forgalomba hozatalát.

10. cikk

A Bizottság a 3., 4. és 5. cikket, valamint az I. és II. mellékletet a 75/442/EGK irányelv 18. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően igazítja hozzá a műszaki fejlődéshez.

11. cikk

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy ennek az irányelvnek 1992. szeptember 18. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot.

12. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I MELLÉKLET

Ez az irányelv az alábbi elemekre és akkumulátorokra vonatkozik:

1. Az 1999. január 1-jétől forgalomba hozott, 0,0005 tömegszázaléknál nagyobb higanytartalmú elemek és akkumulátorok.

2. Az 1992. szeptember 18-ától forgalomba hozott elemek és akkumulátorok, amelyek:

- cellánként több mint 25 mg higanyt tartalmaznak, kivéve az alkáli-mangán elemeket,

- kadmiumtartalma meghaladja a 0,025 tömegszázalékot,

- ólomtartalma meghaladja a 0,4 tömegszázalékot.

3. Az 1992. szeptember 18-ától forgalomba hozott, 0,025 tömegszázaléknál nagyobb higanytartalmú alkáli-mangán elemek.

II. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ KÉSZÜLÉKKATEGÓRIÁK JEGYZÉKE

1. Azok a készülékek, amelyek elemeit forrasztják, hegesztik vagy más módon állandó jelleggel hozzákötik a csatlakozókhoz annak érdekében, hogy az ezt igénylő ipari felhasználás során biztosítsák az áramellátás folyamatosságát, és megőrizzék az információs technológiai és üzleti felszerelésbeli memória- és adatfunkciókat, ahol az I. mellékletben meghatározott elemek és akkumulátorok használata műszakilag szükséges.

2. Tudományos és szakmai berendezésekben lévő referenciacellák, valamint orvosi készülékekben elhelyezett, életfunkciók fenntartására szolgáló készülékek és szívpacemakerek elemei és akkumulátorai, ha lényeges a megszakítatlan működés, és az elemeket és akkumulátorokat csak szakképzett személyzet tudja eltávolítani.

3. Hordozható készülékek, ahol az elemek szakképzetlen személyzet által történő cseréje biztonsági veszélyekkel járhat a felhasználó számára, vagy kihatással lehet a készülék működésére, és olyan munkaeszközök, amelyet nagy érzékenységű környezetben, például illékony anyagok jelenlétében történő használatra szánnak.

Azokat a készülékeket, amelyek elemeit és akkumulátorait a használó e melléklet szerint nem tudja könnyen kicserélni, olyan használati utasítással kell ellátni, amelyek tájékoztatják a felhasználót az elemek és akkumulátorok környezetre veszélyes összetevőiről, és közlik, hogyan lehet azokat biztonságosan ártalmatlanítani.

( 1 ) HL C 6., 1989.1.7., 3. o

. és

HL C 11., 1990.1.17., 6. o.

( 2 ) HL C 158., 1989.6.26., 209. o

. és

HL C 19., 1991.1.28.

( 3 ) HL C 194., 1989.7.31., 21. o.

( 4 ) HL L 78., 1991.3.26., 32. o.

( 5 ) HL L 194., 1975.7.25., 47. o.

( 6 ) HL L 375., 1985.12.31., 1. o.

( 7 ) HL L 262., 1976.9.27., 201. o.