A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.88256/2019/55. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (5) bek.] Bíró: Maczkó Havaska Éva

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

ítélete

Az ügy száma: 16.P.88.256/2019/55-I.

A felperes: Felperes1

(felperesi cím)

A felperes képviselője: dr. Szánthó Zoltán ügyvéd

(felperesi jogi képviselő címe.)

Az alperes: Alperes1

(Cím2)

Az alperes képviselője: dr. Juhász Gábor István ügyvéd

(alperesi jogi képviselő címe)

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása

Rendelkező rész

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 225.000,- (kettő-százhuszonötezer) forintot perköltség címén az alperesnek 15 nap alatt fizessen meg.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 135.000,- (százharmincötezer) forint illetéket az állam javára, a NAV felhívásában megjelölt módon és számlára fizessen meg.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez intézett, de jelen bíróságnál elektronikus úton, vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ában meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

A bíróság által megállapított tények

[1] Az alperes volt a cég neve cég ügyvezetője és tulajdonosa volt. Az alperes régebbről ismerte a felperest. Az alperes a felperessel üzleti kapcsolatba került a 2010-es évek elején. Az alperes tudomása szerint a felperes a cég neve2 off-shore cég képviselője volt és az alperesi cég a felperesen keresztül üzleti kapcsolatot létesített, melynek értelmében az alperes a cég neve2 szerződéseit közvetítette Magyarországon.

[2] A PSZÁF vizsgálatot folytatott a cég neve2 és a cég neve3 alperesi alkusz céggel szemben. Abban vizsgálódott, hogy a szolgáltatás nem volt jogszerű, mivel a cégek a tevékenységhez PSZÁF engedéllyel nem rendelkeztek. Az alperesi cég lényegében olyan tevékenységet végzett, amely PSZÁF engedély köteles volt. A PSZÁF vizsgálati eljárása, valamint amiatt, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében vizsgálódtak a felekkel szemben ügyvédet kerestek. tanú2t az alperesnek egy ügyfele ajánlotta, hogy kifejezetten büntetőjogban gazdasági és adójogi ügyekre szakosodott ügyvéd.

[3] tanú2 tájékoztatta az alperest, hogy a megbízási díj 8.000.000,- forint, a megbízási díj szabad megállapodás tárgya. Az alperes és a felperes megállapodtak abban, hogy közösen megbízták tanú2 egyéni ügyvédet jogi tanácsadásra. Az alperes közölte, hogy neki 3.500.000,- forintja van. A felek Budapesten 2013. 04. 15 napján "kölcsönszerződés" elnevezésű megállapodást írtak alá, amelyben az került rögzítésre, hogy a felperes az alperesnek 4.500.000,- forint készpénzt adott át évi 10%-os kamatra azzal, hogy 2013. 10. 15. napjáig köteles azt a felperes részére visszafizetni. Az alperes a 2013. 04. 18. napján kelt megbízási szerződés szerint a felperestől megkapott 4.500.000,- forintot és a saját részéről 3.500.000,- forintot, azaz összesen 8.000.000,- forintot átadott tanú2 egyéni ügyvéd részére megbízási díj címén, akivel erről írásbeli megbízási szerződést írt alá.

[4] A megbízási szerződés rögzítette, hogy a felperes és az alperes együttműködve befektetéssel foglalkoztak, a felperes a cég neve2 off-shore cég képviselőjeként, míg az alperes a cég neve ügyvezető és tulajdonosaként. Az alperes, illetőleg a cége a cég neve2 szerződéseit közvetítette Magyarországon. A PSZÁF vizsgálatot folytatott mindkét céggel szemben figyelemmel arra, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás pénzügyi tevékenységnek minősül, melyet csak PSZÁF engedéllyel lehet végezni és ezzel az érdekelt társaságok nem rendelkeztek. A megbízási szerződés tárgya volt az érdekeltek vonatkozásában védekezési stratégia kialakítása az érdekelteket érintő tényállítással kapcsolatban valamennyi hatóság, hivatal és bíróság, valamint harmadik fél előtti képviselet ellátása saját, illetve közreműködő útján.

[5] A megbízási díj rögzítette, hogy a megbízó vonatkozásában 3.500.000,- forintot, míg Felperes1 vonatkozásában 4.500.000,- forint kerül kifizetésre. A megállapodást az alperes, illetőleg tanú2 egyéni ügyvéd írta alá cégszerűen ügyvédi pecséttel ellátva. A felperes és az alperes többször egyeztetett a tanú2 ügyvéddel, illetőleg külön-külön is. tanú3 tanú2nek volt ügyvédjelöltje 2013. évben, illetőleg azt követően is. tanú1 tanú2 asszisztense volt és az ma is, tanú2 tanú1 Budapest, utca név1 utcai székhelyén, ahol végelszámoló tevékenységet végez, szokott ügyfelekkel tárgyalni.

[6] A felperes más ügyből kifolyólag is adott meghatalmazást tanú2nek ebben az időben. A PSZÁF eljárás, illetőleg az azt követő nyomozati eljárásból nem lett büntető eljárás, azaz az ügyvéd sikeresen kifejtette tevékenységét. A PSZÁF feljelentés okán végül nem indult gazdasági bűncselekmény miatt büntető eljárás a felperessel és az alperessel szemben.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 4.500.000,- forint megfizetésére kölcsöntartozás címén. A felperesi tényállítás szerint a felperes az alperessel 2013. 04. 15. napján kölcsönszerződést kötött, amelynek értelmében a felperes a kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg átadott az alperes részére 4.500.000,- forintot évi 10%-os kamatra. A szerződés 2013. 10. 15. napján lejárt és az alperes a szerződés szerint nem teljesített, a kölcsönt nem fizette vissza.

[8] A felperes érvényesített jogként azaz 1959. Évi IV. törvény (továbbiakban rPtk.) 523. §-át jelölte meg, miután a jogi képviselő a perben csatlakozott.

[9] Az alperes az írásbeli érdemi ellenkérelmében elsődlegesen kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását, hivatkozott arra, hogy a felek közötti kölcsönszerződés semmis, a felek szándéka nem pénz kölcsönadására irányult, az alperes nem akart pénzt kölcsönkérni a felperestől, ezt az összeget az alperes nem a saját céljára, hanem a felperes akaratából és érdekéből tanú2 ügyvéd részére, ügyvédi munkadíj jogcímén fizette tovább és ezen okból került sor a megállapodás megkötésére, mert a felperes a szüleitől kapta a pénzt. Hivatkozott arra, hogy a jogász felperes javasolta, hogy ezen megállapodást foglalják kölcsönszerződésbe, az alperes, a felek akarata nem irányult ténylegesen a kölcsönszerződés megkötésére. Álláspontja szerint a szerződés színlelt és ha az más szerződést leplez a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.