A Pécsi Törvényszék P.20219/2009/26. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 89. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 298. §, 305. §, 310. §, 339. §, 365. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Berki Csilla

Baranya Megyei Bíróság

10.P. 20.219/2009/26. sorszám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a dr. Nádor András (cím) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek,-

a dr. Horváth Gábor (cím) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve I.r., II.rendű alperes neve II.r., mindketten (címük), III.rendű alperes neve (címe) III.r., míg a dr. Halmos Péter (cím) ügyvéd által képviselt IV.rendű alperes neve IV.r. alperes ellen - hibás teljesítésből eredő igény érvényesítése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az I.r. és II.r. alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 1.258.027 (egymillió-kettőszázötvennyolcezer-huszonhét) forintot.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg I.,II. és III.r. alperesnek 15 nap alatt összesen 379.647 (háromszázhetvenkilencezer-hatszáznegyvenhét) forint perköltséget.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására, a felhívásban megjelölt időben és módon 75.500 (hetvenötezer-ötszáz) forint le nem rótt illetéket.

A felperes pártfogó ügyvédi képviselőjének díját 88 %-ban a felperes, 12 %-ban az I.r. alperes viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fellebbezést lehet előterjeszteni a Baranya Megyei Bíróságon írásban, 4 egyező példányban jogi képviselő útján a Pécsi Ítélőtáblához címezve.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezésben a Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b.-d./ pontjaiban írt esetekben fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívül bírálható el.

Indokolás:

A bíróság az eljárás során a következő tényállást állapította meg:

2005. június 17-én I.,II.r. alperesek, mint állag eladók III.r. alperes, mint haszonélvezeti jog eladó, és a felperes, mint vevő között adásvételi szerződés jött létre, amelyben a felperes megvásárolta a (helység, helyrajzi szám) hrsz. alatt felvett (helység, utca, házszám) szám alatti ingatlant 5.000.000 Ft vételár mellett. A vételárat a felperes több, különböző összegű részletben fizette meg. A szerződéskötést megelőzően a felperes a testvérével, (név)-ral tekintette meg az ingatlant.

2005. október 3-án egy ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett megállapodásban rögzítették, hogy a felperes a megállapodás szerinti vételárat hiánytalanul megfizette, és az ingatlan birtokába lép.

A birtokbavétel a felperes részéről egy már kiürített lakás mellett történt, a nappaliban észlelte, hogy a korábban ott álló tálaló mögött a fal vizes, az alperesek azonban egy korábbi csőtöréssel indokolták azt.

A felperes nagyobbrészt családi segítség mellett, kisebb részben szakemberek közreműködésével számottevő korszerűsítési, karbantartási munkát végzett. A nappaliban a vizes részen leverette a vakolatot, illetve a kívül, a ház utca felőli részén a vakolat, ami részben lepergett, 1 méter magasságig lekerült, és a ház oldalának teljes hosszában új vakolat került felhelyezésre.

Az ingatlan összes helyiségében új aljzatburkolat került, az utcafronti szobában ehhez aljzatbetonozásra is szükség volt. A konyhában új csempével burkolták az oldalfalat.

A rosszul záródó régi nyílászárókat a konyha, és a fürdőszoba kivételével új, korszerű fa nyílászárókra cseréltették, az összes helyiséget kifestették.

A villanybojler helyett a felújítás során gázbojlert szereltetett be a felperes, amit az I.r. alperes, mint szakember végzett el. A felperes figyelmét felhívta arra, hogy ahová gázbojler elhelyezése kerül, oda a nyílászáróba szellőzőt, illetve a gáztűzhely fölé páraelszívót rakasson, illetve gyakran szellőztessen. A vételkor is jól látható volt, hogy a ház körül járda nincs, a ház oldalán, néhány részen viszonylag magas a növényzet közvetlenül a ház falánál.

A beköltözést megelőzően a felperes a (név) Bt.-nél több részletben bútorokat vásárolt, így 3 darab franciaágyat, 2 darab szekrénysort, illetve konyhabútort. A 2005. októberében vásárolt bútorok szállítási költséggel együtt 459.500 Ft-ot tettek ki, ezt követően 2006-ban gardrób szekrényt, még egy franciaágyat, étkezőasztalt székekkel vásárolta a felperes szintén ugyanitt.

A beköltözést követően 2005. novemberében már a nappali bejárati ajtaja felett vizesedés, penészesedés jelent meg, az ablakok párásak voltak, a falakon folyt le a víz. A penészesedést gombaölőszerrel kezelték, a foltok tavasszal és nyáron a meleg hatására kivilágosodtak. A következő 2006. évi őszi és téli időszakban a penész egyre nagyobb mértékben terjedt el a lakás minden helyiségében.

2006. novemberében a felperes jogi képviselő útján felszólította a felperest hivatkozva a korábban is már megjelent penésznyomokra, a hibák kijavítására, a levélre az I.r. alperes nem válaszolt, ezért előzetes bizonyítási eljárás iránti kérelmet terjesztett elő a felperes a Komlói Városi Bíróságon. Az eljárás során kirendelt (név) igazságügyi szakértő 2007. tavaszán, április-májusban készítette el a szakvéleményét helyszíni szemle tartása mellett. A helyszíni szemlén a szakértő a hibák megállapításakor észlelte azt, hogy a faltól elhúzott bútorokon is a penész már elváltozást okozott.

A perbeli családi ház oldalhatáron álló beépítéssel, Észak-Déli tájolással, földszinti kialakítással került megépítésre, az utcafronti rész, amelyen két szoba található, körülbelül 1925-30-ban épült, kő- és tégla sávalappal, 45-50 cm-es keresztmetszetű vályogtégla, és vert fal, felmenő falazattal borított fagerenda födémmel. A hozzáépített rész 74-75-ben készült már el, betonsáv alappal 30 cm kisméretű téglából készült felmenő falazattal, vasbetongerendás, betontálcás, salakfeltöltéses födémrendszerrel.

A vételkor a házban a födém teljes mértékben hőszigeteletlen volt, a padlástér nyitott, nem került bezárásra oromfallal, a vasbetongerendák, illetve a béléstestek közé történt csak salakfeltöltés. A kor szokásai szerint a vasbetongerendák fölé egy 20 cm-es salakfeltöltést kellett volna készíteni, illetve az oromfalat bezárni, ami az építmény készültekori szokásos építési módnak felel meg.

Ahol a hőszigetelés nem megfelelő, az ingatlanban a párakicsapódás mértéke fokozottan jelentkezik, így a penészesedés legintenzívebben a födém és falszerkezet találkozásánál, holkerekben, a födémgerendák mentén, falsarkokban, valamint a padlóvonal és a falszerkezet találkozásánál észlelhetők gyakorlatilag az ingatlan összes helyiségében. A penészesedés kizárólag a kamrában és a WC-ben nem tapasztalható. A penészesedés a pára belső nedvesség kondenzációjára, azaz lecsapódására vezethető vissza, amelyet a hőszigeteletlenség, mint konstrukciós hiba mellett használati hiba is okoz, illetve az új nyílászárók beépítése fokozza a képződést, mert olyan mértékű fűtésre, melegen tartásra a helyiségekben nem volt lehetőség, hogy a párásodás ne következzen be, és ennek következménye a penészesedés. Először tehát a hőszigetelés problémáját kellett volna orvosolni, és azt követően kellett volna a többi felújítási munkát elvégezni.