A Fővárosi Törvényszék G.40943/2016/18. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/A. §, 277. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 13. §, 206. §] Bíró: Gáll Edit

A Fővárosi Törvényszék a

Dr. Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda (cím, eljár: dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek

Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 5, eljár dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt I. r. alperes neve (cím) I. rendű és

II. r. alperes neve (cím) II. rendű alperes ellen

tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 12.700,- (tizenkettőezer-hétszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi felperest, hogy 15 napon belül leletezés terhével fizessen meg 3.600,- (háromezer-hatszáz) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Törvényszéknél, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet 3 példányban írásban, illetve az elektronikus úton eljáró félnek elektronikus úton (Pp. XXVIII. fejezet) benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ezen esetekben a tárgyalás megtartását a fellebbező fél fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A jogorvoslati eljárás során a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

Felperes mint adós és az alperes mint bank között 2008. szeptember 10. napján ... számon devizában nyilvántartott jelzálog típusú fogyasztói kölcsönszerződés (a továbbiakban: kölcsönszerződés) jött létre.

A kölcsönszerződés I. és II. pontja szerint a bank az adós részére 38.853 CHF svájci frank összegű kölcsönt nyújtott 360 hónap futamidőre. A kölcsön lejárata az első esedékességet követő 360. hónap 10. napja, amely a törlesztés tényleges kezdő időpontjától függően módosul, de legkorábbi időpontja 2038. szeptember 10. napja.

A kölcsönszerződés III.5. pontja szerint a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a folyósítás megtörténtével a folyósítási feltételeket bekövetkezettnek kell tekinteni, a folyósítás megtörténtétől kezdve a szerződő felek a folyósítási feltételek hiányára nem hivatkozhatnak. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönszerződés szerinti kölcsön folyósításának időpontja, valamint az adós fennálló tartozása tekintetében a bank e célra szolgáló nyilvántartásait és az e nyilvántartásokkal összhangban lévő nyilatkozatait kell mértékadónak és hitelesnek tekinteni, a szerződő felek a kölcsön folyósítása időpontjának és a kölcsönszerződés alapján, az adós terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozása mértékének megállapítása tekintetében alávetik magukat a bank e célra szolgáló nyilvántartásai tartalmának. Adós hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsönszerződés alapján, az adós mindenkori fennálló kölcsön- és járuléktartozását, esetleges végrehajtási eljárás indítása esetén is, a bank megbízására az előbbiek szerint közjegyző tanúsítsa.

A kölcsönszerződés III.1.c.) pontja szerint a kölcsön folyósításának feltétele az, hogy az adós a szerződés alapján fennálló kötelezettségeit tartalmazó, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatáról készült hiteles kiadmányt - a Bank által elfogadható tartalommal - a Bank számára benyújtsa.

A felperes az I. rendű alperessel szemben előterjesztett módosított k e r e s e t é b e n annak megállapítását kérte, hogy a felek között 2008. szeptember 10. napán létrejött kölcsönszerződés III.5. pontja tisztességtelenség miatt semmis.

A felperes II. r. alperest a fentiek tűrésére kérte kötelezni.

Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest a perköltség viselésére. Ügyvédi munkadíjat jogszabály alapján mérlegeléssel kérte megállapítani.

Felperes kereseti kérelme jogi alapjaként a Ptk. 209/A. § (2) bekezdését, továbbá a 18/1999. (II. 5.) Korm. r. (a továbbiakban: Korm. r.) 1. § (1) bekezdésének b) és j) pontjait jelölte meg, melyre hivatkozással állította, hogy a szerződés III.5. pontja tisztességtelenség okán semmis, mert a fennálló tartozás összegének meghatározására az I. r. alperest egyoldalúan jogosítja, továbbá a bizonyítási terhet a felperesre terhesen megfordítja.

Ezen körben hivatkozott arra, hogy a Korm. r. 1. § (1) bekezdés j) pontja alapján kimentési lehetőség nélkül azonnal semmis az a feltétel, amely a bizonyítási terhet megfordítja. Tekintettel arra, hogy a kölcsönszerződés III.5. megfordítja a bizonyítási terhet akkor, ha a szerződéskötést követően esetleg az adós nem ért egyet a bank üzleti nyilvántartásaival, e feltétel semmisnek minősül, miután ebben a helyzetben az adósnak kellene bizonyítania azt, hogy nem annyi a tartozása, mint amennyit a bank állít. Kifejtette továbbá, hogy e pont a tartozás mindenkori összegének a bank egyoldalú nyilatkozata alapján történő megállapítása mellett közjegyzői ténytanúsítvány kiállításának lehetőségét is rögzíti, amely dokumentum a tartozás behajtására irányuló közvetlen végrehajtás alapjául szolgál. E pont véleménye szerint a bank egyoldalú adatközlése alapján kiállított közjegyzői ténytanúsítvánnyal szemben is a fogyasztó hátrányára állapítja meg a bizonyítási terhet, mely tisztességtelen és ezért érvénytelennek minősül. Keresetében hivatkozott továbbá a Korm. r. 1. § (1) bekezdés b) pontjára, mely alapján a kölcsönszerződés III.5. pontjának 2. bekezdése tisztességtelen, miután az feljogosítja a bankot, hogy kizárólag a saját nyilvántartásai alapján állapítsa meg az adós teljesítésének szerződésszerűségét, kizárva ezáltal őt abból az egyeztetési folyamatból, amelynek céjla a felek vitája esetére e kérdés tisztázása.