BH 1994.3.137 A különvagyoni ingatlannal kapcsolatos jognyilatkozatok megítélése [Csjt. 28. § (1) bek., 31. § (2) bek., (5) bek., 31/B. § (3) bek., Csjté. 8. § (1) bek., Ptk. 207. § (2) bek., Pp. 275/A. § (2) bek.].

A felek 1972. augusztus 5-én kötöttek házasságot. Kapcsolatuk 1986 után fokozódó mértékben megromlott. Ennek oka az alperes italozása, az alperesnek az előző házasságából született, a felekkel együtt élő nagykorú fiának ugyancsak italozó életmódja, az apa és a fiú közötti brutális jelenetek, továbbá az alperesnek a felperessel szembeni durva, bár tettlegességig nem fajuló magatartása volt. A felek az életközösséget 1991 decemberében szakították meg.

A felek házastársi közös lakása kétszobás, összkomfortos szövetkezeti lakás volt, amelynek tulajdonjogát az 1972. január 13-án megkötött adásvételi szerződéssel az alperes szerezte meg: 277 000 forint vételárból a szerződés megkötésekor 170 000 forintot fizetett, a gondozásában élő két kiskorú gyermek után 60 000 forint szociálpolitikai kedvezményt számoltak el a javára, a fennmaradó 47 000 forint OTP-hitel megfizetésére pedig havi 260 forint részletfizetési kedvezményt kapott. Az OTP megyei Igazgatósága és az alperes közötti, fenti szerződést az 1973. március 6-án kelt nyilatkozat egészítette ki, amely szerint a felperes a kölcsönszerződésbe egyetemleges adóstársként belép, egyben a szerződést úgy módosítják, hogy az ingatlan vevői 1/2-1/2 illetőség erejéig a peres felek, a tulajdonjog bejegyzése pedig a házasfelek között egyenlő arányban történik. A nyilatkozatnak az iratokhoz csatolt eredeti példányán az alperes aláírása nem szerepel. A lakás az ingatlan-nyilvántartás 1974. június 14-i bejegyzése szerint 1/2-1/2 arányban, vétel címén a felperes és alperes tulajdona.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek házasságát felbontotta, és a közös vagyon megosztására vonatkozó egyéb rendelkezések mellett a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdont megszüntette: az alperesnek az ingatlan-nyilvántartás szerinti fele tulajdoni illetőségét szakértői forgalmi értékbecslés alapulvételével beköltözhetően 550 000 forint megváltási ár 60 nap alatti megfizetése ellenében a felperes tulajdonába adta, a lakás kizárólagos használatára is a felperest jogosította fel, és az alperest elhelyezési igény nélkül, 60 napon belüli, de legkésőbb a megváltási ár kiegyenlítésekor a lakás elhagyására kötelezte. Ítéletének a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó indokolása szerint: "Bár a szerzési arány az ingatlanon a felperes vonatkozásában 22 650/277, az alperes vonatkozásában 254 350/277, a bíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni arányok szerint szüntette meg a tulajdonközösséget arra tekintettel, hogy 1973-ban vétel jogcímén a felperes nevére került az ingatlan 1/2 illetősége. Ez időpontban az alperes különvagyonával rendelkezett, quasi ajándékként a felperes nevére íratta, és így azt a házassági vagyonközösségbe utalta."

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen - annak jogszabálysértő voltára hivatkozva - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint az ingatlanilletőség felperes általi megszerzése érvénytelen szerződéssel történt. A jogerős döntéssel a felperes a Csjt. 31. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata szerint méltánytalan vagyoni előnyhöz jut. Másodlagosan - a tulajdoni hányadok változatlanul hagyása esetére is - kérte, hogy a felperes illetőségét ő válthassa magához.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A jogerős ítélet jogszabálysértő.