32001R1248[1]

A Bizottság 1248/2001/EK rendelete (2001. június 22.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III., X. és XI. mellékletének az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak járványügyi megfigyelése és vizsgálata tekintetében történő módosításáról

A Bizottság 1248/2001/EK rendelete

(2001. június 22.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III., X. és XI. mellékletének az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak járványügyi megfigyelése és vizsgálata tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 20. cikke (2) bekezdésére, valamint 23. cikkére,

mivel:

(1) A 999/2001/EK rendelet III. melléklete megállapítja a szarvasmarhafélékben, juh- és kecskefélékben előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) folyamatos ellenőrzésére vonatkozó, részletes szabályokat. E szabályok a 30 hónaposnál idősebb, táplálékláncba kerülő szarvasmarhafélék rendszeres, valamint a 30 hónaposnál idősebb, de a táplálékláncba be nem kerülő állatok szúrópróbaszerű ellenőrzését is magukban foglalják. Ezenkívül minden kényszervágásra vagy a 30 hónaposnál idősebb állatok leölésének programja (OTMS) során leölésre került, illetőleg a vágáskor betegség jeleit mutató szarvasmarhafélét meg kell vizsgálni. Azon juh- és kecskeféléket, amelyek a TSE-nek megfelelő klinikai tüneteket mutatnak, hatósági megfigyelés alatt kell tartani.

(2) Tekintettel arra, hogy a kényszervágásra került állatok rutinellenőrzése során két 28 hónapos szarvasmarhafélében is megállapították a BSE előfordulását, továbbá hogy rendelkezésre álljon egy jelzőrendszer, amely figyelmeztet a BSE fiatalabb állatokban történő megjelenésére, a korhatárt 24 hónapra kell csökkenteni egyes veszélyeztetett állományokhoz tartozó állatok esetében.

(3) A 2001 első harmadában folytatott ellenőrzések során - Görögország, Luxemburg, Ausztria, Finnország és Svédország kivételével - minden tagállamban megállapították a BSE előfordulását. Az egyes veszélyeztetett állományokba tartozó megvizsgált szarvasmarhafélék száma 248 volt Görögországban, 763 Luxemburgban, 3295 Ausztriában, 4527 Finnországban és 8254 Svédországban.

(4) A Tudományos Operatív Bizottság (TOB) a BSE földrajzi elterjedéséből adódó kockázatról (GBR) szóló, 2000. július 6-i véleményében úgy határozott, hogy Luxemburg GBR szintje III-as (BSE csak kis számban kerül megállapításra), továbbá Ausztria, Finnország és Svédország GBR szintje II-es (a BSE előfordulása nem valószínű, de nem is kizárt). Görögország jogi és technikai bizonytalanságokra hivatkozva nem terjesztett elő értékelési iratot.

(5) Az Ausztriában, Finnországban és Svédországban lefolytatott ellenőrző vizsgálatok, valamint a Tudományos Operatív Bizottság értékelése alapján ezekben az országokban a BSE valószínűleg nem fordul elő, de megjelenését nem is lehet kizárni. Ha mégis előfordulna, a betegséget legnagyobb valószínűséggel azoknak a szarvasmarhaféléknek a vizsgálatakor állapítanák meg, amelyek gazdaságokban pusztulnak el vagy kényszervágásra kerülnek, továbbá amelyek vágáskor a betegség jeleit mutatják. Ezért e tagállamok számára engedélyezni kell, hogy csökkentsék a levágásra kerülő egészséges szarvasmarhafélék vizsgálatának számát.

(6) Azért, hogy további információk álljanak rendelkezésre a BSE Egyesült Királyságbeli előfordulásával kapcsolatban, az OTMS keretében végzett vizsgálatot ki kell terjeszteni a takarmányozási tilalom hatékony érvényesítése utáni egy éven belül született összes állatra. Az OTMS keretein belül levágott többi szarvasmarhafélét szúrópróbaszerűen kell megvizsgálni.

(7) A tagállamok számára ezen kívül lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon - feltéve hogy nem okoznak ezzel fennakadást a kereskedelemben - egyéb szarvasmarhaféléket is megvizsgáljanak, különösen abban az esetben, ha az állatok a betegség szempontjából nagyobb veszélynek vannak kitéve.

(8) Pontosan meg kell határozni a szarvasmarhafélék vizsgálatát követő eljárásokat, valamint olyan intézkedéseket is be kell vezetni, amelyek megakadályozzák, hogy a fertőzött állatok vágott testeivel szennyeződött vágott testek ne kerüljenek be a táplálékláncba.

(9) Egy szúrópróbaszerűen végzett, vágás utáni gyorstesztet kell bevezetni a juh- és kecskefélék esetében a surlókór hatékonyabb észlelése céljából. A járványhelyzet még tökéletesebb áttekinthetősége érdekében két különböző célcsoportban kell szúrópróbaszerűen mintát venni: a gazdaságokban elhullott és a vágásra került állatok körében.

(10) Az országos szinten csak kis számú juh- és kecskeféle állománnyal rendelkező tagállamokban nehéz mindkét célcsoportban statisztikailag megfelelő nagyságú mintát begyűjteni. Ezért e tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy kisebb mintanagyságot alkalmazzanak, de olyan állatokat kell célzottan vizsgálniuk, amelyeknél a pozitív esetek előfordulása a leginkább valószínű.

(11) Tekintettel a genetikai ellenálló képesség szerepére a klinikai tünetekben megnyilvánuló surlókór kifejlődésében, valamint arra, hogy tenyésztési programokat is igénybe lehet venni a surlókór megelőzésében, a betegséggel szembeni védekezésben és annak felszámolásában valamennyi surlókóros megbetegedés esetén meg kell határozni az állat genotípusát, továbbá törzstipizálást kell végezni, ha rezisztens genotípusú állatok között lép fel a betegség.

(12) A nemzeti referencialaboratóriumok jegyzékét frissíteni kell.

(13) A juh- és kecskefélékre irányuló ellenőrző programok esetében a gyorstesztek bevezetését követően meg kell határozni a megfelelő vizsgálati módszereket és eljárásokat. Ezenkívül a szarvasmarhafélék számára előírt vizsgálati módszereket és eljárásokat is frissíteni kell.

(14) A 999/2001/EK rendelet 22. cikkével összhangban egy bizonyító erejű statisztikai adatfelvételt kell igénybe venni azon következtetések megerősítésére vagy megdöntésére, amelyeket egy ország vagy régió BSE-státusának meghatározására az első lépésként végzett kockázatelemzés nyomán kaptak. A statisztikai adatfelvétellel szembeni minimális követelményeket a XI. melléklet B. része határozza meg. Tekintettel Ausztria, Finnország és Svédország BSE-veszélyeztetettségének - a Tudományos Operatív Bizottság értékelése szerinti - alacsony szintjére és az aránytalanul felhasznált erőforrásokra, ezen tagállamok részére felmentést kell adni az elzárt, alacsony állatsűrűséggel rendelkező területeken lévő gazdaságokban elpusztult állatok vizsgálata alól.

(15) Az érthetőség érdekében a legutóbb a 2001/8/EK határozattal [2] módosított, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak járványügyi megfigyeléséről szóló 98/272/EK bizottsági határozatot [3], valamint a 2001/8/EK határozattal módosított, a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalom szempontjából történő vizsgálatáról, valamint a fertőző szivacsos agyvelő bántalmak járványügyi megfigyeléséről szóló 98/272/EK határozat módosításáról szóló 2000/764/EK bizottsági határozatot [4] hatályon kívül kell helyezni.

(16) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A III. mellékletben található szöveg helyébe az e rendelet I. mellékletében található szöveg lép.

2. A X. melléklet A. fejezetének 3. pontjában található szöveg helyébe az e rendelet II. mellékletében található szöveg lép.

3. A X. melléklet C. fejezetében található szöveg helyébe az e rendelet III. fejezetében található szöveg lép.

4. A XI. melléklet B. fejezetében található szöveg helyébe az e rendelet IV. fejezetében található szöveg lép.

2. cikk

(1) A 98/272/EK és a 2000/764/EK határozat hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett határozatokra történő hivatkozásokat a 999/2001/EK rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni. Különösen a 98/272/EK határozat IV.A. mellékletére történő hivatkozást a 999/2001/EK rendelet X. melléklete C. fejezetének 4. pontjára történő hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2001. július 1-jétől kell alkalmazni. A 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezet II.. szakaszának rendelkezéseit azonban - amint azt e rendelet I. melléklete meghatározza - 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 999/2001/EK rendelet III. melléklete A. fejezetének rendelkezéseit - amint azt e rendelet I. melléklete meghatározza - az ellenőrzés első hat hónapjában felül kell vizsgálni az elért eredmények ismeretében.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. június 22-én.

a Bizottság részéről

David Byrne

a Bizottság tagja

[1] HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

[2] HL L 2., 2001.1.5., 28. o.

[3] HL L 122., 1998.4.24., 59. o.

[4] HL L 305., 2000.12.6., 28. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

ELLENŐRZŐ RENDSZER

A. FEJEZET

I. ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATOK SZARVASMARHAFÉLÉK ESETÉBEN

1. Általánosságban

Az ellenőrző vizsgálatot a szarvasmarhafélék esetében a X. melléklet C. fejezete 3.1. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek szerint kell lefolytatni.

2. Ellenőrző vizsgálat emberi fogyasztás céljából levágott állatok esetében

2.1. Minden, 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélén, amelyet:

- a Tanács 64/433/EGK irányelve [1] 2. cikkének n) pontjában meghatározott különleges kényszervágásnak vetettek alá,

- a Tanács 64/433/EGK irányelv I. melléklet VI. fejezet 28. cikke c) pontjával összhangban vágtak le,

BSE-vizsgálatot kell végezni.

2.2. Minden, emberi fogyasztásra szánt, rendes levágásra kerülő, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélén BSE-vizsgálatot kell végezni.

2.3. A 2.2 ponttól eltérve, és tekintettel a területükön született, felnevelt és levágott szarvasmarhafélékre, Ausztria, Finnország és Svédország szúrópróbaszerű mintavétel alapján történő vizsgálat mellett is dönthet. A mintának évente legalább 10000 állatot kell magában foglalnia.

3. Ellenőrző vizsgálat a nem emberi fogyasztás céljából levágott állatok esetében

A 24 hónaposnál idősebb olyan szarvasmarhaféléken, amelyek elpusztultak vagy amelyeket leöltek, de nem:

- a Bizottság 716/962/EK [2] rendelete alapján történő megsemmisítés céljából öltek le,

- egy járvány, mint például a ragadós száj- és körömfájás keretében öltek le,

- emberi fogyasztás céljából vágtak le,

szúrópróbaszerűen kell BSE-vizsgálatot végezni. A minták számának el kell érnie legalább a táblázatban megadott értékeket. A mintavételnek folyamatosnak és az egyes régiókra nézve reprezentatívnak kell lennie.

A 24 hónaposnál idősebb állatok összlétszáma | Mintanagyság |

100000 | 950 |

200000 | 1550 |

300000 | 1890 |

400000 | 2110 |

500000 | 2250 |

600000 | 2360 |

700000 | 2440 |

800000 | 2500 |

900000 | 2550 |

1000000 | 2590 |

1500000 | 3000 |

2000000 | 3500 |

2500000 | 4000 |

3000000 | 4500 |

3500000 | 5000 |

4500000 | 5500 |

4500000 | 6000 |

5000000 | 6500 |

5500000 | 7000 |

6000000 | 7500 |

6500000 | 8000 |

7000000 | 8500 |

7500000 | 9000 |

8000000 | 9500 |

8500000 | 10000 |

9000000 | 10500 |

9500000 | 11000 |

10000000 | 11500 |

10500000 | 12000 |

11000000 | 12500 |

11500000 | 13000 |

12000000 | 13500 |

A 18 hónaposnál idősebb, vágásra került állatok összlétszáma | Minimális mintanagyság, levágott állatok |

5000 | 4750 |

10000 | 7760 |

15000 | 9470 |

20000 | 10540 |

25000 | 11270 |

30000 | 11790 |

40000 | 12490 |

50000 | 12940 |

60000 | 13260 |

70000 | 13490 |

80000 | 13660 |

90000 | 13800 |

100000 | 13910 |

150000 | 14250 |

200000 | 14430 |

250000 | 14540 |

300000 | 14610 |

350000 | 14660 |

400000 | 14700 |

450000 | 14730 |

500000 | 14760 |

600000 | 14790 |

700000 | 14820 |

800000 | 14840 |

900000 | 14850 |

1000000 | 14870 |

1100000 | 14880 |

1200000 | 14890 |

1300000 | 14890 |

1400000 | 14900 |

1500000 | 14900 |

1600000 | 14910 |

1700000 | 14910 |

1800000 | 14920 |

1900000 | 14920 |

2000000 | 14920 |

2100000 | 14920 |

2200000 vagy több | 14930 |

A 18 hónaposnál idősebb állatok összlétszáma | A minimális mintanagyság, nem élő állatok |

100000 | 950 |

200000 | 1550 |

300000 | 1890 |

400000 | 2110 |

500000 | 2250 |

600000 | 2360 |

700000 | 2440 |

800000 | 2500 |

900000 | 2550 |

1000000 | 2590 |

1500000 vagy több | 3000 |

A 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék összlétszáma | A minimális mintanagyság, nem élő és erősen lesoványodott állatok |

10000 | 100 |

20000 | 200 |

30000 | 300 |

40000 | 400 |

50000 | 500 |

60000 | 600 |

70000 | 700 |

80000 | 800 |

90000 | 900 |

100000 | 950 |

200000 | 1550 |

300000 | 1890 |

400000 | 2110 |

500000 | 2250 |

[1] HL 121., 1964.7.29., 2012/64. o.

[2] HL L 99., 1996.4.20., 14. o.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

"3. A nemzeti referencialaboratóriumok a következők:

Ausztria: | Bundesanstalt für Tierseuchenbekämpfung, Mödling Robert Koch Gasse 17 A-2340 Mödling |

Belgium: | CERVA-CODA-VAR Centre d'Étude et de Recherches Vétérinaires et Agrochimiques Centrum voor Onderzoek in Diergeneeskunde en Agrochemie Veterinary and Agrochemical Research Centre Groeselenberg 99 B-1180 Bruxelles |

Dánia: | Danish Veterinary Laboratory Bülowsvej 27 DK-1790 Copenhagen V |

Finnország: | Eläinlääkintä- ja elintarvikelaitos Hämeentie 57 FIN-00550 Helsinki |

Franciaország: | Agence Française de Sécurité Sanitaire des Aliments Laboratoire de pathologie bovine 31, avenue Tony Garnier BP 7033 F-69342 Lyon Cedex |

Németország: | Bundesforschungsanstalt für Viruskrankheiten der Tiere Anstaltsteil Insel Riems Boddenblick 5A D-17498 Insel Riems |

Görögország: | Laboratory of Microbiology and Infectious Diseases Faculty of Veterinary Medicine Aristotelian University of Thessaloniki University Campus GR-54006 Thessaloniki (gyorstesztek és immunológiai vizsgálatok) Laboratory of Gross Pathology (Morgue) Faculty of Veterinary Medicine Aristotelian University of Thessaloniki Giannitson & Voutyra St GR-54627 Thessaloniki (kórszövettan) |

Írország: | Central Veterinary Research Laboratory Abbotstown Castleknock Dublin 15 Írország |

Olaszország: | Istituto Zooprofilattico Sperimentale del Piemonte Liguria e Valle d'Aosta CEA Via Bologna I-148-10150 Torino |

Luxemburg: | CERVA-CODA-VAR Centre d'Étude et de Recherches Vétérinaires et Agrochimiques Centrum voor Onderzoek in Diergeneeskunde en Agrochemie Veterinary and Agrochemical Research Centre Groeselenberg 99 B-1180 Bruxelles |

Hollandia: | Instituut voor Dierhouderij en Diergezondheid, ID-DLO Lelystad Edelhertweg 15 Postbus 65 8200 AB Lelystad Hollandia |

Portugália: | Laboratório Nacional de Investigação Veterinária Estrada de Benfica, 701 P-1500 Lisboa |

Spanyolország: | Laboratorio de la Facultad de Veterinaria Departamento de Patología Animal (Anatomía Patológica) Zaragoza Spanyolország (BSE és surlókór, gyorsteszten kívüli módszerek) Laboratorio Central de Veterinaria de Algete Madrid Spanyolország (gyorstesztek) Centro de Investigacion en Sanidad Anímal (CISA) Crta, De Algete al Casar de Talamanca 28130 Valdeolmos (Madrid) Spanyolország (BSE-n és surlókóron kívüli TSE-k) |

Svédország: | National Veterinary Institute S-751 89 Uppsala |

Egyesült Királyság | Veterinary Laboratories Agency Woodham Lane New Haw Addlestone Surrey KT15 3NB Egyesült Királyság" |

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

"C. FEJEZET

Mintavételezés és laboratóriumi vizsgálatok

1. Mintavételezés

Valamennyi, a TSE megállapítása céljából megvizsgált mintát a Nemzetközi Járványügyi Hivatal (OIE) "A diagnosztikai tesztek és vakcinák szabványainak kézikönyve" (a továbbiakban: a "kézikönyv") legutóbbi kiadásában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek alkalmazásával kell begyűjteni. Az ilyen eljárások és vizsgálati tervek hiányában a mintákat oly módon kell begyűjteni, hogy azok alkalmasak legyenek a vizsgálat megfelelő elvégzésére. A mintákat annak megfelelően kell megjelölni, hogy azonosítható legyen az az állat, amelyből a minta származik.

2. Laboratóriumok

Valamennyi, a TSE megállapítására irányuló laboratóriumi vizsgálatot az e célra jóváhagyott laboratóriumban kell elvégezni.

3. Módszerek és eljárások

3.1. A BSE szarvasmarhafélékben történő előfordulásának kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálat

a) Gyanús esetek

A 12. cikk (2) bekezdésével összhangban laboratóriumi vizsgálatra küldött, szarvasmarhafélékből származó szöveteken a kézikönyv legutóbbi kiadásának megfelelően kórszövettani vizsgálatot kell végezni, kivéve ha az anyag bomláson ment keresztül. Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, vagy ha az anyag bomláson ment keresztül, a fent említett kézikönyvben meghatározott egyéb diagnosztikai eljárással kell a szöveteket megvizsgálni (immuncitokémia, immunoblot eljárás vagy a jellegzetes fibrillumok elektronmikroszkópos kimutatása.) Gyorsteszteket azonban erre a célra nem lehet alkalmazni.

Ha a fent említett vizsgálatok bármelyike pozitív eredményt ad, az állatokat BSE-re pozitívnak kell tekinteni.

b) BSE-ellenőrző vizsgálat

A III. melléklet A. fejezete I. részének rendelkezései (ellenőrző vizsgálat szarvasmarhafélék esetében) szerint a laboratóriumi vizsgálatra küldött szarvasmarhafélékből származó szöveteket gyorsteszttel kell megvizsgálni.

Ha a gyorsteszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív, a szöveteket az eredmények igazolása céljából azonnal egy hatósági laboratóriumban kell megvizsgálni. Az igazolásra szolgáló vizsgálatokat a kézikönyv legutóbbi kiadásának megfelelően az agytörzs szöveteinek kórszövettani vizsgálatával kell kezdeni, kivéve ha az anyag bomláson ment keresztül, vagy más okból nem alkalmas kórszövettani vizsgálatra. Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, illetve ha az anyag bomláson ment keresztül, a szöveteket az a) pontban említett valamelyik diagnosztikai eljárással kell megvizsgálni.

Egy állatot akkor kell BSE-re pozitívnak tekinteti, ha a gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem meggyőző, és:

- az azt követően elvégzett kórszövettani vizsgálat eredménye pozitív, vagy

- az a) pontban említett egyéb diagnosztikai módszer eredménye pozitív.

3.2. A surlókór juh- és kecskefélékben történő előfordulásának kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálat

a) Gyanús esetek

A 12. cikk (2) bekezdésével összhangban laboratóriumi vizsgálatra küldött juh- és kecskefélékből származó szöveteken a kézikönyv legutóbbi kiadásának megfelelően kórszövettani vizsgálatot kell végezni, kivéve ha az anyag bomláson ment keresztül. Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, illetve ha az anyag bomláson ment keresztül, a szöveteket a kézikönyvben meghatározott immuncitokémiai vagy immunoblot eljárással kell megvizsgálni. Gyorsteszteket azonban erre a célra nem lehet alkalmazni.

Ha a fent említett vizsgálatok bármelyike is pozitív eredményt ad, az állatokat surlókórra pozitívnak kell tekinteni.

b) Surlókór-ellenőrző vizsgálat

A III. melléklet A. fejezete II. részének rendelkezései (ellenőrző vizsgálat juh- és kecskefélék esetében) alapján a laboratóriumi vizsgálatra küldött, juh- és kecskefélékből származó szöveteket gyorsteszttel kell megvizsgálni.

Ha a gyorsteszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív, az agytörzset az eredményeknek az a) pontban említett immuncitokémiai vagy immunoblot eljárással történő igazolása céljából azonnal egy hatósági laboratóriumba kell küldeni.

Ha az igazolásra szolgáló vizsgálatok eredménye pozitív, akkor az állatot surlókórra pozitívnak kell tekinteni.

3.3. A 3.1 és 3.2 pontban tárgyaltakon kívüli TSE-k kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálat

A 3.1 és 3.2 pontban tárgyaltakon kívüli TSE előfordulása gyanújának igazolására végzett vizsgálatoknak legalább az agyszövet kórszövettani vizsgálatát tartalmazniuk kell. Az illetékes hatóság más laboratóriumi vizsgálatokat is előírhat, mint az immuncitokémia, az immunoblot eljárás vagy a jellegzetes fibrillumok elektronmikroszkópos kimutatása vagy más, a prionprotein betegséget okozó alakjának kimutatására kidolgozott eljárások. Minden esetben legalább egy másféle laboratóriumi vizsgálatot is el kell végezni, ha az elsőként végzett kórszövettani vizsgálat eredménye negatív vagy nem meggyőző. A betegség első megjelenésekor legalább három különböző vizsgálatot kell elvégezni.

Amennyiben a szarvasmarhaféléken kívüli egyéb állatfajban BSE gyanúja áll fenn, a mintákat mindenképpen törzstipizálás alá kell vetni.

4. Gyorstesztek

A vizsgálatoknak az 5. cikk (3) bekezdésével és a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban történő elvégzése céljából e rendelet értelmében a következő módszereket kell gyorstesztek formájában alkalmazni:

- Western blot eljáráson alapuló immunoblot vizsgálat a proteáz-rezisztens PrPRes fragmentum kimutatására (Prionics Check teszt),

- kemilumineszcens ELISA teszt, amely magában foglal egy extrakciós módszert és egy ELISA eljárást, megnövelt kemilumineszcens képességű reagens felhasználásával (Enfer test),

- szendvics (indirekt IF) módszer PrPRes kimutatására denaturálási és koncentrációs lépéseket követően (Bio-Rad Platelia teszt).

5. Alternatív vizsgálatok

(Meghatározásra vár)"

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

"B. A statisztikai adatfelvételt illetően

1. A 22. cikkben említett statisztikai adatfelvételnek ki kell terjednie:

- azokra az állatokra, amelyekből a III. melléklet A. fejezete I. része 2.1 és 4.1 pontja rendelkezéseinek megfelelően mintát vettek,

- a III. melléklet A. fejezete I. része 3. pontjában említett szubpopuláción belüli összes állatra, a szúrópróbaszerűen vett minta helyett.

E rendelkezés - amely egy éves időtartamra szól - az első hat hónapban szerzett tapasztalatok ismeretében felülvizsgálható.

2. Ausztria, Finnország és Svédország az elzárt, alacsony állatsűrűséggel rendelkező területek tekintetében eltérhet az 1. pont második francia bekezdésének rendelkezéseitől."

--------------------------------------------------