BH+ 2009.3.120 Közös tulajdonban lévő ingatlanból az önként visszatérés szándéka nélkül távozó házastárs lakáshasználati jog ellenértéket nem követelhet [Csjt. 31/C. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletében - egyéb rendelkezések mellett - a felek közös tulajdonában lévő T., Ú. út 7. szám alatti ingatlan kizárólagos használatára az alperest jogosította fel, egyben kötelezte, hogy 30 nap alatt fizessen meg a felperesnek 6 250 000 forint lakáshasználati jog ellenértéket.

A megállapított tényállás szerint a peres felek házastársak voltak. Közöttük a házassági életközösség 2004 augusztusában szűnt meg, házasságukat a jelen perben hozott részítélettel a bíróság felbontotta.

A T., Ú. út 7. szám alatti családi házas ingatlan a felek 1/2-1/2 arányú közös tulajdona, az E. Bank Hungary Rt.-től bővítés céljára felvett 2 500 000 forint kölcsönre figyelemmel a feleket havi 23 504 forint hiteltörlesztés terheli.

Az életközösség megszűnésekor a felek megállapodtak abban, hogy az ingatlant közösen értékesítik, és a vételárat egymás között megosztják. A felperes ezért a gyermekekkel a volt közös lakásból az édesanyjához költözött, bár a lakás használata megosztható lett volna, hiszen két önálló lakrészből áll. Az ingatlan eladása érdekében a felperes ingatlanközvetítőnél járt el, az értékesítés azonban elmaradt, mert az alperes ettől a szándékától elállt. Időközben a felperes élettársi kapcsolatot létesített és albérletben él.

A felperes keresetében - egyebek mellett - a házasingatlan használatának megosztását kérte akként, hogy az utcafrontról nyíló előtér, az utcafronti két szoba, az utcafronti szobából nyíló fürdőszoba és WC az ő, a teraszról nyíló udvari két szoba, teraszról nyíló közlekedő, fürdőszoba, WC az alperes kizárólagos használatára kerüljön, a konyha és az étkező közös használata mellett. A jobb oldali garázs, valamint a lakóház és a garázsok feletti padlástér az ő, a bal oldali garázs, a ház alatti szuterén és pince az alperes kizárólagos használatába kerüljön.

Az alperes az eljárásban az osztott lakáshasználatot ellenezte.

A felperes az eljárás későbbi szakaszában lakáshasználati jog ellenértékére tartott igényt, az alperes pedig a használat megosztását kérte.

Az elsőfokú bíróság annak megállapításával, hogy a lakás használata megosztható lenne, azonban a felek megromlott viszonyára, a felek gondozásában lévő egy-egy gyermek nyugodt fejlődésére és az albérletben élő felperes lakáshelyzetének megoldása érdekére figyelemmel az alperest a felek egyező előadása szerinti ingatlan forgalmi érték alapján lakáshasználati jog ellenértéke megfizetésére kötelezte. Utalt arra, hogy a peradatokból látható, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti per esetleges elhúzódása hátrányosan érintené a felperest, a lakáshelyzete rendezése körében.

Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a lakáshasználatra vonatkozó fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és az ingatlan használatát megosztva a felperest feljogosította a lakás udvar felőli teraszáról nyíló közlekedő, kettő szoba, fürdőszoba, WC, a ház alatti szuterénben lévő 50,6 m2-es tároló és bal oldali garázs kizárólagos használatára. Az alperest feljogosította az ingatlan utca felőli részének előtér, étkező, konyha, kettő szoba és mellékhelyiségei, továbbá a jobb oldali garázs kizárólagos használatára azzal a kötelezettséggel, hogy a konyhából nyíló lakrészbe vezető ajtót szüntesse meg. A pince, padlástér és kert közös használatára jogosította fel a feleket, és kötelezte az alperest, hogy a felperes kizárólagos használatába kerülő ingatlanrészeket 30 napon belül adja a felperes birtokába, továbbá mellőzte az alperes lakáshasználati jog ellenértékének megfizetésére kötelezését.

Az ítélet indokolása szerint a felek megállapodásának hiányában a Csjt. 31/A. § (1) bekezdés, a PK 298. számú állásfoglalás I. pontja szerint a volt közös lakás használatáról a bíróság dönt és a lakás rendezését kell kereseti kérelemnek tekinteni, a rendezés módjának meghatározása pedig a bíróság feladata.

Az adott lakás alapterülete, beosztása, helyiségeinek száma a használat megosztását lehetővé teszi, a felperes pedig a perben maga is közös használatba adást kért, szubjektív oszthatatlanságra nem hivatkozott, és erre nézve bizonyítást sem ajánlott fel. Mindkét fél az utcafronton lévő lakrész kizárólagos használatát kérte, de miután a felperes elköltözésétől az alperes és a nála lévő gyermek az utcafronti lakrészt használják kizárólagosan, annak használatára őt jogosította fel, míg a teraszról megközelíthető lakrész kizárólagos használatára az alperest, aki beadványaiban utalt e lakrész elkülönült használatának lehetőségére.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, a lakáshasználati jog ellenértékének megfizetésére vonatkozó rendelkezés helybenhagyása iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.