A Sárbogárdi Járásbíróság P.20248/2007/27. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 74. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §] Bíró: Pintér Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

*Sárbogárdi Járásbíróság P.20248/2007/27.*, Székesfehérvári Törvényszék Pf.22534/2008/4., Kúria Pfv.21033/2009/4.

***********

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Sárbogárdi Városi Bíróság

dr. Kiss János ügyvéd (címe) által képviselt I. rendű (I.rendű felperes címe) és II. rendű (II.rendű felperes címe) felpereseknek - dr. Szabadkai Tamás ügyvéd (címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen 1.500.000,- Ft és járulékai iránti perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 227.300,-(kettőszázhuszonhétezer-háromszáz) forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra egyetemlegesen 227.300,- (kettőszáz-huszonhétezerháromszáz) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt a Fejér Megyei Bírósághoz címzett, de a Sárbogárdi Városi Bíróságnál írásban, 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság a feleket tájékoztatja, hogy fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik akkor, ha

· a fellebbezés csak a kamat fizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

· a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

· a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ellenkező esetben a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. A felek azonban a felsorolt eseteken kívül is kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

INDOKOLÁS

A felperesek módosított keresetükben (27. szám alatti jegyzőkönyv) 1.500.000,- Ft és ennek 2007. június 21. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301.§ szerinti késedelmi kamatának, valamint perköltség megfizetésére kérték kötelezni az alperest.

Keresetüket arra alapították, hogy a S. külterület x - y. helyrajzi számú ingatlanokon 2006. év végén, illetve 2007. év elején az őszi vetésű búzában vadászható illetve védett vadludak károkozása miatt 95,124 tonna terméskiesés volt, így 3.779.276,- Ft vadkár keletkezett. Kármegosztást követően a vad védelméről, a vadgazdálkodásáról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 1.§ és 75.§ alapján 1.500.000,- Ft vadkár megtérítését kérték.

Másodlagosan a keresetet a Ptk. 339.§-ára alapították arra hivatkozással, hogy a kár azért következett be, mert az alperes nem tett eleget a vad védelméről szóló törvény 78.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben való marasztalását kérte.

Vitatta, hogy a keletkezett kár vadkárnak minősülne, míg a másodlagos kérelem vonatkozásában arra hivatkozott, hogy sem tevőleges magatartással, sem mulasztással nem okozott kárt a felpereseknek; vitatta, hogy az alperesnek vetési lúd, vagy nyári lúd által mezőgazdaságban okozott kárral kapcsolatban vadkár-megelőzési, illetve vadkár-elhárítási kötelezettsége lenne. Hivatkozása szerint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a Ptk. 99.§ alapján is az alperes a felperesekkel szemben kártérítésre nem köteles.

A kereset az alábbiakra tekintettel nem alapos.

A bíróság a felek előadása, tanú1, tanú 2, tanú 3, tanú 4, tanú 5 tanúk, valamint szakértő meghallgatása és a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperesek a S. külterületi x - y helyrajzi számú ingatlanok földhasználói, mely ingatlanok a Rétszilasi Tavak Természetvédelmi Terület mellett találhatóak.

A tavak területe az ún. Ramsari- egyezményhez ("Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről") tartozik, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti különleges madárvédelmi területnek minősül.

A perbeli ingatlanokon a felperesek, illetve tanú 1 hozzátartozójuk 2006. decemberében az őszi vetésű búzában kb. 50 ha területen "liba" által okozott károsodást tapasztaltak.

A felperesi területeken ezt megelőző években is történt hasonló károsítás, vadászható vadfajok esetében az alperes vadászatot folytatott, illetve tájékoztatatást adott a felperesek képviseletében eljáró tanú 1 részére, hogy védett állat kártételének megelőzése, riasztás engedélyezése érdekében a természetvédelmi hatósághoz kell fordulni.

A felperesek a perbeli első károsítást követően riasztásra engedélyt nem kértek, tanú 2 vadőrnek jelezték a károsodást, valamint azt, hogy "sok liba van a területen", illetve saját hatáskörben próbáltak riasztást végezni, az ingatlanokon 30 darab riasztótáblát helyeztek ki, a területen gépjárművel közlekedtek, illetve karácsony környékén riasztóágyút is kihelyeztek.

Az alperes részéről tanú 2, hivatásos vadász közölte tanú 1-gyel, hogy nem vadászható, hanem védett vad, nyári lúd van a területen, így az alperesi vadásztársaság "tehetetlen", riasztást sem végezhet, és tájékoztatást adott a természetvédelmi őr elérhetőségéről.

A felperesek 2007. január 3. napján kelt levéllel, mind az alperessel, mind a polgármesteri hivatallal szemben megtették a vadkár bejelentést azzal, hogy a S.-i külterületi ingatlanokon lévő 61 hektár őszi búza vetésterületen vadliba kártétel történt. Rögzítették, hogy megítélésük szerint a vetésterületen lévő búzát 90 %-ban kiették, és az ügyben mielőbbi intézkedést kértek.

A perbeli területeken 2007. februárjában - a búza bokrosodását követően - ismételt károsítás történt.