A Sárbogárdi Járásbíróság P.20248/2007/27. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 74. §, 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 75. §] Bíró: Pintér Ágnes

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Sárbogárdi Városi Bíróság

dr. Kiss János ügyvéd (címe) által képviselt I. rendű (I.rendű felperes címe) és II. rendű (II.rendű felperes címe) felpereseknek - dr. Szabadkai Tamás ügyvéd (címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen 1.500.000,- Ft és járulékai iránti perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 227.300,-(kettőszázhuszonhétezer-háromszáz) forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra egyetemlegesen 227.300,- (kettőszáz-huszonhétezerháromszáz) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt a Fejér Megyei Bírósághoz címzett, de a Sárbogárdi Városi Bíróságnál írásban, 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság a feleket tájékoztatja, hogy fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik akkor, ha

· a fellebbezés csak a kamat fizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

· a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

· a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ellenkező esetben a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. A felek azonban a felsorolt eseteken kívül is kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

INDOKOLÁS

A felperesek módosított keresetükben (27. szám alatti jegyzőkönyv) 1.500.000,- Ft és ennek 2007. június 21. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301.§ szerinti késedelmi kamatának, valamint perköltség megfizetésére kérték kötelezni az alperest.

Keresetüket arra alapították, hogy a S. külterület x - y. helyrajzi számú ingatlanokon 2006. év végén, illetve 2007. év elején az őszi vetésű búzában vadászható illetve védett vadludak károkozása miatt 95,124 tonna terméskiesés volt, így 3.779.276,- Ft vadkár keletkezett. Kármegosztást követően a vad védelméről, a vadgazdálkodásáról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 1.§ és 75.§ alapján 1.500.000,- Ft vadkár megtérítését kérték.

Másodlagosan a keresetet a Ptk. 339.§-ára alapították arra hivatkozással, hogy a kár azért következett be, mert az alperes nem tett eleget a vad védelméről szóló törvény 78.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben való marasztalását kérte.

Vitatta, hogy a keletkezett kár vadkárnak minősülne, míg a másodlagos kérelem vonatkozásában arra hivatkozott, hogy sem tevőleges magatartással, sem mulasztással nem okozott kárt a felpereseknek; vitatta, hogy az alperesnek vetési lúd, vagy nyári lúd által mezőgazdaságban okozott kárral kapcsolatban vadkár-megelőzési, illetve vadkár-elhárítási kötelezettsége lenne. Hivatkozása szerint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a Ptk. 99.§ alapján is az alperes a felperesekkel szemben kártérítésre nem köteles.

A kereset az alábbiakra tekintettel nem alapos.

A bíróság a felek előadása, tanú1, tanú 2, tanú 3, tanú 4, tanú 5 tanúk, valamint szakértő meghallgatása és a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperesek a S. külterületi x - y helyrajzi számú ingatlanok földhasználói, mely ingatlanok a Rétszilasi Tavak Természetvédelmi Terület mellett találhatóak.

A tavak területe az ún. Ramsari- egyezményhez ("Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről") tartozik, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti különleges madárvédelmi területnek minősül.

A perbeli ingatlanokon a felperesek, illetve tanú 1 hozzátartozójuk 2006. decemberében az őszi vetésű búzában kb. 50 ha területen "liba" által okozott károsodást tapasztaltak.

A felperesi területeken ezt megelőző években is történt hasonló károsítás, vadászható vadfajok esetében az alperes vadászatot folytatott, illetve tájékoztatatást adott a felperesek képviseletében eljáró tanú 1 részére, hogy védett állat kártételének megelőzése, riasztás engedélyezése érdekében a természetvédelmi hatósághoz kell fordulni.

A felperesek a perbeli első károsítást követően riasztásra engedélyt nem kértek, tanú 2 vadőrnek jelezték a károsodást, valamint azt, hogy "sok liba van a területen", illetve saját hatáskörben próbáltak riasztást végezni, az ingatlanokon 30 darab riasztótáblát helyeztek ki, a területen gépjárművel közlekedtek, illetve karácsony környékén riasztóágyút is kihelyeztek.

Az alperes részéről tanú 2, hivatásos vadász közölte tanú 1-gyel, hogy nem vadászható, hanem védett vad, nyári lúd van a területen, így az alperesi vadásztársaság "tehetetlen", riasztást sem végezhet, és tájékoztatást adott a természetvédelmi őr elérhetőségéről.

A felperesek 2007. január 3. napján kelt levéllel, mind az alperessel, mind a polgármesteri hivatallal szemben megtették a vadkár bejelentést azzal, hogy a S.-i külterületi ingatlanokon lévő 61 hektár őszi búza vetésterületen vadliba kártétel történt. Rögzítették, hogy megítélésük szerint a vetésterületen lévő búzát 90 %-ban kiették, és az ügyben mielőbbi intézkedést kértek.

A perbeli területeken 2007. februárjában - a búza bokrosodását követően - ismételt károsítás történt.

Az alperesi vadásztársaság "S.-i határ" megjelölésű területén 2006. november 11. és 2007. január 29. napja között bérvadásztatás történt, a vonatkozó teríték-nyilvántartás szerint 44 vetési lúd, illetve 6 "vadliba" kilövése történt.

A F. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2007. február 20. napján kelt 16.4/160/2007. számú határozatával az alperesnek a mezőgazdasági kultúrában okozott kár elhárításával indokolt kérelmére a vetési lúd és a nagylilik vadászati idejét az alperesi vadászterületen 2007. február 28. napjáig meghosszabbította.

Az alperes 2006. március 1. és 2007. február 28. közötti időszakra vonatkozó vadgazdálkodási jelentése szerint 32 db vetési lúd és 20 db nagylilik került elejtésre.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézet "Magyar Vízivad Kutató Csoport" részéről elvégzett állományszámlálás eredményeként a Rétszilasi - halastavak területére 2006. december 16. napján 4000 db nyári lúd, 5000 db nagylilik és 150 db vetési lúd, 2007. január 13. napján 2140 db nyári lúd, 1900 db nagylilik és 200 db vetési lúd, és 2007. február 17. napján 1195 db nyári lúd, 2000 db nagylilik és 3 db vörösnyakú lúd egyedszámot állapítottak meg.

A szakértő (vadászati kárszakértő) 2007. június 21. napján tekintette meg a területeket, és becslést végzett a várható terméshozamról.