BH 1996.4.179 I. Ha a természetes vagy törvényi egységként jelentkező bűncselekmény bármely részcselekményének az elkövetése a terheltre nézve akár a hátrányosabb, akár az előnyösebb törvényi rendelkezés hatálybalépése utáni időszakra esik: az újabb büntetőtörvény alkalmazásának van helye [Btk. 2. §, 12. §, 205. §].

II. Az üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette természetes egység, ezért a folyamatos elkövetés esetén a folytatólagosság vagy a bűnhalmazat megállapítása kizárt [Btk. 12. §, 205. §].

III. Az üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette miatt indult büntetőügyben az üzletszerű kéjelgést folytató személyeket a tanúkénti kihallgatásuk előtt szükségtelen a Be. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentességi jogukra figyelmeztetni, minthogy ez a magatartás nem bűncselekmény, hanem csupán szabálysértés [Btk. 205. §, Be. 66. § (1) bek. b) pont, Sztv. 92. §].

A városi bíróság a vádlott bűnösségét üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntettében és a kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntettében állapította meg, ezért - halmazati büntetésül - 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 2 évre a közügyek gyakorlásától eltiltásra és 100 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott a házastársától különváltan, élettársi kapcsolatban él. Vállalkozóként dolgozik, havi jövedelme 30 000 forint. Vagyona a panzió és ennek a berendezése, büntetlen előéletű.

A vádlott tulajdona a nevéről elnevezett panzió. A panzió többirányú tevékenységet folytatott: szállóvendégeket fogadtak, éttermi részt működtettek, valamint az alagsorban éjszakai bár működött.

1992. év folyamán a vádlott újsághirdetés útján keresett vagy alkalmazott a bárhelyiségben úgynevezett "konzumhölgyeket". A jelentkező hölgyeket a panzió első emeletén kétágyas szobákban helyezte el, és alkalmanként 5-6 hölgy dolgozott ilyen minőségben a vádlottnak. Az alkalmazott konzumhölgyekkel a vádlott közölte, hogy a bárban kell dolgozniuk, és feladatuk a vendégek szórakoztatása. Eközben a férfivendégeknek fel kell ajánlani a testi kapcsolatra való lehetőséget és amennyiben a vendég ezt a szolgáltatást is igénybe kívánta venni, úgy minimálisan 6000 forint ellenében jöhetett létre a kapcsolat. A pénzt a vendégnek még a szobába történő felmenetel előtt kellett átadnia, amit a hölgyek az ott dolgozó "kidobófiúknak" adtak át. Ezt követően jöhetett létre a szexuális kapcsolat a vendég és az ún. konzumhölgy között. A szexuális kapcsolatot a hölgyek az első emeleti szobájukban bonyolították le. A szexuális szolgáltatásért kapott pénz egy részét a hölgyek visszakapták, másik részével pedig a hétvégente megjelenő vádlottnak kellett elszámolni.

A vádlott a nála dolgozó 5-6 konzumhölgy szexuális tevékenysége folytán több százezer forintos bevételre tett szert. A vádlottal szemben nyomozást folytatott a rendőrkapitányság, majd 1993. augusztus 6. napján üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette miatt a városi ügyészség vádat emelt, a vádlott azonban a cselekményét ezt követően is folytatta.

1993 szeptemberében E. E. egy iskolai osztálykirándulás alkalmával a vádlott panziójában is járt, amely megtetszett neki. Az osztálykirándulásról hazatérve beszámolt élményeiről a barátnőjének, Z. A.-nak. Elmondta, hogy a panzió vezetőjével is beszélt, és lehetőség van arra is, hogy a bárban táncoljanak. Ezt követően Z. A. és E. E. megjelentek a panzióban, és a vádlottnál jelentkeztek. A vádlott közölte velük, hogy a bárban kell táncolni, és a vendégeket kell szórakoztatni. A lányok közölték a vádlottal, hogy fiatalkorúak, 15 évesek, ezt azonban a vádlott nem tekintette az alkalmazásukat kizáró körülménynek. A bárban ekkor több hölgy (4-5) táncolt, akik a panzió első emeletén levő szobákban laktak.

A vádlott közölte Z. A.-val és E. E.-vel, hogy feladatuk a vendégek szórakoztatása, és eközben arra kell törekedni, hogy a vendég szexuális jellegű kapcsolatot is igyekezzék kialakítani. Ha a vendégnek ilyen irányú igénye van, úgy azt is teljesíteni kell oly módon, hogy a vendég előre kifizeti a 8-10 000 forintot, mely összeget az ott levő "kidobófiúnak" kell átadni. Ezután kerülhet sor a testi kapcsolatra, amit az ott dolgozó lányok első emeleten levő szobájában kell lebonyolítani. Tájékoztatta a lányokat arról is, hogy a szobákban csengők vannak elhelyezve, melyek a bárban jeleznek. Ennek az a rendeltetése, hogy az esetlegesen agresszív vendéget a csengő jelzésére a helyszínre érkező "kidobófiúk" eltávolítsák.

Ezt követően Z. A. és E. E. több alkalommal hétvégente lejártak a panzióba, ahol táncoltak. A tánc és a vendégek szórakoztatása során italt rendeltek, amely ún. "kamuital" volt, amiért a vendég fizetett ki 800 forintot. Ennek az összegnek a fele a lányokat, a másik fele pedig a vádlottat illette.

1993. december 6. napjától kezdődően Z. Á. a panzióban lakott az első emeleten. Ezen időponttól kezdődően az ott levő és a bárban dolgozó hölgyekkel együtt szexuális tevékenységet is folytatott az ott levő vendégekkel. A szexuális kapcsolat kialakításának módja a vádlott által közöltek szerint zajlott le: a bárban kialakította kapcsolatait a vendégekkel, és az első emeleten levő szobában folytatta a testi kapcsolatot, majd a kialkudott 8-10 000 forintot a "kidobófiúnak" átadta. A kapcsolat végeztével Z. A. a pénz fele összegét visszakapta, míg a másik felével a kidobófiúk a hétvégente rendszeresen megjelenő vádlottnak számoltak el.

1994. február 22. napján a panzióban dolgozó egyik személy a televízió egyik műsorában látta az eltűntként nyilvántartott Z. A. fényképét, erről értesítette a vádlottat, aki Z. A.-t Budapestre vitte, és megkísérelte egy hasonló helyen - mint az általa üzemeltetett panzió - elhelyezni, azonban eredménytelenül. Ekkor 2000 forintot átadott Z. A. nak, majd közölte vele, hogy tovább nem foglalkozik vele, próbáljon magának munkát keresni.

Z. A. a panzióban tartózkodása alatt az ott levő többi 4-5 hölggyel több százezer forintot keresett a vádlott részére a pénzért folytatott szexuális tevékenységgel. A vádlottal való elszámolás a kidobófiúk részéről úgy történt, hogy füzetet vezettek arról: melyik hölgy, melyik napon hány testi kapcsolatot bonyolított le és milyen összegekért, illetőleg mennyi ún. "kamuitalt" fogyasztott.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést részben felmentés, részben téves minősítés és enyhítés érdekében. A védő elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.

Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a bizonyítékokat értékelő tevékenysége során részletes és meggyőző indokát adta annak, hogy a vádlott részbeni védekezésével szemben miért az ezzel ellentétes tanúvallomásokat vette figyelembe. Meggyőzően indokolta azt is - elsősorban Z. A. és E. E. tanúk vallomására figyelemmel -, miért állapítható meg tényként: a vádlottnak tudomása volt arról, hogy az általa üzemeltetett bordélyházban 18 éven aluli személyek is üzletszerű kéjelgést folytatnak, és megindokolta azt is, hogy a vádlott által üzemeltetett "panzió" miért meríti ki a bordélyház fogalmát.