A Fővárosi Törvényszék K.31564/2011/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 77. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 26. §, 57/2001. (IX. 21.) FVM rendelet 5. §, 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §] Bíró: Mudráné dr. Láng Erzsébet

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság a dr. Nagy Gábor jogtanácsos által képviselt felperesnek (cím) a dr. Juhász Tímea jogtanácsos által által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (cím) alperes ellen az adóügyben 2011. február 8. napján hozott 3668943975 számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében az alulírott napon meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint perköltséget, továbbá a Magyar Államnak -az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására- 431.900 (négyszázharmincegyezer- kilencszáz) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A felperes 2010. július 28-án az ... számon nyújtott, 15 millió Ft. összegű agrárhitelhez kapcsolódó készfizető állami kezesség beváltása iránti igénytterjesztett elő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal Kiemelt Adózók Igazgatósága, Kiemelt Szakterület Kiutalás Előtti Ellenőrzési Osztály 2.-nél (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a 317/2001. (XII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 7. § (5) bekezdése, és az 57/2001. (IX.21.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 5. § (11) bekezdése alapján.

Rögzítette, hogy a rulírozó, forgóeszköz finanszírozási célú hitelt a képviseletében eljárt 1Rt. közreműködésével 2002. júliusában nyújtotta Személy1 családi gazdálkodó (a továbbiakban: adós) részére, aki azt a hitelcélnak megfelelően használta fel, a fizetési kötelezettségének azonban a hitel végső lejáratáig, 2010. július 2. napjáig nem tett eleget, és a biztosítékokból sem történt megtérülés. Ennek okán a kezesség beváltásaként az FVM rendelet alapján a beváltáskor fennálló tőketartozás összegének 60 %-át, 8.998.546 forint átutalását kérte.

Az elsőfokú adóhatóság a kérelemben foglaltakkal kapcsolatosan végzett ellenőrzése eredményét jegyzőkönyvben foglalta össze, amelyben foglaltakra a felperes észrevételt nem tett.

A jegyzőkönyvben részletesen taglalt körülmények kapcsán megállapította, hogy felperes nem járt el kellő gondossággal a hitel kihelyezésekor, és annak utógondozása során sem, ezért a 2010. december 1. napján kelt 8803976429 ügyiratszámú határozatával a kezességvállalás beváltására irányuló kérelmet elutasította.

Indokolásában elsődlegesen a hitelkihelyezés előzményéhez, a hitelnyújtásról szóló pénzintézeti döntés körülményeihez kapcsolódóan kifejtette, hogy a hitelkérelem több ellentmondást is tartalmazott, amelyeket a felperes az adóssal nem tisztázott, és a hitelkérelmet sem módosíttatta.

Ide sorolható, hogy a hitelfelvétel időpontjában az adósnak (a hitelkérelem tanúsága szerint) 22 millió Ft. beruházási hitel tartozása volt egy Takarékszövetkezet felé, és az adós már abban jelezte, hogy a felvett összegből 3 millió Ft-ot tenyészállat beszerzésre kíván fordítani. Ezen összeg tekintetében azonban nem jöhetett létre állami kezességvállalás, figyelemmel arra, hogy a tenyészállat a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) 26. § (1) bekezdése, valamint a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.) 11. számú mellékletének II. fejezet 1. pontja értelmében tárgyi eszköznek minősül, amelynek beszerzése csak beruházási célú hitelből lett volna lehetséges.

A döntési javaslatban szereplő, és a hitelkérelemben megjelölt hitelcélok sem egyeztek meg egymással, és a kérelemből az sem volt világos, hogy az igényelt 15 millió forintból a tenyészállat- beszerzésre fordítandó és a tápok és takarmány vásárlására igényelt összeg levonása után fennmaradó 8.5 millió forintot mire kívánja fordítani az adós.

A hitelkérelem mellékletét képező üzleti tervet az adósnak az Szja.tv. előírásainak megfelelően kellett kitölteni, aki azonban a bevételi forrásai alátámasztására nem készített szöveges dokumentációt sem, és számára a bank a beszállítói és felvásárlói szándéknyilatkozatok, szerződések becsatolását sem írta elő.

A hitelbírálati döntésjavaslatban feltételként szerepelt a hitelarányos számlaforgalom bonyolítása, a szerződésben ennek kikötése azonban elmaradt, a hitel e körben nem is felel meg a rulírozó hitel fogalmának.

Mindezen ellentmondásokból és körülményekből arra lehet következtetni, hogy a felperes nem végezte el az adós pénzügyi- gazdasági helyzetének elemzését, nem mérte fel továbbá az adós tényleges piacait, és mivel a hitelkérelem nem tartalmazta az adós jövőbeli terveit, a gazdasága versenyképességének javítására irányuló piaci stratégiáját sem, így a hitelintézet nem volt abban a helyzetben, hogy pontosan megítélje a hitelképességet, vagy azt, hogy a hitel szolgálja -e a Kormányprogramban kitűzött célokat.

Ugyan a felperes a "családi gazdálkodók, valamint a mezőgazdasági kis-, és középüzemek kedvezményes feltételekkel igénybe vehető hiteleihez készített Eljárási Rendben (a továbbiakban: Eljárási Rend) előírtaknak megfelelően, egyszerűsített hitelbírálat során elvégezte az ügyfél adósminősítését, valamint a családi agrárhitelezéshez kapcsolódó scoring vizsgálatot (elfogadható kockázatú, illetve alacsony kockázatú), azonban ebből nem következik, hogy ténylegesen megtörtént a kockázatok felmérése, amit alátámaszt a hiteldossziéban az arra vonatkozó dokumentumok hiánya, továbbá az is, hogy az Eljárási Rend a 100 millió Ft. feletti ügyleteknél az elemzés készítését külön, kifejezetten előírja.

A hitel kihelyezésekor a felperes -a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)77. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértve nem rendelkezett információval a hitel visszafizethetőségéről sem.

Rögzítette, hogy a hitelbírálat során készített értékbecslés szerint a fedezetként felajánlott ingatlan 2002 májusában ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéke 95 millió Ft., a menekülési értéke pedig 80 millió Ft. volt, majd annak 2008-ban történt megosztása folytán keletkezett két ingatlan forgalmi értéke a ... Önkormányzat Polgármesteri Hivatala által 2010. szeptemberében kiadott adó- és értékbizonyítvány szerint összesen 175 millió Ft., amelynek a menekülési értéke 122.5 millió Ft.

A Hpt. 78. § (4) bekezdésében és a saját Eljárási rendjében foglaltak ellenére a felperes nem tett eleget a monitoring kötelezettségének: nem kísérte rendszeresen figyelemmel, és nem dokumentálta a hitelfeltételek megvalósulását, az adós pénzügyi- gazdasági helyzetének alakulását, és a hitel hitelcélnak megfelelő felhasználását. Ez utóbbira nem is volt lehetősége, tekintettel arra, hogy azt sem írta elő az ügyfele számára, hogy a célnak megfelelő felhasználás igazolására mutassa be a forgóeszközök beszerzésének számláit. Megjegyezte, hogy bár az iratok közt rendelkezésre áll egy az adós által (dátumozás nélkül) írt kimutatás a hitel felhasználásáról, az abban foglaltakat semmivel sem támasztotta alá, ezen túlmenően 2.6 millió Ft.-ról kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy abból ténylegesen tenyészállatot vásárolt.