A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.92649/2010/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 146. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 237. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §, 2009. évi CLXII. törvény (Fhtv.) 6. §, 12. §, 16. §, 17. §, 18. §, 2010. évi XCVI. törvény 1. §, 6. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 15. §] Bíró: Antal Erika

Pesti Központi Kerületi Bíróság

17.P.92649/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

dr. Czirmes György ... ügyvéd által képviselt ... felperesnek

... alperes ellen,

szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az eljárással felmerült 21.000 (Huszonegyezer) forint eljárási illetékes a felperes köteles megfizetni a magyar államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Bírósághoz címezve jelen bíróságnál kell benyújtani 3 példányban.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

Indokolás:

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes mint adós, és az alperes mint hitelező egymással ... 2007. október 16. napján hitel és zálogszerződést kötöttek svájci frank alapú elszámolással annuitásos törlesztéssel. A szerződés alapján az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy 2007. november 21. napjáig 35.300 CHF devizahitelt tart rendelkezésre, és a szerződésben meghatározott szerződések teljesülése esetén forintban legfeljebb 5.000.000 Ft összegű kölcsönt folyósít. A hitel biztosítékaként a felperes tulajdonában álló, ... szám alatti ... helyrajzi számú, felperes tulajdonában álló lakóházra jelzálogjogot alapítottak az alperes javára 35.300 CHF erejéig. Az alperes a hitel teljes összegét 180 hónap alatt minden hónap 21. napjáig köteles volt visszafizetni. Az első hónapban fizetendő részlet 179 CHF.

A kölcsön volt végső lejárata 2022. október 21. napja. Az alperes a hitel összege után az első négy kamatperiódusban 2,74%-os mértékű kedvezményes kamatot, azt követően pedig 4,2 %-os mértékű kamatot köteles fizetni.

A szerződés 6.5 pontja alapján a hitelszerződés hatálya alatt az bank az üzletszabályzatának 1.3 pontjában meghatározott okokból jogosult a hiteldíjat, illetve annak bármely elejét, továbbá a késedelmi kamat mértékét módosítani. A felperes a szerződés megkötésekor a hitelösszeg 1,5%-ának megfelelő mértékű szerződéskötési díj fizetésére volt köteles. A szerződéskötési díj a kölcsönösszeg folyósításakor volt esedékes.

A szerződés 4.2 pontja szerint a felperes az alperes mindenkori kondíciós listájában közzétett kezelési költség megfizetésére köteles. Ennek mértéke a szerződéskötés időpontjában évi 2,7%.

A szerződés 4.4 pontja szerint a felperes a teljes hiteldíj-mutató számítása során figyelembe nem vett alábbi díjak és elemek megfizetésére is köteles: szerződésmódosítás esetén a hatályos kondíciós listában feltüntetett szerződésmódosítási díj megfizetésére köteles, amely a szerződéskötés időpontjában a módosítással érintett összeg 1%-a, minimum 40.000 Ft. Közokiratba foglalását fizetendő költség és díj várhatóan 30.000 Ft, ingatlanbiztosítás díja várhatóan 2.000 Ft, tulajdoni lap költsége 4.000 Ft. A késedelmi kamat mértéke a szerződéskötés időpontjában ügyleti kamat + 6%, valamint zárlati díj, amelynek mértéke a szerződéskötés időpontjában 50.000 Ft.

A felek a szerződés 6.4 pontja második bekezdésében akként rendelkeztek, hogy a rendelkezésre tartott forint fedezet szempontjából az esedékes devizatartozásnak az esedékességet megelőző harmadik üzleti napon érvényes MKB deviza eladási árfolyamon számított forint ellenértéke az irányadó. A bank az esedékesség napján a hitelfelvevő esedékessé vált deviza tartozását az MKB deviza eladási árfolyamán forintra átszámítja, és 1000 Ft ellenértékkel a hitelfelvevő forint számlájáról megterheli.

A felek a kölcsönszerződés 5.2 pontjában akképp rendelkeztek, hogy a kölcsön folyósítása forintban történik, a lehívott deviza átváltásával, a folyósításkor érvényes pénztári deviza vételi árfolyamon számítva.

A szerződés 6.5 pontja akként rendelkezik, hogy a bank a bankszámlák vezetéséről, a betétgyűjtésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló üzletszabályzatának 1.3 pontjában meghatározott okokból jogosult a hitelszerződés hatálya alatt a hiteldíjat, illetve annak bármely elemét, továbbá a késedelmi kamat mértékét módosítani. A törlesztő részleteknek az itt említett okokból történő módosulása esetén a bank az esedékességet megelőző 15 napon belül közli a hitelfelvevővel.

A felperes a hitelkölcsön törlesztő részleteit az alperes felé folyamatosan teljesíti, annak összege a kezdeti 40.000 Ft körüli összegről a tárgyalás időpontjáig 73.000 Ft-ra emelkedett. A peres felek között a szerződés hatályban és érvényben van.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes, mint hitelnyújtó és a felperes mint adós között 2007. október 16. napján létrejött kölcsönszerződés alábbi pontjainak érvénytelenségét: 4.2 pont: a kezelési költségre vonatkozóan, 4.3 pont: a szerződéskötési díjra vonatkozóan, 4.4 pont az egyéb költségekre vonatkozóan, az 5.2. és 6.4. pontja a deviza összeg átváltásával forintban történő folyósításra vonatkozóan, a 6.5 pont: az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozóan. A felperes kérte, hogy a kölcsönszerződés tételesen megjelölt pontjainak semmisségét a bíróság állapítsa meg. Kérte, hogy a bíróság a hitelszerződést a határozathozatalig nyilvánítsa hatályossá és a kölcsönszerződést a jövőre vonatkozóan az érvénytelenségi okok megszüntetésével - a megjelölt pontok törlésével -nyilvánítsa érvényessé, valamint a bíróság rendelkezzen az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás felperes javára történő visszatérítéséről a Ptk. 237. § (2) bekezdése alapján.

A felperesi tényállítás szerint a szerződés ezen pontjai a Ptk. 200. § (2) bekezdésének második fordulatát sértik, azok a jó erkölcsbe ütköznek és mint ilyenek semmisek. A szerződés részbeni semmisségére a felperes azért is hivatkozik, mert állítása szerint az alperes a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 213. § b) pontja alapján a szerződés aláírása előtt nem becsülte meg pontosan a meg nem határozható költségek változásának várható értékét; jelen esetben az árfolyamváltozás várható értékét. A szerződés - tekintettel arra is, hogy az egyéb költségekkel, valamint az árfolyamváltozásokból eredő költségek kizárólagosan felperesre hárításával - olyan visszafizetési kötelezettséget terhelnek a felperesre, hogyha ezen összegeket is kamatnak tekintjük, mert a pénz ellenértéke egyedül a kamat, akkor az 35-40 %-s mértékű kamatnak tekinthető, ami uzsorás jellegű és mint ilyen a jó erkölcsbe ütközik ezért a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis.