BH+ 2014.8.332 Ha az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény az elkövetés időpontjában hatályban lévő büntetőtörvényhez képest kizárólag a feltételes szabadságra bocsáthatóságot érintően jelent enyhébb elbírálást, ám a konkrét esetben az elkövető mindkét törvény alapján kizárt a feltételes kedvezményből - az új törvény alkalmazásának nincs indoka [Btk. 2. §].

A Gy. Városi Bíróság a 2011. október 6-án kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 316. § (1), (2) bekezdés I. fordulat].

Ezért őt - mint többszörös visszaesőt - 8 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Védelmi, a II. r. terhelt felmentésére irányuló fellebbezés alapján eljárva a Gy. Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2013. november 11-én meghozott végzésével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy a II. r. terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett lopás vétségében állapította meg [korábbi Btk. 316. § (1), (2) bekezdés I. fordulat), egyben megállapította, hogy a II. r. terhelt a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Egyebekben az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta.

Az elsőfokú ítélettel megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás a II. r. terheltre vonatkozó részének lényege a következő.

A II. r. terheltet a D. Városi Bíróság a - a H-B. Megyei Bíróság határozata folytán 2007. március 27. napján jogerős - ítéletével társtettesként elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmény miatt, mint különös visszaesőt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az I. r. és a II. r. terhelt - az eljárás során ismeretlenül maradt társával - 2007. december 27-én 12.00 és 13.00 óra közötti időben megjelent az 1921-es születésű sértett lakásánál, és közülük ketten a lakásba takarítás ürügyén bekéredzkedtek. Míg a sértett vizet engedett nekik és őt a fürdőszobában szóval tartották, a kívül maradt társuk a be nem zárt ajtón át a lakásba bejutott és az egyik szobában lévő szekrényből ékszereket és csokoládét tulajdonított el legkevesebb 138 420 forint értékben, mely kár nem térült meg.

Az eljárt bíróság az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta.

A másodfokú bíróság a II. r. terhelt bűnösségére vont következtetéssel egyetértett, a jogi minősítéssel kapcsolatban azonban kifejtette, hogy a megállapított történeti tényállásból kitűnően a lopás törvényi tényállását megvalósító elvételben a II. r. terhelt nem vett részt, magatartásával segítséget nyújtott ismeretlen társának a lopás elkövetéséhez. Ezért a II. r. terhelt cselekményét az elkövetéskor hatályos korábbi Btk. 21. § (2) bekezdése szerinti bűnsegédként elkövetett lopás vétségének minősítette, egyben a II. r. terhelt visszaesői minőségére tekintettel a korábbi Btk. 82. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség 2013. december 12-én a II. r. terhelt terhére - a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt nyújtott be a szabadságvesztés végrehajtásának törvénysértő felfüggesztése miatt, a törvénynek megfelelő határozat meghozatala, a felfüggesztés és a pártfogó felügyelet elrendelésére vonatkozó rendelkezés mellőzése, továbbá a feltételes szabadságból kizárás megállapítása érdekében.

Indokai szerint az eljárt bíróság a II. r. terhelt esetében a korábbi Btk. 90. § a) pontjának megsértésével függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre.

Hivatkozott arra, hogy az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt a jelen alapügyben felrótt cselekményt 2007. december 27-én követte el, korábban azonban a D. Városi Bíróság a 2007. március 27-én jogerős ítéletével, mint különös visszaesőt, lopás vétsége miatt 1 év 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte. E büntetést a II. r. terhelt 2008. szeptember 8-án kezdte tölteni, s abból kitöltve 2009. november 7-én szabadult.

Ehhez képest a korábbi Btk. 90. § a) pontja ellenére függesztette fel próbaidőre az elsőfokú bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását, továbbá a korábbi Btk. 47. § (4) bekezdés a) pontja szerint a II. r. terhelt a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből is kizárt, mert a felrótt szándékos bűncselekményt a korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el.

Az indítvány utalt arra is, hogy az eljáró bíróság helyesen alkalmazta az elkövetéskor hatályban volt korábbi Btk.-t, mert az elbíráláskor hatályban lévő 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) nem eredményezné a terhelt terhére rótt bűncselekmény enyhébb elbírálását.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt - egyetértve annak jogi indokaival - alaposnak tartotta és a megtámadott határozat megváltoztatását indítványozta.

A II. r. terhelt védője a felülvizsgálati indítványban tett észrevételében elsődlegesen a II. r. terhelt felmentését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését, harmadlagosan a kiszabott szabadságvesztés tartamának lényeges csökkentését indítványozta.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlan. A bizonyítékok nem alkotnak zárt láncolatot, a tanúvallomások és a felismerésre bemutatás ellentmondásos, a bizonyítékok egyoldalú értékelése sérti az indokolási kötelezettséget, téves a büntetéskiszabási körülmények számbavétele, továbbá az indokolás ellentétes a rendelkező résszel, hibás a minősítés is. Téves továbbá a II. r. terhelt különös és többszörös visszaesői minősítésének megállapítása.

A védő szerint továbbá enyhébb az elbíráláskor hatályban lévő Btk., tekintettel a megváltozott értékhatárra, mert az elkövetési érték az értékhatár alsó határához közeli lett.

Ezen túlmenően a védő szerint a büntetéskiszabás belső aránytalansága miatt törvénysértő az ítélet, mert az I. r. terhelttel szemben pénzbüntetés, a II. r. terhelttel szemben viszont szabadságvesztés büntetést szabtak ki, valamint az elkövetés óta eltelt 7 év időmúlást is kérte figyelembe venni.

A Kúria az ügyben a Be. 420. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, a védő pedig az észrevételében foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel és tett indítványt.

A Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetés végrehajtását a korábbi Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

Emiatt a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontjának a) alpontja és a Be. 418. § (1) bekezdése szerint a terhelt terhére az ügyész a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül felülvizsgálati indítványt jogosult benyújtani.

Előrebocsátja a Kúria, hogy - figyelemmel a Be. 423. § (2) bekezdés első mondatára - a Btk. 86. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés megegyezik a korábbi Btk. 91. § (1) bekezdés c) pontjával, illetve annak a megtámadott határozattal elbírált bűncselekmény elkövetésekor hatályos 90. §-a a) pontjával.