62003CJ0385_SUM[1]

A Bíróság (első tanács) 2005. április 14-i ítélete. Hauptzollamt Hamburg-Jonas kontra Käserei Champignon Hofmeister GmbH & Co. KG. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundesfinanzhof - Németország. Export-visszatérítés - Téves nyilatkozat - Az "igénylés" fogalma - Bírság - Feltételek. C-385/03. sz. ügy

C-385/03. sz. ügy

Hauptzollamt Hamburg-Jonas

kontra

Käserei Champignon Hofmeister GmbH & Co. KG

(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Export-visszatérítés - Téves nyilatkozat - Az »igénylés« fogalma - Bírság - Feltételek"

C. Stix-Hackl főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2005. január 20.

A Bíróság ítélete (első tanács), 2005. április 14.

Az ítélet összefoglalása

Mezőgazdaság - Közös piacszervezés - Export-visszatérítések - Téves információkon alapuló nyilatkozat - Szankció - A visszatérítés kifizetése iránti, ezen információkat módosító kérelem - Hatás hiánya

(3665/87 bizottsági rendelet, 3. cikk, (5) bekezdés, 11. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés, 47. cikk)

A 2945/94 rendelettel módosított, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös részletes szabályai megállapításáról szóló 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett okmányban, azaz a kiviteli nyilatkozatban vagy a kivitelkor felhasznált más okmányban szereplő, és esetleg az alkalmazandónál nagyobb visszatérítéshez vezető téves információ megalapozza az említett cikkben előírt bírság alkalmazását. Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha a rendelet 47. cikkében említett fizetési kérelemben kifejezetten kijelentik, hogy az ezen okmányban megjelölt egyes termékek tekintetében nem kérik az export-visszatérítés kifizetését.

(vö. 36. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2005. április 14.(*)

"Export-visszatérítés - Téves nyilatkozat - Az »igénylés« fogalma - Bírság - Feltételek"

A C-385/03. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesfinanzhof (Németország) a Bírósághoz 2003. szeptember 12-én érkezett, 2003. július 30-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Hauptzollamt Hamburg-Jonas

és

a Käserei Champignon Hofmeister GmbH & Co. KG

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök, N. Colneric, J. N. Cunha Rodrigues, Juhász E. (előadó) és E. Levits bírák,

főtanácsnok: C. Stix-Hackl,

hivatalvezető: K. Sztranc tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. november 25-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Hauptzollamt Hambourg-Jonas képviseletében M. Blaesing, meghatalmazotti minőségben,

- a Käserei Champignon Hofmeister GmbH & Co. KG képviseletében U. Schrömbges és O. Wenzlaff Rechtsanwälte,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében G. Braun, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2005. január 20-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1994. december 2-i 2945/94/EK bizottsági rendelettel (HL L 310., 57. o.) módosított, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1987. november 27-i 3665/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 351., 1. o., a továbbiakban: a 3665/87 rendelet) 11. cikke (1) bekezdése első és második albekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 A kérelmet a Käserei Champignon Hofmeister GmbH & Co. KG (a továbbiakban: a Käserei) és a Hauptzollamt Hamburg-Jonas (a továbbiakban: a Hauptzollamt) közötti jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti bírság alkalmazása e társasággal szemben.

Jogi háttér

3 A 3665/87 rendelet 11. cikkét módosító 2945/94 rendelet első és harmadik preambulumbekezdése a következőképpen szól:

"[M]ivel a közösségi szabályok kizárólag objektív szempontok alapján rendelkeznek az export-visszatérítés megadásáról, különösen az exportált termék mennyiségére, természetére és jellemzőire, valamint földrajzi rendeltetési helyére tekintettel; mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy megerősített intézkedéseket kell hozni a Közösség költségvetése szempontjából káros szabálytalanságok és különösen a csalások kiküszöbölésére; mivel e célból intézkedni kell a túlfizetett összegek behajtásáról, és szankciókra vonatkozóan, ösztönözve az exportőröket a közösségi szabályok betartására;

[...]

mivel az exportőr által nyújtott téves tájékoztatás, ha a tévedést nem fedezik fel, alaptalan kifizetéshez vezethet, mivel a tévedés felfedezése esetén teljesen indokolt az exportőrt azzal az összeggel arányos összegű bírsággal sújtani, amelyet akkor kapott volna, ha a tévedést nem fedezik fel [...]".

4 A 3665/87 rendelet 3. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) »A kivitel napja« az a nap, amelyen a vámhatóságok elfogadják a visszatérítés igénylését feltüntető kiviteli nyilatkozatot.

(2) A kiviteli nyilatkozat elfogadásának napja határozza meg:

a) az alkalmazandó visszatérítési rátát, amennyiben a visszatérítést előzetesen nem rögzítették;

b) a visszatérítési ráta esetleges módosítását, amennyiben ezt előzetesen így rögzítették.

(3) Bármely más cselekményt, amely jogilag azonos hatású a kiviteli nyilatkozat elfogadásával, azzal egyenértékűnek kell tekinteni.

(4) A kivitel napja az irányadó a kivitt termék mennyisége, természete és jellemzői megállapítása során.

(5) A visszatérítési jogosultság megszerzése céljából a kivitelkor felhasznált okmánynak tartalmaznia kell a visszatérítés kiszámításához szükséges minden adatot, különösen:

a) a termékek leírását a visszatérítési nómenklatúra szerint;

b) a termékek nettó tömegét, vagy adott esetben a visszatérítés kiszámításához használandó mértékegységben kifejezett mennyiséget;

c) amennyiben a visszatérítés kiszámításához szükséges, az érintett termékek összetételét vagy az erre való utalást.

Ha a jelen bekezdésben említett okmány a kiviteli nyilatkozat, akkor ennek is tartalmaznia kell ezeket az adatokat, valamint a »visszatérítési kód« megjegyzést.

(6) Az elfogadás, illetve e cselekmény időpontjában a termékek vámfelügyelet alá kerülnek, amíg el nem hagyják a Közösség vámterületét" [nem hivatalos fordítás].

5 A 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:

"(1) Amennyiben megállapítják, hogy egy export-visszatérítés kifizetése céljából egy exportőr a jogosultat meghaladó visszatérítést igényelt, a szóban forgó export után járó visszatérítés a tényleges exportált termékekre járó összeg lesz, amelyet csökkenteni kell a következőkkel:

a) az igényelt visszatérítés és a tényleges exportra vonatkozó visszatérítés közötti különbség fele;

b) az igényelt visszatérítés és az abban az esetben járó visszatérítés közötti különbség kétszerese, amikor az exportőr szándékosan ad meg hamis információt.

Az igényelt visszatérítést a 3. cikk vagy 25. cikk (2) bekezdése szerint megadott információból kiszámított összegnek tekintik. Amennyiben a visszatérítés a rendeltetési hely szerint változik, az igényelt visszatérítés differenciált részét a 47. cikk szerint megadott információból számítják ki.

Az a) pontban megállapított bírság nem alkalmazható:

- vis maior eseteiben,

- az exportőr ellenőrzésén kívül eső, és a kiviteli nyilatkozatnak vagy a fizetési nyilatkozatnak az illetékes hatóságok által történő elfogadása után bekövetkező körülmények által jellemzett egyes kivételes esetekben, és azzal a feltétellel, hogy az exportőr - közvetlenül azután, hogy e körülmények tudomására jutottak, de a 47. cikk (2) bekezdésében előírt határidőn belül - értesíti ezekről az illetékes hatóságokat, kivéve ha az illetékes hatóságok már megállapították, hogy a kért visszatérítés helytelen volt, [...]" [nem hivatalos fordítás].

6 A 3665/87 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"(1) Amikor az exportőr közli szándékát, hogy termékeket exportál feldolgozás vagy tárolás után, és visszatérítést igényel az 565/80/EGK rendelet 4. és 5. cikkei szerint, az adott rendelkezések szerinti jogosultság feltétele egy nyilatkozat benyújtása a vámhatóságoknak, a továbbiakban »fizetési nyilatkozat«.

A tagállamok más címmel nevezhetik meg a fizetési nyilatkozatot."

7 Az ebben a fizetési nyilatkozatban feltüntetendő információkat ugyanezen rendelet 25. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

8 A 3665/87 rendelet 47. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:

"(1) Visszatérítések kifizetése kizárólag az exportőr konkrét kérelmére és annak a tagállamnak a részéről történik, amelyik területén a kiviteli nyilatkozatot elfogadták.

A visszatérítés iránti kérelmeket:

a) írásban nyújtják be, mely célból a tagállamok külön formanyomtatványt állapíthatnak meg; vagy

b) számítógépes dokumentum formájában [...].

(2) Vis maior eseteinek kivételével a visszatérítés kifizetésével vagy az óvadék felszabadításával kapcsolatos okmányokat a kiviteli nyilatkozat elfogadása napjától számított 12 hónapon belül kell beterjeszteni."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

9 1996. július 29-én a Käserei a 3665/87 rendelet 3. cikkével összhangban kiviteli nyilatkozatot nyújtott be egy többek között olvasztott sajtból álló, és a közös piacszervezés visszatérítései céljából használt nómenklatúra különböző kódjai alá tartozó sajtszállítmányra vonatkozólag.

10 1996. augusztus 12-én a Käserei kérte a Hauptzollamttól az export-visszatérítés előzetes kifizetését erre a szállítmányra. A társaság azonban kifejezetten kizárta az olvasztott sajtot e kérelem tárgyából. A formanyomtatvány olvasztott sajtra vonatkozó 4. és 5. rovatát kihúzta, és a kihúzást szignózta. A fizetési kérelméhez csatolt levélben a Käserei arról tájékoztatta a Hauptzollamtot, hogy erre a termékre nem igényel visszatérítést.

11 A Hauptzollamt a ki nem húzott rovatok tekintetében kifizette a visszatérítés összegét, de 1997. március 26-i határozatával bírságot szabott ki a Käsereira azon az alapon, hogy az alapeljárás tárgyát képező kiviteli nyilatkozatban említett olvasztott sajt után nem jár visszatérítés, mert hozzáadott növényi zsiradékokat tartalmaz. Ebből következőleg úgy ítélte meg, hogy a társaság nagyobb visszatérítést igényelt, mint amelyre jogosult volt.

12 A Käserei e határozat ellen sikertelenül fellebbezett. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének azonban a Finanzgericht Hamburg helyt adott, és úgy ítélte meg, hogy a társaság a formanyomtatvány 4. és 5. rovata tekintetében nem kért visszatérítést, mivel a kiviteli nyilatkozat benyújtása nem tekinthető ilyen kérelemnek, és ezért a bírságolási rendszer nem alkalmazható.

13 A Hauptzollamt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Bundesfinanzhofhoz. Ez utóbbi úgy ítéli meg, hogy az alapügyben hozandó határozat attól függ, hogy a visszatérítés 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti igénylése az ugyanezen rendelet 3. cikke szerinti kiviteli nyilatkozat benyújtásával, vagy pedig az említett rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében előírt fizetési kérelem benyújtásával valósul-e meg.

14 Mivel úgy ítélte meg, hogy az e kérdésre adandó válasz nem vezethető le egyértelműen a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének szövegéből, a Bundesfinanzhof úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a [...] 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdését - tekintettel az arányosság elvére is -, hogy a kiviteli nyilatkozatban szereplő egyes árucikkekre vonatkozó olyan téves információk, amelyek az exportőrnek járó visszatérítésnél nagyobb visszatérítéshez vezethetnek, önmagukban kiváltják az export-visszatérítés összegének az ott meghatározott összegű bírsággal történő csökkentését, noha a belső jog szerint benyújtandó külön fizetési kérelemmel összefüggésben az exportőr kifejezetten kijelentette, hogy nem igényel export-visszatérítést a nyilatkozat érintett árucikkei tekintetében?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

15 A Käserei szerint nem a kiviteli nyilatkozat, hanem a 3665/87 rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében előírt fizetési kérelem minősül a visszatérítés 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti igénylésének. Ebből szerinte az következik, hogy a 11. cikk (1) bekezdésében előírt bírságolási rendszer nem alkalmazható akkor, amikor csak a kiviteli nyilatkozat tartalmaz export-visszatérítésekkel kapcsolatos téves adatokat.

16 A Käserei szerint a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján akkor kell bírságot alkalmazni, amikor az exportőr az alkalmazandónál nagyobb visszatérítést igényel. Ez a rendelkezés viszont nem határozza meg pontosan, hogy miben áll az ilyen igénylés. A Käserei szerint e meghatározás hiányában kizárólag a rendelet 47. cikkében előírt visszatérítés iránti kérelem a meghatározó.

17 A Käserei előadja, hogy a 47. cikk (1) bekezdése szerint az export-visszatérítés kifizetésének feltétele az exportőr írásos kérelme, és a tagállamok ebből a célból külön formanyomtatványt állapíthatnak meg. A német jogban az export-visszatérítésekről szóló 1996. május 24-i rendelet (Ausfuhrerstattungsverordnung, BGBl. 1996., 766. o.) 15. §-a állapít meg ilyen formanyomtatványt. Az e rendelet által előírt formanyomtatvány-minta kifejezetten felhívja a kérelem megfogalmazójának figyelmét arra, hogy az e kérelemben felsorolt minden termék tekintetében export-visszatérítés kifizetését kéri. A kiviteli nyilatkozat egyértelműen más, mint a visszatérítés kifizetése iránti kérelem, és a német jog szerint az exportőr csak e kérelem benyújtásával kér kifejezetten export-visszatérítést. A tárgyaláson a Käserei azt állította, hogy a kiviteli nyilatkozat a német jogrendszer szerint csak szándéknyilatkozat, és egyáltalán nem indítja meg az illetékes német vámhivatal visszatérítés iránti eljárását.

18 A Bizottság szerint a visszatérítésnek a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésében említett igénylése a kiviteli nyilatkozat e rendelet 3. cikkével összhangban történő benyújtásával valósul meg. A Bizottság e tekintetben hangsúlyozza, hogy a 11. cikk (1) bekezdése keretében "az igényelt visszatérítést a 3. cikk vagy 25. cikk (2) bekezdése szerint megadott információból kiszámított összegnek tekintik."

19 A Bizottság a 3665/87 rendelet céljára is hivatkozik. Úgy érvel, hogy a rendelet nagyrészt elveszti visszatartó erejét, ha a Finanzgericht Hamburg értelmezése érvényesül. Álláspontja szerint a kiviteli nyilatkozat elfogadása azt jelenti, hogy a vámhatóság ellenőrzi a termékeket, és megvizsgálja őket. A megvizsgálás nem sokat érne, és nem lenne visszatartó ereje, ha a bírság nem a kiviteli nyilatkozatban szereplő információkon, hanem a fizetési kérelmen alapulna, amelyet jóval később is be lehet nyújtani. A Finanzgericht Hamburg értelmezése olyan helyzetekhez vezethetne, amelyekben az exportőr téves információkat tartalmazó nyilatkozatot nyújt be, és a visszatérítés iránti külön kérelmét csak később terjeszti elő, amikor már biztos, hogy a hibákat nem fedezik fel.

A Bíróság válasza

20 Kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében előírt bírság alkalmazásának alapja a rendelet 3. cikke szerinti kiviteli nyilatkozat-e, vagy az annak 47. cikke (1) bekezdésében előírt külön fizetési kérelem.

21 Emlékeztetni kell rá, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdése azon gazdasági szereplővel szemben írja elő bírság alkalmazását, aki nagyobb export-visszatérítést igényel, mint amelyre jogosult. A rendelet 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdése úgy rendelkezik, hogy az igényelt visszatérítést a rendelet 3. cikke vagy 25. cikkének (2) bekezdése szerint megadott információból kiszámított összegnek tekintik. A második albekezdés második mondata egyebekben előírja, hogy az igényelt visszatérítés kiszámításakor figyelembe veszik az említett rendelet 47. cikke szerint megadott információt, "amennyiben a visszatérítés a rendeltetési hely szerint változik".

22 Ebből az következik, hogy amikor a visszatérítés nem változik, kizárólag a 3665/87 rendelet 3. cikkére, illetve adott esetben 25. cikkének (2) bekezdésére kell támaszkodni az e rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében igényelt visszatérítés összegének kiszámításakor. Az is következik belőle, hogy a téves információk tényénél fogva az említett 11. cikk (1) bekezdésében előírt bírság alkalmazását kiváltó kérelmet a 3. cikkben, illetve a 25. cikk (2) bekezdésében említett adatokat tartalmazó okmány vagy okmányok képezik, amelyek alapján a visszatérítés összegét kiszámítják.

23 A rendelet 3. cikkének értelmezését illetően rá kell mutatni, hogy amint azt a főtanácsnok indítványának 38. pontjában jelezte, e cikkből nem feltétlenül következik, hogy az igényelt visszatérítés összegét kizárólag a kiviteli nyilatkozatban megadott információ alapján számítják ki. A 3. cikk (5) bekezdése nem határozza meg, hogy milyen elnevezésű okmányt kell benyújtani az export-visszatérítés igénylése céljából. Kizárólag "a kivitelkor felhasznált okmányra" utal. Mi több, a 3. cikk (5) bekezdésének második albekezdése olyan helyzetet ír le, amelyben "a jelen bekezdésben említett okmány a kiviteli nyilatkozat". Ebből az következik, hogy a visszatérítés céljából benyújtandó okmány nem feltétlenül a kiviteli nyilatkozat.

24 Valójában az egyes tagállamok állapíthatják meg belső jogukban azokat a formanyomtatványokat, amelyek a 3665/87 rendelet 3. cikke rendelkezéseinek való megfeleléshez szükségesek. A kivitel során a visszatérítés érdekében felhasználandó okmány belefoglalható egy egységes kiviteli nyilatkozatba, de létezhetnek különböző formanyomtatványok is.

25 Bármi legyen is a belső jogban a visszatérítés céljából felhasznált okmány elnevezése, a 3665/87 rendelet 3. cikkének (5) bekezdése azt követeli meg, hogy ezt az okmányt a kivitelkor, és ne később nyújtsák be. Ebből következőleg ez az okmány nem lehet a rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében előírt fizetési kérelem, mert ez utóbbit a nyilatkozat elfogadását követő tizenkét hónapon belül lehet benyújtani, azaz jóval a kivitel után.

26 A fenti elemzés összhangban van a 3665/87 rendelet szerkezetével, szellemével és céljával. A szerkezetet illetően arra kell rámutatni, hogy a rendelet anyagi jogi és eljárási szabályokat tartalmaz az export-visszatérítéssel kapcsolatban. Amint azt a főtanácsnok indítványának 48. és 50. pontjában megállapította, az említett rendelet 3. és a 11. cikke anyagi jogi szabályokat tartalmaz, és azok a II. cím "Visszatérítésre való jogosultság" elnevezésű 1. fejezetében szerepelnek. Ezzel szemben a rendelet 47. cikkének (1) bekezdése, amely a "Visszatérítések folyósítási eljárása" elnevezésű IV. címben szerepel, csak az exportőr által a visszatérítés érdekében teljesítendő közigazgatási formalitásokat írja elő. A visszatérítés mértéke a visszatérítéshez való jogot megalapozó okmányban szereplő információktól függ, és nem azon technikai jellegű okmányban szereplő információktól, amely ugyan feltétele, de nem jogalapja a visszatérítés kifizetésének. Ebből következőleg a 3665/87 rendelet szerkezetével és az általa felállított rendszerrel összhangban a visszatérítés igénylése a rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendelet 3. cikke, illetve adott esetben 25. cikkének (2) bekezdése alkalmazásával történik, és nem a 47. cikk (1) bekezdésében előírt fizetési kérelem benyújtásával.

27 Ami a 3665/87 rendelet célját illeti, a 2945/94 rendelet első preambulumbekezdéséből az következik, hogy a cél az export-visszatérítések terén tapasztalt szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem (lásd a C-210/00. sz., Käserei Champignon Hofmeister ügyben 2002. július 11-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-6453. o.] 60. pontját). Márpedig ezt a célt veszélyeztetné azon értelmezés, amely szerint érvényesen nyújtható be már kivitt termékekre vonatkozó visszatérítési igény, hiszen az illetékes hatóságoknak már nem állna módjukban e termékeket fizikai ellenőrzés alá vetni, ami pedig szükséges a 3665/87 rendelet céljának eléréséhez. Az a visszatérítés iránti kérelem tehát, amelyet a rendelet 47. cikkének (1) bekezdése ír elő, és amelyet a kiviteli nyilatkozat elfogadását követő tizenkét hónapon belül lehet előterjeszteni, nem tekinthető visszatérítés iránti igénynek a rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében.

28 Azon termékek fizikai ellenőrzése, amelyek tekintetében visszatérítést igényeltek, az export-visszatérítések terén tapasztalt szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem fontos eszköze. E tekintetben rá kell mutatni, hogy ahhoz, hogy a vizsgálat célja teljes mértékben biztosítva legyen, elengedhetetlen, hogy a vizsgálat azután történjen, miután az exportőr a visszatérítés iránti kényszerítő erejű kérelmet benyújtotta. Ahogy azt a Bizottság írásbeli észrevételeiben megállapította, a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében előírt szankciók visszatartó ereje nagyrészt megszűnik, ha a visszatérítés iránti igény a termékek ellenőrzése után is benyújtható. Az exportőr az esetleges ellenőrzés eredményéhez igazíthatná visszatérítési igényét.

29 Ebből az következik, hogy a visszatérítés iránti igények vizsgálatának folyamatát az export-visszatérítések 3665/87 rendelettel létrehozott rendszere szerves részének kell tekinteni. A visszatérítés iránti igényt megtestesítő okmány meghatározásához tehát nem a visszatérítés kifizetésére irányuló, hanem a visszatérítés iránti igény vizsgálati rendszerét kiváltó okmányt kell figyelembe venni.

30 Az előzetes kérdést előterjesztő bíróság az arányosság elvére utalva azt kívánja megtudni, hogy nem minősül-e aránytalannak a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bírság alkalmazása, amikor az exportőr nem igényli a visszatérítés kifizetését, és az illetékes hatóságok azt nem is ítélik oda neki.

31 E tekintetben emlékeztetni kell először is arra, hogy a fent hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ítélet 59-68. pontjában a Bíróság egyszer már arányosnak ítélte a bírságot. A 68. pontban a Bíróság kimondta, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában előírt bírság nem sérti az arányosság elvét, mert nem tekinthető alkalmatlannak a közösségi szabályozás által elérni kívánt cél elérésére, azaz a szabálytalanságok és a csalások elleni küzdelem megvalósítására, sem pedig olyannak, amely meghaladja az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

32 Továbbá rá kell mutatni arra, hogy a 3665/87 rendelet pontosan meghatározott körülményekről rendelkezik, amelyek esetén az alkalmazandónál nagyobb visszatérítést igénylő exportőr elkerülheti a rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében előírt bírság alkalmazását. E rendelkezés harmadik albekezdésének második francia bekezdése szerint a bírság nem alkalmazható "az exportőr ellenőrzésén kívül eső, és a kiviteli nyilatkozatnak vagy a fizetési nyilatkozatnak az illetékes hatóságok által történő elfogadása után bekövetkező körülmények által jellemzett egyes kivételes esetekben, és azzal a feltétellel, hogy az exportőr - közvetlenül azután, hogy e körülmények tudomására jutottak, de a 47. cikk (2) bekezdésében előírt határidőn belül - értesíti ezekről az illetékes hatóságokat, kivéve ha az illetékes hatóságok már megállapították, hogy a kért visszatérítés helytelen volt".

33 Egyértelművé kell azonban tenni, hogy a visszatérítés iránti igény módosítása anyagi jogi, és nem eljárásjogi jellegű. Az ilyen módosítást külön, indokolt okmány benyújtásával kell az illetékes hatóságok tudomására hozni, és nem olyan formanyomtatvány egyszerű benyújtásával, mint amilyen a 3665/78 rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében előírt fizetési kérelem.

34 Végül hangsúlyozni kell, hogy a 3665/87 rendeletnek mind szövegéből, mind pedig céljából az következik, hogy a közösségi jogalkotó nem azután kívánta előírni a rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében előírt bírság alkalmazását, hogy a közösségi költségvetés már elszenvedte az export-visszatérítés kifizetéséből származó pénzügyi veszteséget, hanem az ezt megelőző szakaszban, amikor az exportőr - akár szándékaival ellentétben is - téves információt foglal a visszatérítés iránti kérelmébe.

35 A 2945/94 rendelet harmadik preambulumbekezdése szerint "az exportőr által nyújtott téves tájékoztatás, ha a tévedést nem fedezik fel, alaptalan kifizetéshez vezethet, [...] a tévedés felfedezése esetén teljesen indokolt az exportőrt azzal az összeggel arányos összegű bírsággal sújtani, amelyet akkor kapott volna, ha a tévedést nem fedezik fel [...]". Következésképpen e tekintetben nincs jelentősége annak, hogy az exportőr a kiviteli nyilatkozatban szereplő téves információk felfedezése után nem kérte, és nem is kapta meg a visszatérítést. A 3665/87 rendelet által létrehozott rendszerben annak lehetősége, hogy a téves információk a visszatérítés alaptalan kifizetéséhez vezethetnek, önmagában elegendő a rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében előírt bírság alkalmazásához.

36 A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt kell válaszolni, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett okmányban, azaz a kiviteli nyilatkozatban vagy a kivitelkor felhasznált más okmányban szereplő és esetleg az alkalmazandónál nagyobb visszatérítéshez vezető téves információ megalapozza az említett cikkben előírt bírság alkalmazását. Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha a rendelet 47. cikkében említett fizetési kérelemben kifejezetten kijelentik, hogy az ezen okmányban megjelölt egyes termékek tekintetében nem kérik az export-visszatérítés kifizetését.

A költségekről

37 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

Az 1994. december 2-i 2945/94/EK bizottsági rendelettel módosított, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös részletes szabályai megállapításáról szóló, 1987. november 27-i 3665/87/EGK bizottsági rendelet 11. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett okmányban, azaz a kiviteli nyilatkozatban vagy a kivitelkor felhasznált más okmányban szereplő, és esetleg az alkalmazandónál nagyobb visszatérítéshez vezető téves információ megalapozza az említett cikkben előírt bírság alkalmazását. Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha a rendelet 47. cikkében említett fizetési kérelemben kifejezetten kijelentik, hogy az ezen okmányban megjelölt egyes termékek tekintetében nem kérik az export-visszatérítés kifizetését.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.