A Kúria Mfv.10297/2015/1. számú precedensképes határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 272. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A szakszervezet tisztségviselője felmondásához szükséges egyetértő nyilatkozat pótlására a bíróság részéről akkor kerülhet sor, ha annak megtagadása nyomós közérdeket, a munkáltató különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, feltéve hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.132/2014/13., Szegedi Törvényszék Mf.22351/2014/7., *Kúria Mfv.10297/2015/1.* (BH 2016.4.93)

***********

Mfv.I.10.297/2015/4.

A Kúria a dr. Horváth Péter Károly ügyvéd által képviselt felperesnek az Őriné dr. Gracza Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 8.M.132/2014. szám alatt megindított és másodfokon a Szegedi Törvényszék 2.Mf.22.351/2014/7. számú részítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Kúria a Szegedi Törvényszék 2.Mf.22.351/2014/7. számú részítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes viseli.

I n d o k o l á s

H.R. 2000. január 16-ától állt munkaviszonyban a felperesnél kezdetben betanított gumimunkásként, 2012. január 1-jétől oktató munkakörben. 2008-tól kezdődően szakszervezeti feladatokat látott el, szakszervezeti bizottsági titkárként tevékenykedett. 2012. július 9-én kelt okirattal az alperes munkajogi védelemben részesítendő tisztségviselőnek jelölte meg. A szakszervezeti titkári posztjáról 2013. február 1-jétől lemondott, helyette a szakszervezet A.K. munkavállalót választotta meg szakszervezeti titkárnak.

H.R. tagja a M.G.SZ.-nek mint a szakszervezeti biztosság tisztségviselője. Tagja továbbá az alperes szakszervezeti szövetség, mint a M.G.SZ. legfelsőbb szerve elnökségének.

2014. április 1-jétől az alperes döntése alapján A.K. helyett teljes munkaidejében mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a szakszervezeti tagok után járó munkaidő-kedvezmény terhére.

A felperes 2014. március 12-én kelt okirattal az alperes hozzájárulását kérte H.R. munkavállaló munkaviszonyának létszámleépítéssel történő felmondásához. Indokként arra hivatkozott, hogy az új felvételre kerülő munkavállalók létszámának csökkenése miatt kevesebb az oktatási feladat, ezért az oktató munkakörben foglalkoztatott két fő helyett egy fő is el tudja azt végezni. A szükséges adminisztráció átszervezéssel, egy fővel is ellátható. H.R. 2014. február 17-étől átirányítással szerelő munkakörben dolgozik, ennek lejártát követő időszaktól azonban elzárkózott a munkaszerződése módosításától, melyben a jelenlegi munkabérét ajánlották fel a részére munkaköre kiegészítése mellett.

Az alperes 2014. március 18-án kelt okirattal a felperest arról tájékoztatta, hogy H.R. munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez nem járul hozzá. Indokként előadta, hogy a munkáltató valós célja H.R. munkavállaló eltávolítása, és ezzel a szakszervezet ellehetetlenítése. Több olyan munkaszerződési megoldással is élhetne a munkáltató, amellyel lehetővé válna H.R. továbbfoglalkoztatása, erre irányuló szándéka azonban az alperesnek nincs. A hivatkozott indokok nem valósak, és sértik az egyenlő bánásmódot.

A felperes a keresetében az alperes egyetértő nyilatkozata pótlását kérte H.R. munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez.

Hivatkozása szerint a munkáltató létszáma stagnál, ezért egy fő is el tudja látni az oktatói feladatokat. A két fő oktató közül H.R. a kisebb tapasztalattal rendelkező, aki egyébként az elmúlt két évben nem végzett olyan szakszervezeti tevékenységet, amelynek hiánya a szakszervezet munkáját oly mértékben elnehezítené, hogy aránytalanul nagy terhet jelentene figyelemmel arra is, hogy 2013-ban a szakszervezeti munkaidő kedvezmény terhére 19 napot volt távol.

A felperes a per alatt 2014. április 19-én kelt okiratban ismételten kérte az alperes hozzájárulását H.R. munkaviszonya felmondásához, amelyet a munkavállaló magatartásával összefüggő okra, munkaruha megrongálására kívánt alapítani.

Az alperes 2014. április 15-én kelt válaszlevelében megtett nyilatkozata szerint nem járul hozzá ez okból sem H.R. munkaviszonyának megszüntetéséhez, mert álláspontja szerint a felmondás valódi célja a szakszervezeti képviselő eltávolítása, és mindezzel a szakszervezet ellehetetlenítése. A.K. szakszervezeti titkár visszament dolgozni, helyette a szakszervezeti érdek-képviseleti munkát a munkaidő-kedvezmény terhére H.R. látja el, és nincs más tisztségviselő, aki e munkát elvállalná.

Az alperes a perben a munkáltatónak írt levelekben foglaltakon túl hivatkozott arra is, hogy H.R. 2014. tavaszán igen nagy részvétellel tartott üzemi tanács választások eredményeként az üzemi tanács elnöke lett, továbbá ő az érdekvédelmi munka motorja, és A.K. titkári tisztsége idején is ő volt a szakszervezet operatív irányítója.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.132/2014/13. számú ítéletével H.R. szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának felmondással való megszüntetéséhez az alperes hozzájáruló nyilatkozatát pótolta. Kötelezte az alperest a felperes javára perköltség megfizetésére, megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Megállapította, hogy a felperes az adóhatóságtól eljárási illetéket igényelhet vissza.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperest terhelte a perben annak bizonyítása, miszerint az egyetértés megtagadásának indoka valós, és rendeltetésszerű joggyakorlásnak minősül. E körben a megtagadó okiratban írt indokokat kell vizsgálni.

Kiemelte, hogy az alperes nyilatkozatában a felperes által megjelölt okokat nem tartotta valósnak állítva, hogy H.R. munkaviszonyának megszüntetése a szakszervezeti tevékenységet elnehezítené. Ezen állítását azonban nem bizonyította. E körben az elsőfokú bíróság értékelte, hogy a M.G.SZ.-nek 430 tagja van, míg a szakszervezeti bizottság 14 főből áll. Ebből arra a következtetésre jutott, miszerint feltételezhető, hogy az alapszervezet rendelkezik H.R.-n kívül is megfelelő szakszervezeti tevékenységet ellátni képes munkavállalóval. Utalt arra is, hogy az alperes megtagadó nyilatkozatában csak azt indokolta, hogy miért lenne indokolatlan H.R. munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése. Jelen pernek a tárgyát azonban nem képezhette a tervezett felmondás jogszerűségének a felülvizsgálata.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Törvényszék 2.Mf.22.351/2014/7. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és H.R. munkavállaló munkaviszonyának létszámleépítéssel történő felmondásához szükséges alperesi egyetértő nyilatkozat pótlására irányuló kereseti kérelmet elutasította. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot az eljárás további folytatására, és új határozat hozatalára utasította. Kötelezte a felperest az alperes javára első- és másodfokú együttes részperköltség megfizetésére.