A Kúria Bfv.1464/2014/6. számú precedensképes határozata rablás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 373. §, 423. §, 426. §] Bírók: Akácz József, Kónya István, Varga Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Az a jogkérdés, hogy történt-e közokirat-hamisítás vagy sem, e tényállás alapján, és nem a rendelkezésre álló bizonyítékok felülmérlegelésével kialakított védői álláspont alapján döntendő el. Az indokolási kötelesség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozat(ok)ból kitűnik az eljárt bíróság(ok)nak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel és/vagy intézkedéssel kapcsolatban - mire alapozta.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.584/2011/81., Fővárosi Ítélőtábla Bf.80/2012/28., Kúria Bfv.228/2013/17. (BH 2014.3.70), *Kúria Bfv.1464/2014/6.* (BH+ 2015.6.242)

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.464/2014/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év február hó 17. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt V. Á. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a M. Cs. T. III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 9.B.584/2011/81. számú, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.80/2012/28. számú ítéletét M. Cs. T. III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2012. február 10. napján kelt 9.B.584/2011/81. számú ítéletével M. Cs. T. III. rendű terheltet az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban régi Btk.) 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő felbujtóként elkövetett csalás bűntette, és a régi Btk. 274. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző 2 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 6 év 10 hónapi börtönbüntetésre és 8 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság a III. rendű terheltet az ellene a régi Btk. 176. § (1) bekezdésébe ütköző magánlaksértés vétsége miatt, valamint a 175. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő személyi szabadság megsértésének bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet ellen az ügyész valamennyi terhelt terhére téves minősítés miatt és a büntetés súlyosítása végett, míg a III. rendű terhelt és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2012. november 21-én jogerős 3.Bf.80/2012/28. számú ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és az I. rendű, II. rendű, illetve III. rendű terhelt vagyon elleni bűncselekményét a régi Btk. 321. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő rablás bűntettének minősítette, amelyet az I. rendű és II. rendű terhelt társtettesként, míg M. Cs. T. III. rendű terhelt felbujtóként követett el. A III. rendű terhelt halmazati főbüntetését 9 évi fegyházbüntetésre súlyosította, míg egyebekben az ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő.

A III. rendű terheltnek tudomására jutott, hogy Á. I. sértett jelentős értékű numizmatikai gyűjteménnyel rendelkezik. Ezt elmondta az I. rendű és II. rendű terheltnek, majd megállapodtak abban, hogy a gyűjteményt oly módon fogják megszerezni, hogy utóbbiak hivatalos ügyben eljáró rendőröknek adják ki magukat.

Ennek érdekében a III. rendű terhelt rendőri láthatósági mellényeket, rendőrségi baseball sapkákat, bilincset szerzett, majd az I. rendű és II. rendű terhelt részére a fényképük felhasználásával hamis rendőrségi igazolványt készíttetett, és egy házkutatási jegyzőkönyv blankettát is beszerzett, amelyeket átadott terhelt-társainak.

2010. április 13-án 18.30-kor az I. rendű és II. rendű terhelt a sértettet a háza előtt megvárta, majd közölték vele, hogy felmerült annak a gyanúja, miszerint bűncselekményből származó értékek vannak a birtokában.

A sértett a terhelteket beengedte a lakásába, ahol a II. rendű terhelt a sértettet végigmotozta, majd a kezét hátrabilincselte. Ezt követően a terheltek felszólították, hogy mutassa meg az érmegyűjteményét, mert azt át kell nézniük. A sértett, aki abban a hiszemben volt, hogy igazi rendőrökkel van dolga, közölte, hogy a földszinti fürdőszobában lévő cirkóban van a széf kulcsa.

A terheltek a széfet kinyitották, az értékeket kipakolták és azokkal a helyszínről távoztak. A sértettet megbilincselve a helyszínen hagyták, őt másnap az ismerőse szabadította ki.

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a terheltek összesen 603.520.000 forint kárt okoztak, amelyből az eljárás során 61.397.000 forint a lefoglalással és kiadással megtérült.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet 5. oldal első bekezdésének második mondata helyébe az alábbi részt illesztette.

"M. Cs. T. III. rendű vádlott ismerősei körében társakat keresett a bűncselekmény elkövetéséhez, köztük K. F-et, de ő azonnal elzárkózott és ajánlatát visszautasította. M. Cs. T. III. rendű vádlott találkozott V. Á. I. rendű és D. Sz. G. II. rendű vádlottakkal is, akiknek elmondta, hogy Budapesten lakik egy idős műgyűjtő, akihez magukat rendőrnek kiadva be kell menni és a numizmatikai gyűjteményét el kell hozni, mely tárgyak értékesítéséhez felajánlotta segítségét. M. Cs. T. III. rendű vádlott ekkor közölte azt is, hogy az elkövetéshez szükséges rendőrigazolványt, rendőrségi sapkát, láthatósági mellényt és bilincset is tud szerezni. V. Á. I. rendű és D. Sz. G. II. rendű vádlottak beleegyeztek abba, hogy a bűncselekményt elkövetik."

A tényállás 5. oldal utolsó bekezdését annyiban helyesbítette, hogy a "vádlottak által elvitt numizmatikai gyűjtemény és egyéb értéktárgyak összértéke legalább 540.000.000 forint, a megtérült kár értéke 60.692.000 forint, a K. Cs-től lefoglalt és a sértett részére visszaadott aranyérmék értéke 3.450.000 forint".

A jogerős ítélet ellen korábban V. Á. I. rendű terhelt védője és D. Sz. G. II. rendű terhelt, valamint védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A Kúria a 2013. november 12-én kelt Bfv.III.228/2013/17. számú végzésével a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.

A jogerős ítélet ellen ezúttal M. Cs. T. III. rendű terhelt védője jelentett be felülvizsgáltai indítványt, a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással.

A védő álláspontja szerint a III. rendű terhelt terhére a közokirat-hamisítás bűntettének megállapítása