A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30526/2018/49. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 44/A. § (2) bek., (2) bek., 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 11. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 25. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Torma-Pethő Anasztázia

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a személyesen eljáró felperes neve (felperes címe) felperesnek Dr. Bordás Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe) által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) alperes ellen helyi adó ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv. szám: BP/1008/07599-4,5/2017.) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - melybe az alperes pernyertessége érdekében Gál és Társai Ügyvédi Iroda (alperesi beavatkozói képviselő címe) által képviselt alperesi beavatkozó neve (alperesi beavatkozó címe) beavatkozott - meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,- (húszezer) forint, az alperesi beavatkozónak 20.000,- (húszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az állami adó- és vámhatóság külön felhívására fizessen meg 73.100,- (hetvenháromezer-egyszáz) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 1/1 arányú tulajdonában áll a Budapest, XII. kerület ... és ... helyrajzi számú, természetben ... szám alatt található "kivett beépítetlen terület" megnevezésű ingatlan. A két ingatlanon, a két telek találkozásánál található egy négy szintes épület: alagsor, két emelet és tetőtéri szint.

... (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2015. szeptember 21. napján felszólította felperest telekadó bevallás benyújtására. Felperes a felhívásnak eleget tett, 2015. november 10-én benyújtotta a telekadó bevallását, melyben akként nyilatkozott, hogy a telken épület nem található. Az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére 535.000,- forint telekadót állapított meg. A határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt, melyet az alperes elutasított és az elsőfokú határozatot helyben hagyta.

Az elsőfokú adóhatóság tudomására jutott, hogy a perbeli két ingatlanon elhelyezkedő felépítmény a felperes tulajdonát képezi, ezért 2016. június 13. napján ... számú megbízólevéllel a ... és .... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan kommunális adó, építményadó és telekadó vonatkozásában bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendelt el 2011-2016. adóévek vonatkozásában.

Az elsőfokú adóhatóság 2017. május 9. napján kelt ... számú határozatában 2012-2016. évre vonatkozóan kommunális adónemben 363.000,- forint adókülönbözetet állapított meg, mely teljes egészében adóhiánynak minősült. A megállapított adóhiány után 181.750,- forint adóbírságot, valamint 32.948,- forint késedelmi pótlékot állapított meg felperes terhére. 2012-2016. adóévek vonatkozásában építményadó adónemben 854.985,- forint adókülönbözetet állapított meg, mely teljes egészében adóhiánynak minősült. A megállapított adóhiány után 427.492,- forint adóbírságot, valamint 75.149,- forint késedelmi pótlékot állapított meg felperes terhére. Telekadó adónemben felperes terhére adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot nem állapított meg az elsőfokú adóhatóság. 2011. adóév vonatkozásában mindhárom adónem tekintetében elévülést állapított meg. Indokolásában hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 7. pontjára, 14. § (1)-(2) bekezdésreire, 52. § 5., 6., 47., 9. pontjaira, 11. § (1), (3) bekezdéseire, 20. § (1), (2), (3) bekezdéseire, az építményadóról szóló 23/1996. (XII. 4.) Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Építményadó Rendelet) 6. § (1)-(2) bekezdésére, 7. § (1)-(2) bekezdéseire, a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 20/2006. (XII.13.) Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzata rendelet (a továbbiakban: Kommunális Rendelet) 2. § (1) bekezdés a) pontjára, (2) bekezdésére, 5. §-ára, 6. §-ára, 8. § (2) bekezdésére, a telekadóról szóló 26/2010. (XII.14.) Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat rendeletére (a továbbiakban: Telekadó Rendelet) 4. § (1) bekezdés a) pontjára, (2) és (4) bekezdésére, 6. §-ra, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 25. § (1) bekezdés c) pontjára, 125. § (2) bekezdésére. Az elsőfokú adóhatóság a rendelkezésére álló tervrajzok alapján megállapította, hogy az épületben három lakásra használatbavételi engedélyt megadták; emellett három garázs és az alagsorban szárító, mosó, mosdó, szauna, zuhanyzó, mosdó helyiség került kialakításra, mely az önkormányzati rendeletek alapján adókötelezettség alá esik.

Felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2017. szeptember 4. napján kelt BP/1008/07599-4, 5/2017. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta akként, hogy az elsőfokú határozat rendelkező részét kiegészítette. Telekadó adónemben 2012-2016. adóévekre vonatkozóan 309.750,- forint telekadó adókülönbözetet állapított meg a felperes javára. Építésadó adónemben számítási hiba miatt a garázsok után 2016. évre megállapított építményadó különbözetének összegét 121.136,- forintban állapította meg, az építményadó különbözet a 69 m2 hasznos alapterületű garázsok után 563.391,- forint, az egyéb nem lakás céljára szolgáló építmények után mindösszesen 854.893,- forint, mely teljes egészében adóhiánynak minősült. Az adóhiány összege után 427.447,- forint adóbírságot állapított meg. Az építményadó adóhiány után kiszabott késedelmi pótlékra vonatkozó megállapítást megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot késedelmi pótlékszámítás tekintetében új eljárás lefolytatására utasította, egyebekben az elsőfokú határozatot kiegészített jogi indokolással helybenhagyta.

A három garázs után összesen 563.480,- forintot a felperes terhére szóló adókülönbözetet állapított meg az elsőfokú adóhatóság, mely számítási hiba következtében 2016. adóév tekintetében 121.136,- forintra módosult, melyre tekintettel 2012-2016. adóévek vonatkozásában mindösszesen 563.391,- forint lett az adókülönbözet, mely teljes egészében adóhiánynak minősült. A 19 m2 hasznos alapterületű mosókonyha, és a 15 m2 alapterületű szauna után összesen 291.500,- forint építményadó adókülönbözetet állapított meg, mely teljes egészében adóhiánynak minősült. Kiemelte, hogy a telek azon része adóköteles, mely épülettel, épületrésszel nincs beépítve, és a Htv. 19. §-a pontja szerint az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész mentes az telekadó alól. Nincs olyan adótárgy, amellyel kapcsolatban akár több adónemben is adókötelezettséget állapított volna meg az elsőfokú adóhatóság; a kommunális adó tárgya a lakás, az építményadó tárgya a lakásnak nem minősülő építmény, a telekadó tárgya a telek. Határozatában az alperes levezette, hogy a telek teljes területe 1085 m2, melyből az épülettel, építménnyel lefedett területtel (281,7 m2) csökkentve a telekadó alapja 822,3 m2, melyből a Htv. 19. §-a alapján levonható az épület, építmény hasznos alapterületet (448 m2), így a telekadó alapja 354,3 m2 . A telekadó mértéke a Telek Rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja alapján 150,- forint/m². Mindezekre tekintettel a felperes javára 269.275,- forint telekadó adókülönbözet tárt fel, melyről az elsőfokú adóhatóság nem rendelkezett, ezért az alperes az elsőfokú határozatot e tekintetben megváltoztatta és kiegészítette. Az adóbírság mértékének meghatározása során felperes javára szolgáló körülményt nem értékelt, a terhére pedig súlyosító körülményként értékelte, hogy a bevallási kötelezettségének teljesítésével több mint egy évet késett. Más adótárgy tekintetében már adóalanynak minősült, a felperes több lakás vonatkozásában mulasztott. Építményadó esetében a feltárt adóhiány mértékére tekintettel a felperes mulasztásából eredő érdeksérelem jelentős, mivel az 500.000,- forintot meghaladja. A felperes bevallási kötelezettségével több mint egy évet késett és több lakás vonatkozásában mulasztott. Építményadó vonatkozásában a késedelmi pótlékot az adóhatóság 2016. október 5-ig és nem a jegyzőkönyv keltének napjáig számította fel. Ezért a késedelmi pótlék megállapítására vonatkozó rendelkezéseit megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította.