BH 2002.9.346 A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett megvalósul, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjének tudomása van a felszámolási eljárás megindításáról, az ezt elrendelő végzés közzétételéről, ennek ellenére a jogszabályban előírt kötelezettségeinek az ott előírt határidő alatt nem tesz eleget, és ezáltal a felszámolás eredményét - akár eshetőleges szándékkal - meghiúsítja [Btk. 290. § (5) bek., 1986. évi 11. tvr. 15. § (4) bek., 1991. évi IL. tv 31. §, 82. § (2) bek.].

A kerületi bíróság az 1998. április 14. napján kelt ítéletével a terheltet a felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett miatt ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.

A megállapított tényállás lényege a következő.

Az 1990. december 20-án kelt társasági szerződéssel a terhelt és két társa létrehozták a F. Filmgyártó és Forgalmazó Kft-t. A cégbíróság 1991. október 4. napján kelt végzésével elrendelte a kft. nyilvántartásba vételét, melynek ügyvezető igazgatója a a terhelt volt.

Az M. F. Vállalat jogi képviselője 1991. december 12. napján felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet terjesztett elő a bíróságon a társaság ellen. A bíróság gazdasági kollégiuma 1994. november 4. napján kelt végzésével megállapította a kft. fizetésképtelenségét. Az 1995. május hó 29. napján hozott végzésével pedig elrendelte a kft. felszámolását és a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Felszámolóként a R. Rt.-t jelölte ki. A bíróság felszámolás közzétételét elrendelő végzése 1995. június 22. napján jelent meg. A terhelt és a R. Rt. képviseletében eljáró felszámolóbiztos találkozására az 1995. október 12. napján megtartott felszámolási nyitó értekezleten került sor. Ott a terhelt előadta, hogy a cég 1991 év végétől nem folytat tevékenységet, tevékenységzáró mérleg nem készült. Egyben vállalta, hogy 1995. október 27. napjáig átadja a felszámolónak az alábbi iratokat: bankszámlaszerződést, csekkfüzetet, házi pénztárt, a bélyegzőket, korábbi bírói végzéseket, leltárt, az utolsó APEH- és TB- vizsgálati jegyzőkönyvet, a tartozások és kinnlevőségek listáját, fizetési meghagyásokat. Vállalta továbbá, hogy megkísérli a volt főkönyvelő segítségével a tevékenységzáró mérleg elkészítését.

A terhelt a kft. volt könyvelője részére 1995. november 15. napján adott meghatalmazást, amely szerint a nevezett a kft. felszámolási eljárásában helyette és nevében eljárjon, és teljes joggal képviselje. A felszámolóval történő következő találkozón a terhelt helyett a kft. volt könyvelője jelent meg, és megbeszélte a felszámolóbiztossal a felszámolás érdemi megindítása érdekében elvégzendő feladatokat, egyben vállalta, hogy a szükséges iratokat 1996. január 30-i határidővel elkészíti. A főkönyvelő a felszámolóbiztossal történt egyeztetéseiről, anyagok átadásáról folyamatosan tájékoztatta a terheltet.

A felszámolóbiztos 1996. június 10. napján feljelentést tett a terhelt mint az F. Kft. volt ügyvezetője ellen arra hivatkozással, hogy a nevezett többszöri sürgetése ellenére a felszámolás lefolytatásához szükséges iratokat nem bocsátotta a rendelkezésére. Közölte, hogy a felszámolás az iratok hiánya miatt nem bonyolítható le, ezért 1996. június 13. napján kelt levelében a bíróságtól a kft. egyszerűsített felszámolásának elrendelését kérte. Az említett bíróság gazdasági kollégiuma 1996. július 9. napján meghozott végzésével elrendelte a kft. egyszerűsített felszámolási eljárását azzal, hogy a végzés előzetesen végrehajtható.

Az eljárt elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése kapcsán a következő álláspontra helyezkedett. A terhelt terhére rótt bűncselekmény szándékos bűncselekmény, amiből következik, hogy az elkövető szándékának át kell fognia az eredményt is. Nevezetesen a felszámolás eredményének részben vagy egészben történő meghiúsítását, vagyis azt, hogy a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A terhelt az adott esetben minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a felszámolási eljárás lefolytatható legyen. Az a körülmény pedig, hogy a meghatalmazás alapján eljáró volt főkönyvelőtől a felszámolóbiztos megkapta-e vagy sem az iratokat, a terhelt büntetőjogi felelősségét nem érinti. Következésképpen a bűnösség megállapítására nem kerülhet sor.

Az ügyészi fellebbezés kapcsán eljárt másodfokú bíróság az 1999. október 5. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terheltet bűnösnek mondta ki felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntettben, ezért 3 hónapi - végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Kötelezte a jövőben felmerülő bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság által hiánytalanul megállapított tényállást pontosította a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjával. Ezzel a kiegészítéssel a másodfokú bíróság a kerületi bíróság által megállapított tényállást irányadónak elfogadta. Megállapította, hogy az elkövetés időpontjára tekintettel a felszámolási eljárást az 1986. évi 11. tvr. alapján kellett lefolytatni. E jogszabály 15. §-ának (5) bekezdése félreérthetetlenül csak a gazdálkodó cég vezető tisztségviselőjére ró kötelezettséget, így többek között a közzétételtől számított 30 napon belül leltárral alátámasztott zárómérleg, eredmény-kimutatás és adóbevallás elkészítését és a felszámoló részére történő átadását. A gazdálkodó szervezet vezetője felel az előírások betartásáért, így meghatalmazott bevonásával a kötelezettségei és a felelőssége nem szűnnek meg. A volt főkönyvelő nyomozati eljárásban tett kijelentései szerint tőle a terhelt sem leltár, sem mérleg készítését nem kérte, noha tudta, hogy a felszámolási eljárás lefolytatásához arra szükség van, de ezeket a dokumentumokat nem is tudta volna elkészíteni.

A fentiekből a másodfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a terhelt a tényállásban rögzített magatartásával - mindenekelőtt azzal, hogy az iratokat a jogszabály és a felszámoló által megállapított határidő alatt nem bocsátotta a felszámoló rendelkezésére - szándékosan meghiúsította a felszámolási eljárás sikeres lefolytatását.