1986. évi 11. törvényerejű rendelet

a felszámolási eljárásról

Általános rendelkezések

1. § (1)[1] E törvényerejű rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetekre terjed ki.

(2)[2] E törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a gazdasági társaságokra, ha jogutód nélküli megszűnésük esetén a külön jogszabályok szerint végelszámolásnak van helye.

2. § E törvényerejű rendelet alkalmazásában:

a)[3] gazdálkodó szervezet az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek vállalata (Ptk. 70. §), a leányvállalat és a pénzintézet (Ápt. 31-33. §).

b) hitelező az a jogi személy és magánszemély, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben vagyoni követelése van.

3. § (1)[4] Felszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás megindításakor rendelkezik, továbbá az a vagyona, amelyet a felszámolási eljárás tartama alatt szerez. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni leányvállalata vagyonát, valamint tröszt felszámolása esetén a tröszti vállalatok vagyonát is, továbbá ha a gazdálkodó szervezet gazdasági társaságban vesz részt, az annak vagyonából a gazdálkodó szervezetet megillető vagyoni hányadot.

(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében, tartós használatában) levő ingó és ingatlan, valamint vagyoni értékű jog, továbbá mezőgazdasági szövetkezet (1967. évi III. törvény 2. §) esetében a beviteli kötelezettség alapján a szövetkezet közös használatába került és az állam által ingyenesen, határidő nélküli használatra átengedett ingatlan. Nem minősül a gazdálkodó szervezet vagyonának az a föld, amelyet tartós használatba adott.

(3) A hitelező a felszámolási eljárás során - legkésőbb az eljárás befejezéséig - a bíróság előtt megtámadhatja a gazdálkodó szervezetnek i felszámolás megindítását megelőző hat hónap alatt, továbbá a felszámolási eljárás közzétételéig kötött szerződéseit, ha azok a hitelezők követelésének kielégítését veszélyeztetik.

4. § (1)[5] A felszámolás a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó eljárás.

(2) A felszámolási eljárásban

a) félbeszakadásnak nincs helye,

b) szünetelésre csak a gazdálkodó szervezet és valamennyi hitelező megegyezése alapján kerülhet sor,

c) a bíróság az eljárást csak e törvényerejű rendeletben meghatározott esetben függesztheti fel,

d) a felszámolási eljárás befejezéséről és tartós fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről szóló jogerős végzést törvényességi óvás folytán nem lehet megváltoztatni vagy hatályon kívül helyezni; a Legfelsőbb Bíróság csak a törvénysértést állapíthatja meg.

(3)[6] A felszámolási eljárás során bármikor helye van a hitelezők és a gazdálkodó szervezet közötti egyezségnek.

(4) A felszámolási eljárásban egyebekben - az e törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel - a nemperes eljárás és a Polgári Perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

[7]

5. §[8]

6. §[9]

A felszámolási eljárás megindítása

7. § (1)[10] A felszámolási eljárás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelen.

(2)[11] Egyszerűsített felszámolási eljárásnak van helye, ha - a gazdasági társaság kivételével - a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnéséről a külön jogszabályok szerint határozatot hoztak.

(3)[12] Fizetésképtelen a gazdálkodó szervezet, ha

a) tartozásai meghaladják a vagyonát, vagy

b) a vele szemben támasztott követelések végrehajtása eredménytelen volt,

c) fizetéseit megszüntette.

(4)[13] A felszámolási eljárás kérelem alapján indul meg.

8. § (1)[14] Ha - a gazdasági társaság kivételével - a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnik meg, a megszüntető határozatot hozó szerv a határozat hozatalával egyidejűleg köteles kérni a bíróságtól az egyszerűsített felszámolási eljárás megindításának közzétételét. A megszűnést kimondó határozatban gondoskodni kell a felszámoló kijelöléséről is.

(2)[15] Fizetésképtelenség címén a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérheti, a gazdálkodó szervezet pedig köteles kérni. A kérelemben a fizetésképtelenség tényét valószínűsíteni kell.

(3)[16]

(4)[17] Fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet vezetője (elnök, igazgató, ügyvezető) 8 napon belül köteles kérni a bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását. A bejelentés elmulasztásáért felelősséggel tartozik. A gazdálkodó szervezet vezetője a kérelem benyújtásával egyidejűleg- legfeljebb 8 napos határidővel - köteles a gazdálkodó szervezet vezető testületét összehívni, illetőleg alapító szervét, tröszti vállalat esetén a trösztöt értesíteni.

(5)[18]

(6)[19] Ha a felszámolási eljárás lefolytatását nem a gazdálkodó szervezet kérte, a bíróság a kérelem benyújtásáról értesíti a gazdálkodó szervezetet.

(7)[20] A 7. § (2) bekezdése alapján nem köteles kérni önmaga ellen a felszámolási eljárás lefolytatását a gazdálkodó szervezet, ha fizetőképességének helyreállítása érdekében adósával szemben - legalább a vele szemben támasztott követelések mértékét elérő igény érvényesítése érdekében - felszámolási eljárást kezdeményezett, vagy bírósági végrehajtási eljárás megindítása érdekében kérelmet nyújtott be a bírósághoz, illetve hitelezőjével a követelés teljesítési határidejének vagy a fizetés módjának módosításában megállapodott.

9. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő, vagy

b)[21]

c) egyértelműen megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezet tartós fizetésképtelensége nem áll fenn.

(2) Az elutasító végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(3)[22] Ha a felszámolási eljárás lefolytatását fizetésképtelenség miatt kérték, és a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, a kérelemről a bíróság értesíti az állami szanálási eljárás elrendelésére jogosult szervet.

Fizetésképtelenség megállapítása[23]

10. § (1) A bíróság a kérelem alapján megvizsgálja a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, hitelképességét, a vele szemben támasztott követeléseket és azok végrehajthatóságát.

(2)[24] A bíróság a fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát végzéssel állapítja meg. A végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

11. § (1)[25] Fizetésképtelenség megállapítása esetén a bíróság

- az állami szanálásról szóló 79/1988. (XII. 7.) MT rendelet 1. §-ában meghatározott gazdálkodó szervezet esetében

- megkeresi az állami szanálási eljárás elrendelésére jogosult szervet annak 15 napon belüli közlése iránt, hogy

kívánja-e a gazdálkodó szervezetet szanálni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a bíróság megkeresése után meghiúsult az állami szanálási eljárás és emiatt új felszámolási eljárás indult.

(2) Az állami szanálási eljárás megindítása esetén a bíróság a felszámolási eljárást megszüntet

(3) Az eljárást felfüggesztő, illetőleg megszüntető végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(4)[26]

A felszámolási el járás megindításának közzététel

12. § A bíróság a felszámolási eljárás megindítását a Magyar Közlönyben közzéteszi, ha

a) a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozólag a külön jogszabályok szerint határozatot hoztak, illetőleg

b) a tartós fizetésképtelenség tényének megállapítását követően állami szanálásra nem kerül sor.

13. § A közzétételnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság nevét,

b) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,

c) a felszámolási eljárás megindítását eredményező kérelem benyújtásának időpontját,

d) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a Magyar Közlöny megjelenésétől számított harminc napon belül jelentsék be,

e) a felszámoló nevét, székhelyét,

f) az egyéb lényeges körülményeket.

14. § A felszámolási eljárás közzétételéről a bíróság értesíti:

a) az alapító (létesítő) szervet,

b) az ágazati minisztériumot (országos hatáskörű szervet),

c) a piacfelügyeletet gyakorló szervet,

d) a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet,

e) a pénzügyminisztert,

f) külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet esetében a külkereskedelmi minisztert,

g) a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságát,

h) a cégjegyzéket vezető bíróságot, ha a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékbe bejegyezték,

i) a felszámolással érintett ingatlanok fekvése szerint illetékes földhivatalt,

j) az adóhatóságot,

k) a gazdálkodó szervezet pénzforgalmi (elszámolási) számláját vezető pénzintézetet,

l) az illetékes iparági-ágazati szakszervezetet és a megyei (budapesti) szakszervezeti tanácsot,

m) a Magyar Kereskedelmi Kamarát,

n) feladatkörük szerint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit,

o) a törzskönyvi nyilvántartó hatóságot.

p)[27] a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervet.

15. § (1)[28] A bíróság - az egyszerűsített felszámolási eljárás esetét kivéve - a gazdálkodó szervezet meghallgatása után kijelöli a felszámolót, akit erről a felszámolási eljárás közzétételével egyidejűleg értesít.

(2)[29] Azok körét, akik felszámolóként jelölhetők ki, a Minisztertanács állapítja meg.

(3) A gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolási eljárás megindításának közzétételét követően haladéktalanul köteles a dolgozókat az eljárásról tájékoztatni.

(4) A gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás közzétételének napjával számított leltárral alátámasztott mérleget és eredménykimutatást köteles a felszámolás közzétételétől számított harminc napon belül a felszámolónak átadni.

16. § (1) A felszámolás közzétételével

a) megszűnnek az alapító (létesítő) szervnek a gazdálkodó szervezet vagyonával és megszüntetésével kapcsolatos jogai;

b) a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket csak a felszámoló tehet.

(2)[30]

17. § (1) A felszámolási eljárás közzétételével a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik, de a gazdálkodó szervezettel szemben a - a szerződésben kikötött kamat kivételével - kamat nem érvényesíthető.

(2) A felszámolási eljárásban beszámításnak csak ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében van helye.

(3)[31] A gazdálkodó szervezet ellen a felszámolási eljárás közzétételekor folyamatban levő - felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat fel kell függeszteni és az iratokat a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak kell megküldeni.

(4)[32] A felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést - ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a választottbírósági eljárásokra, amelyekben legalább az egyik fél külföldi. Ez a szabály nem érinti a hitelezőknek azt a kötelezettségét, hogy követeléseiket a bíróságnál bejelentsék [13. § d) pont].

Egyezségi tárgyalás

18. § (1)[33] Fizetésképtelenség miatt indult eljárás esetén a bíróság egyezségi tárgyalást tűz ki.

(2) Az egyezségi tárgyaláson a kielégítési elsőbbséget élvező követelések [30. § (1) bek. a)-c) pont] jogosultjai nem vehetnek részt.

19. § Az egyezségi tárgyalás során a bíróság - figyelembe véve a kielégítési elsőbbséget élvező követeléseket - meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét.

20. § Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a követelések

a) kielégítésének sorrendjében,

b) teljesítési határidejének módosításában,

c) kielégítésének arányában.

21. § Egyezségre csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezségi tárgyaláson részvételre jogosult hitelezők kétharmada,hozzájárul, és követelésük az egyezségi tárgyaláson részvételre jogosultak összes követelésének a felét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - a kielégítési elsőbbséget élvező követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed.

22. § (1)[34] Ha az egyezség folytán gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja.

(2) Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(3)[35] A fizetésképtelenségnek egyezség folytán történt megszűnését a bíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

A felszámoló eljárása

23. § (1) A felszámoló jogosult a gazdálkodó szervezet által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani: erről a piacfelügyeletet gyakorló szervet előzetesen tájékoztatnia kell. Amennyiben a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az eljárás keretében az elállás, illetőleg a felmondás közlésétől számított harminc napon belül érvényesíthető.

(2) A felszámoló nem gyakorolhatja a felmondás, illetőleg az elállás jogát a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre fennálló bérleti szerződések, a bérleti és szerződéses üzemeltetésre vonatkozó szerződések, a tartási és az életjáradéki szerződések, továbbá a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységével összefüggő kölcsönszerződések tekintetében.

24. § (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezet követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti és vagyonát - a jogszabályok keretei között - értékesíti. Szövetkezet felszámolása esetén a felszámoló köteles megkísérelni a vagyonnak szövetkezet részére való értékesítését.

(2) A vagyontárgyakat a forgalomban elérhető legmagasabb áron kell értékesíteni.

(3) A felszámoló köteles megkísérelni - a jogszabályok keretei között - a beviteli kötelezettség alapján mezőgazdasági szövetkezet közös használatába került ingatlannak más gazdálkodó szervezet részére való átadását.

25. § (1) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról.

(2) A felszámoló feladata gondoskodni a gazdálkodó szervezet - művelési kötelezettség alá eső - földjének megműveléséről.

(3) A felszámoló a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló dolgozókkal kapcsolatos intézkedések megtételére a külön jogszabályok rendelkezései szerint köteles. A szakszervezetnek a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogai a felszámoló intézkedéseivel kapcsolatban is irányadók.

26. § (1)[36] A hitelezők érdekeik védelme céljából maguk közül képviselőt, illetőleg képviselőket választhatnak.

(2) A hitelezők képviselője figyelemmel kíséri a felszámoló tevékenységét, kérelmére a felszámoló az eljárásról a képviselőt köteles tájékoztatni. Érdeksérelem, jogsérelem esetén a hitelezők - elsősorban képviselőjük útján - kifogással élhetnek a bíróságnál. Ez a jog a gazdálkodó szervezetet is megilleti.

27. § (1) A bíróság a kifogást a beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles elbírálni; az erre vonatkozó végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül a hitelezők (képviselőjük), illetőleg a gazdálkodó szervezet fellebbezéssel élhetnek.

(2) A bíróság a hitelezők (képviselőjük), illetőleg a gazdálkodó szervezet kifogására vagy hivatalból új eljárást is elrendelhet, az eredeti állapotot helyreállíthatja, valamint a sérelmes helyzetet más módon orvosolhatja.

28. § (1) A felszámolás befejezésekor a felszámoló a bíróság részére felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít.

(2) A felszámolási zárómérleg tartalmazza:

a) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet adósai által fizetett összegeket,

b) a gazdálkodó szervezet vagyontárgyainak értékesítéséből befolyt összeget,

c) a gazdálkodó szervezet megmaradt vagyontárgyainak, valamint harmadik személlyel szemben fennálló követeléseinek értékét,

d) a gazdálkodó szervezettel szemben támasztott követeléseket,

e) a folyamatban levő választottbírósági eljárásban érvényesített követeléseket,

f) a felszámolási eljárás során felmerült költségeket.

A felszámolási eljárás befejezése

29. § (1) A bíróság a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat kézhezvételétől számított nyolc napon belül tárgyalást tűz ki. A tárgyalásra megidézi a hitelezőket, a felszámolót és az eljárásban érdekelt más jogi személyeket, illetőleg magánszemélyeket, továbbá a gazdálkodó szervezetet, és részükre kézbesíti a zárómérleget, valamint a vagyonfelosztási javaslatot.

(2) Ha a felszámolási eljárásban résztvevők közül bármelyik fél a zárómérlegben foglaltakat, illetőleg munkadíj, tartásdíj, életjáradék, baleseti ja, a bíróság további bizonyítást rendelhet el.

30. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a)[37] a felszámolási eljárás során felmerült költségek, valamint a felszámolási eljárás megindítása után a munkabérre, munkadíjra, valamint az állatok takarmányozására nyújtott hitel, továbbá a felszámolási eljárás közzététele után bármely célra nyújtott hitel (a továbbiakban együtt: költség);

b) a gazdálkodó szervezetet terhelő munkabér, illetőleg munkadíj, tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék, táppénz, a mezőgazdasági szövetkezetet terhelő társadalombiztosítási ellátás és földjáradék, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti;

c)[38] az 1987. december 31. napját követően kibocsátott kötvény kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése, így különösen a hibás teljesítésből és a kártérítésből eredő követelések;

d)[39] zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt hat hónappal kikötötték;

e) egyéb követelések.

(2) Ha a vagyon a költség és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség kielégítését követően az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni.

(3) Ha az (1) bekezdés d), illetőleg e) pontjában szereplő követelések kielégítésére elegendő fedezet nincs, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először a d), majd a fennmaradó összegből az c) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.

(4) A bankhitelt biztosító zálogjog (Ptk. 262. §) jogosultjának a követelését az (1) bekezdés d) pontja alapján abban az esetben kell kielégíteni, ha a kötelezett a zálogtárgyhoz a jogosult által nyújtott kölcsönből jutott.

(5) A beviteli kötelezettség alapján a mezőgazdasági szövetkezet közös használatába került ingatlan a gazdálkodó szervezet tartozásainak a kielégítésére nem használható fel.

31. § (1) A 30. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a d) és az e) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg jóváhagyása után harminc napon belül kell kielégíteni.

(2) A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat a 30. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt járadékjellegű követelések egyösszegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni.

32. § A bíróság a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján dönt a költségek viseléséről, a hitelezők követeléseinek kielégítéséről és a bankszámla megszüntetéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére.

33. § (1) A felszámolási eljárás befejezéséről és tartós fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről a bíróság végzéssel határoz. A végzésben a bíróság rendelkezik a gazdálkodó szervezet leányvállalata, illetőleg tröszt esetén a tröszti vállalatok megszüntetéséből is. A végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye; a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(2) A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, továbbá a költségek viseléséről és a kielégítési elsőbbséget élvező hitelezők követeléseinek kielégítéséről.

(3) A végzést a bíróság megküldi a 14. §-ban felsorolt szerveknek.

34. § (1)[40]

(2) Szövetkezet felszámolása esetért a hitelezők követeléseinek teljesítése, valamint a részjegyek összegének felosztása után fennmaradó vagyont - eltérő rendelkezés hiányában - a külön jogszabályban meghatározott szövetkezeti szervnek kell átadni.

(3)[41] Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság felszámolásánál a fennmaradó vagyont a társasági szerződés, részvénytársaság esetében pedig az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kell felosztani.

35. § (1) A gazdálkodó szervezet vagyonából ki nem elégített követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - a 30. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek.

(2)[42] Gazdasági társaság felszámolása esetén az (1) bekezdés szerinti felelősség az államot kizárólag az állami és a szövetkezeti érdekeltség arányában terheli.

(3)[43] Az állam a vele szemben támasztott követeléseket - azok jellegétől függetlenül - pénzben is kielégítheti.

36. § Szövetkezet felszámolása esetén a szövetkezet érdekképviseleti szerve a Kölcsönös Támogatási Alap [7,1985. (II. 9.) MT számú rendelet 2. §] terhére, a külön jogszabályban meghatározott szövetkezeti szerv pedig a részére átadott vagyon erejéig felel azokért a követelésekért, amelyekért az állam a 35. § értelmében felelősséggel tartozik. Amennyiben e követelések kielégítése így sem biztosítható, a fennmaradt követelések kielégítéséért az állam felel.

37. § A 35-36. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a felszámolási eljárás befejezése után keletkezett, illetőleg ismertté vált követelésekre is.

38. §[44] Az egyes jogi személyek vállalata (Ptk. 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat, a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a külön jogszabály alapján felelősséggel tartozó szerv, illetőleg személy felel.

39. § Azokat a követeléseket, amelyekért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolóval szemben lehet érvényesíteni.

A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó eltérő rendelkezések

40. § (1) Lakásszövetkezet (1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet 1. §-a) felszámolása esetén a szövetkezet tulajdonában álló ingatlant - ha az ingatlan tulajdonosai, illetőleg az állandó vagy időleges használat jogával rendelkező tagok másképp nem állapodnak meg - az egyes tulajdonosok, illetőleg tagok érdekeltsége arányában a tulajdonosok vagy tagok közös tulajdonába kell adni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az ingatlanokra (ingatlanrészekre), amelyek a lakásszövetkezet gazdasági tevékenységének céljára szolgálnak.

(2) A hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

Az egyszerűsített felszámolási eljárásra vonatkozó eltérő rendelkezések[45]

40/A. §[46]

(1) Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén a felszámoló a gazdálkodó szervezet vezető állású dolgozói, szövetkezet esetében a tisztségviselői közül jelölhető ki.

(2) A felszámoló a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyásra a megszüntető határozatot hozó szervnek bemutatja; a jóváhagyás megtörténte után azokat a bíróságnak haladéktalanul megküldi.

(3) A bíróság a jóváhagyott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat kézhezvételétől számított nyolc napon belül dönt az egyszerűsített felszámolási eljárás befejezéséről, illetőleg szükség esetén a 29. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.

(4) Ha a felszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére nem elegendő, köteles erről a bíróságot értesíteni. Ebben az esetben a bíróság elrendeli a felszámolási eljárás általános szabályok szerinti folytatását, és kijelöli a felszámolót.

Záró rendelkezések

41. § A törvényerejű rendeletben szabályozott eljárásokban az állami vagyon körébe tartozó követelésről a követelés jogosultja részben vagy egészben lemondhat.

42. § Ha a felszámolási eljárás következtében olyan gazdálkodó szervezet szűnik meg, amelyet nemzetközi szerződés teljesítése érdekében polgári jogi szerződésen alapuló kötelezettség terhel, e kötelezettség teljesítésére a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény és a végrehajtására vonatkozó 1053/1974. (X. 17.) MT számú határozat rendelkezései szerint kell más gazdálkodó szervezetet kijelölni.

43. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1986. szeptember hó 1. napján lép hatályba: rendelkezéseit a hatálybalépése után indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:

a) az egyes vállalatok felszámolásának szabályozása tárgyában kiadott 4247/1949. (IX. 22.) MT számú rendelet és az ezt módosító 113/1950. (IV. 18.) MT számú rendelet, valamint a 35/1958. (V. 21.) Korm. számú rendelet;

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 130/A. §-ának b) pontja, 131. §-ának (2)-(5) bekezdése, továbbá a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 40. §-a (2) bekezdéseben az "és a célrészjegy" szövegrész, 51. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 52. §-ának (2)-(4) bekezdése;

c) a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet 19. §-a, valamint

d) a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. számú törvényerejű rendelet 23. §-ának (2) bekezdése;

e) a részvénytársaságra és a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó jogszabályoknak a csőddel és a felszámolással kapcsolatos rendelkezései.

(3) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy

a) megállapítsa az állami szanálásra vonatkozó szabályokat;

b) szabályozza a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóinak munkaviszonyával, tagsági viszonyával kapcsolatos kérdéseket és ennek során törvényben, törvényerejű rendeletben megállapított rendelkezésektől is eltérhessen.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a felszámolási eljárás során felmerült költségek [30. § (1) bek. a) pont] körének meghatározására.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára