Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1986. évi 11. törvényerejű rendelet

a felszámolási eljárásról

Általános rendelkezések

1. § (1)[1] E törvényerejű rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetekre terjed ki.

(2)[2] E törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a gazdasági társaságokra, ha jogutód nélküli megszűnésük esetén a külön jogszabályok szerint végelszámolásnak van helye.

2. § E törvényerejű rendelet alkalmazásában:

a)[3] gazdálkodó szervezet az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek vállalata (Ptk. 70. §), a leányvállalat és a pénzintézet (Ápt. 31-33. §).

b) hitelező az a jogi személy és magánszemély, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben vagyoni követelése van.

3. § (1)[4] Felszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás megindításakor rendelkezik, továbbá az a vagyona, amelyet a felszámolási eljárás tartama alatt szerez. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni leányvállalata vagyonát, valamint tröszt felszámolása esetén a tröszti vállalatok vagyonát is, továbbá ha a gazdálkodó szervezet gazdasági társaságban vesz részt, az annak vagyonából a gazdálkodó szervezetet megillető vagyoni hányadot.

(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében, tartós használatában) levő ingó és ingatlan, valamint vagyoni értékű jog, továbbá mezőgazdasági szövetkezet (1967. évi III. törvény 2. §) esetében a beviteli kötelezettség alapján a szövetkezet közös használatába került és az állam által ingyenesen, határidő nélküli használatra átengedett ingatlan. Nem minősül a gazdálkodó szervezet vagyonának az a föld, amelyet tartós használatba adott.

(3) A hitelező a felszámolási eljárás során - legkésőbb az eljárás befejezéséig - a bíróság előtt megtámadhatja a gazdálkodó szervezetnek i felszámolás megindítását megelőző hat hónap alatt, továbbá a felszámolási eljárás közzétételéig kötött szerződéseit, ha azok a hitelezők követelésének kielégítését veszélyeztetik.

4. § (1)[5] A felszámolás a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó eljárás.

(2) A felszámolási eljárásban

a) félbeszakadásnak nincs helye,

b) szünetelésre csak a gazdálkodó szervezet és valamennyi hitelező megegyezése alapján kerülhet sor,

c) a bíróság az eljárást csak e törvényerejű rendeletben meghatározott esetben függesztheti fel,

d) a felszámolási eljárás befejezéséről és tartós fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről szóló jogerős végzést törvényességi óvás folytán nem lehet megváltoztatni vagy hatályon kívül helyezni; a Legfelsőbb Bíróság csak a törvénysértést állapíthatja meg.

(3)[6] A felszámolási eljárás során bármikor helye van a hitelezők és a gazdálkodó szervezet közötti egyezségnek.

(4) A felszámolási eljárásban egyebekben - az e törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel - a nemperes eljárás és a Polgári Perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

[7]

5. §[8]

6. §[9]

A felszámolási eljárás megindítása

7. § (1)[10] A felszámolási eljárás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelen.

(2)[11] Egyszerűsített felszámolási eljárásnak van helye, ha - a gazdasági társaság kivételével - a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnéséről a külön jogszabályok szerint határozatot hoztak.

(3)[12] Fizetésképtelen a gazdálkodó szervezet, ha

a) tartozásai meghaladják a vagyonát, vagy

b) a vele szemben támasztott követelések végrehajtása eredménytelen volt,

c) fizetéseit megszüntette.

(4)[13] A felszámolási eljárás kérelem alapján indul meg.

8. § (1)[14] Ha - a gazdasági társaság kivételével - a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnik meg, a megszüntető határozatot hozó szerv a határozat hozatalával egyidejűleg köteles kérni a bíróságtól az egyszerűsített felszámolási eljárás megindításának közzétételét. A megszűnést kimondó határozatban gondoskodni kell a felszámoló kijelöléséről is.

(2)[15] Fizetésképtelenség címén a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérheti, a gazdálkodó szervezet pedig köteles kérni. A kérelemben a fizetésképtelenség tényét valószínűsíteni kell.

(3)[16]

(4)[17] Fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet vezetője (elnök, igazgató, ügyvezető) 8 napon belül köteles kérni a bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását. A bejelentés elmulasztásáért felelősséggel tartozik. A gazdálkodó szervezet vezetője a kérelem benyújtásával egyidejűleg- legfeljebb 8 napos határidővel - köteles a gazdálkodó szervezet vezető testületét összehívni, illetőleg alapító szervét, tröszti vállalat esetén a trösztöt értesíteni.

(5)[18]

(6)[19] Ha a felszámolási eljárás lefolytatását nem a gazdálkodó szervezet kérte, a bíróság a kérelem benyújtásáról értesíti a gazdálkodó szervezetet.

(7)[20] A 7. § (2) bekezdése alapján nem köteles kérni önmaga ellen a felszámolási eljárás lefolytatását a gazdálkodó szervezet, ha fizetőképességének helyreállítása érdekében adósával szemben - legalább a vele szemben támasztott követelések mértékét elérő igény érvényesítése érdekében - felszámolási eljárást kezdeményezett, vagy bírósági végrehajtási eljárás megindítása érdekében kérelmet nyújtott be a bírósághoz, illetve hitelezőjével a követelés teljesítési határidejének vagy a fizetés módjának módosításában megállapodott.

9. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő, vagy

b)[21]

c) egyértelműen megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezet tartós fizetésképtelensége nem áll fenn.

(2) Az elutasító végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(3)[22] Ha a felszámolási eljárás lefolytatását fizetésképtelenség miatt kérték, és a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, a kérelemről a bíróság értesíti az állami szanálási eljárás elrendelésére jogosult szervet.

Fizetésképtelenség megállapítása[23]

10. § (1) A bíróság a kérelem alapján megvizsgálja a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, hitelképességét, a vele szemben támasztott követeléseket és azok végrehajthatóságát.

(2)[24] A bíróság a fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát végzéssel állapítja meg. A végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

11. § (1)[25] Fizetésképtelenség megállapítása esetén a bíróság

- az állami szanálásról szóló 79/1988. (XII. 7.) MT rendelet 1. §-ában meghatározott gazdálkodó szervezet esetében

- megkeresi az állami szanálási eljárás elrendelésére jogosult szervet annak 15 napon belüli közlése iránt, hogy

kívánja-e a gazdálkodó szervezetet szanálni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a bíróság megkeresése után meghiúsult az állami szanálási eljárás és emiatt új felszámolási eljárás indult.

(2) Az állami szanálási eljárás megindítása esetén a bíróság a felszámolási eljárást megszüntet

(3) Az eljárást felfüggesztő, illetőleg megszüntető végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(4)[26]

A felszámolási el járás megindításának közzététel

12. § A bíróság a felszámolási eljárás megindítását a Magyar Közlönyben közzéteszi, ha

a) a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozólag a külön jogszabályok szerint határozatot hoztak, illetőleg

b) a tartós fizetésképtelenség tényének megállapítását követően állami szanálásra nem kerül sor.

13. § A közzétételnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság nevét,

b) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,

c) a felszámolási eljárás megindítását eredményező kérelem benyújtásának időpontját,

d) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a Magyar Közlöny megjelenésétől számított harminc napon belül jelentsék be,

e) a felszámoló nevét, székhelyét,

f) az egyéb lényeges körülményeket.

14. § A felszámolási eljárás közzétételéről a bíróság értesíti:

a) az alapító (létesítő) szervet,

b) az ágazati minisztériumot (országos hatáskörű szervet),

c) a piacfelügyeletet gyakorló szervet,

d) a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet,

e) a pénzügyminisztert,

f) külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet esetében a külkereskedelmi minisztert,

g) a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságát,

h) a cégjegyzéket vezető bíróságot, ha a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékbe bejegyezték,

i) a felszámolással érintett ingatlanok fekvése szerint illetékes földhivatalt,

j) az adóhatóságot,

k) a gazdálkodó szervezet pénzforgalmi (elszámolási) számláját vezető pénzintézetet,

l) az illetékes iparági-ágazati szakszervezetet és a megyei (budapesti) szakszervezeti tanácsot,

m) a Magyar Kereskedelmi Kamarát,

n) feladatkörük szerint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit,

o) a törzskönyvi nyilvántartó hatóságot.

p)[27] a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervet.

15. § (1)[28] A bíróság - az egyszerűsített felszámolási eljárás esetét kivéve - a gazdálkodó szervezet meghallgatása után kijelöli a felszámolót, akit erről a felszámolási eljárás közzétételével egyidejűleg értesít.

(2)[29] Azok körét, akik felszámolóként jelölhetők ki, a Minisztertanács állapítja meg.

(3) A gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolási eljárás megindításának közzétételét követően haladéktalanul köteles a dolgozókat az eljárásról tájékoztatni.

(4) A gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás közzétételének napjával számított leltárral alátámasztott mérleget és eredménykimutatást köteles a felszámolás közzétételétől számított harminc napon belül a felszámolónak átadni.

16. § (1) A felszámolás közzétételével

a) megszűnnek az alapító (létesítő) szervnek a gazdálkodó szervezet vagyonával és megszüntetésével kapcsolatos jogai;

b) a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket csak a felszámoló tehet.

(2)[30]

17. § (1) A felszámolási eljárás közzétételével a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik, de a gazdálkodó szervezettel szemben a - a szerződésben kikötött kamat kivételével - kamat nem érvényesíthető.

(2) A felszámolási eljárásban beszámításnak csak ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében van helye.

(3)[31] A gazdálkodó szervezet ellen a felszámolási eljárás közzétételekor folyamatban levő - felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat fel kell függeszteni és az iratokat a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak kell megküldeni.

(4)[32] A felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést - ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a választottbírósági eljárásokra, amelyekben legalább az egyik fél külföldi. Ez a szabály nem érinti a hitelezőknek azt a kötelezettségét, hogy követeléseiket a bíróságnál bejelentsék [13. § d) pont].

Egyezségi tárgyalás

18. § (1)[33] Fizetésképtelenség miatt indult eljárás esetén a bíróság egyezségi tárgyalást tűz ki.

(2) Az egyezségi tárgyaláson a kielégítési elsőbbséget élvező követelések [30. § (1) bek. a)-c) pont] jogosultjai nem vehetnek részt.

19. § Az egyezségi tárgyalás során a bíróság - figyelembe véve a kielégítési elsőbbséget élvező követeléseket - meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét.

20. § Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a követelések

a) kielégítésének sorrendjében,

b) teljesítési határidejének módosításában,

c) kielégítésének arányában.

21. § Egyezségre csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezségi tárgyaláson részvételre jogosult hitelezők kétharmada,hozzájárul, és követelésük az egyezségi tárgyaláson részvételre jogosultak összes követelésének a felét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - a kielégítési elsőbbséget élvező követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed.

22. § (1)[34] Ha az egyezség folytán gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja.

(2) Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(3)[35] A fizetésképtelenségnek egyezség folytán történt megszűnését a bíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

A felszámoló eljárása

23. § (1) A felszámoló jogosult a gazdálkodó szervezet által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani: erről a piacfelügyeletet gyakorló szervet előzetesen tájékoztatnia kell. Amennyiben a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az eljárás keretében az elállás, illetőleg a felmondás közlésétől számított harminc napon belül érvényesíthető.

(2) A felszámoló nem gyakorolhatja a felmondás, illetőleg az elállás jogát a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre fennálló bérleti szerződések, a bérleti és szerződéses üzemeltetésre vonatkozó szerződések, a tartási és az életjáradéki szerződések, továbbá a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységével összefüggő kölcsönszerződések tekintetében.

24. § (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezet követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti és vagyonát - a jogszabályok keretei között - értékesíti. Szövetkezet felszámolása esetén a felszámoló köteles megkísérelni a vagyonnak szövetkezet részére való értékesítését.

(2) A vagyontárgyakat a forgalomban elérhető legmagasabb áron kell értékesíteni.

(3) A felszámoló köteles megkísérelni - a jogszabályok keretei között - a beviteli kötelezettség alapján mezőgazdasági szövetkezet közös használatába került ingatlannak más gazdálkodó szervezet részére való átadását.

25. § (1) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról.

(2) A felszámoló feladata gondoskodni a gazdálkodó szervezet - művelési kötelezettség alá eső - földjének megműveléséről.

(3) A felszámoló a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló dolgozókkal kapcsolatos intézkedések megtételére a külön jogszabályok rendelkezései szerint köteles. A szakszervezetnek a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogai a felszámoló intézkedéseivel kapcsolatban is irányadók.

26. § (1)[36] A hitelezők érdekeik védelme céljából maguk közül képviselőt, illetőleg képviselőket választhatnak.

(2) A hitelezők képviselője figyelemmel kíséri a felszámoló tevékenységét, kérelmére a felszámoló az eljárásról a képviselőt köteles tájékoztatni. Érdeksérelem, jogsérelem esetén a hitelezők - elsősorban képviselőjük útján - kifogással élhetnek a bíróságnál. Ez a jog a gazdálkodó szervezetet is megilleti.

27. § (1) A bíróság a kifogást a beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles elbírálni; az erre vonatkozó végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül a hitelezők (képviselőjük), illetőleg a gazdálkodó szervezet fellebbezéssel élhetnek.

(2) A bíróság a hitelezők (képviselőjük), illetőleg a gazdálkodó szervezet kifogására vagy hivatalból új eljárást is elrendelhet, az eredeti állapotot helyreállíthatja, valamint a sérelmes helyzetet más módon orvosolhatja.

28. § (1) A felszámolás befejezésekor a felszámoló a bíróság részére felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít.

(2) A felszámolási zárómérleg tartalmazza:

a) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet adósai által fizetett összegeket,

b) a gazdálkodó szervezet vagyontárgyainak értékesítéséből befolyt összeget,

c) a gazdálkodó szervezet megmaradt vagyontárgyainak, valamint harmadik személlyel szemben fennálló követeléseinek értékét,

d) a gazdálkodó szervezettel szemben támasztott követeléseket,

e) a folyamatban levő választottbírósági eljárásban érvényesített követeléseket,

f) a felszámolási eljárás során felmerült költségeket.

A felszámolási eljárás befejezése

29. § (1) A bíróság a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat kézhezvételétől számított nyolc napon belül tárgyalást tűz ki. A tárgyalásra megidézi a hitelezőket, a felszámolót és az eljárásban érdekelt más jogi személyeket, illetőleg magánszemélyeket, továbbá a gazdálkodó szervezetet, és részükre kézbesíti a zárómérleget, valamint a vagyonfelosztási javaslatot.

(2) Ha a felszámolási eljárásban résztvevők közül bármelyik fél a zárómérlegben foglaltakat, illetőleg munkadíj, tartásdíj, életjáradék, baleseti ja, a bíróság további bizonyítást rendelhet el.

30. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a)[37] a felszámolási eljárás során felmerült költségek, valamint a felszámolási eljárás megindítása után a munkabérre, munkadíjra, valamint az állatok takarmányozására nyújtott hitel, továbbá a felszámolási eljárás közzététele után bármely célra nyújtott hitel (a továbbiakban együtt: költség);

b) a gazdálkodó szervezetet terhelő munkabér, illetőleg munkadíj, tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék, táppénz, a mezőgazdasági szövetkezetet terhelő társadalombiztosítási ellátás és földjáradék, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti;

c)[38] az 1987. december 31. napját követően kibocsátott kötvény kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése, így különösen a hibás teljesítésből és a kártérítésből eredő követelések;

d)[39] zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt hat hónappal kikötötték;

e) egyéb követelések.

(2) Ha a vagyon a költség és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség kielégítését követően az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni.

(3) Ha az (1) bekezdés d), illetőleg e) pontjában szereplő követelések kielégítésére elegendő fedezet nincs, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először a d), majd a fennmaradó összegből az c) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.

(4) A bankhitelt biztosító zálogjog (Ptk. 262. §) jogosultjának a követelését az (1) bekezdés d) pontja alapján abban az esetben kell kielégíteni, ha a kötelezett a zálogtárgyhoz a jogosult által nyújtott kölcsönből jutott.

(5) A beviteli kötelezettség alapján a mezőgazdasági szövetkezet közös használatába került ingatlan a gazdálkodó szervezet tartozásainak a kielégítésére nem használható fel.

31. § (1) A 30. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a d) és az e) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg jóváhagyása után harminc napon belül kell kielégíteni.

(2) A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat a 30. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt járadékjellegű követelések egyösszegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni.

32. § A bíróság a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján dönt a költségek viseléséről, a hitelezők követeléseinek kielégítéséről és a bankszámla megszüntetéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére.

33. § (1) A felszámolási eljárás befejezéséről és tartós fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről a bíróság végzéssel határoz. A végzésben a bíróság rendelkezik a gazdálkodó szervezet leányvállalata, illetőleg tröszt esetén a tröszti vállalatok megszüntetéséből is. A végzés ellen a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye; a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(2) A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, továbbá a költségek viseléséről és a kielégítési elsőbbséget élvező hitelezők követeléseinek kielégítéséről.

(3) A végzést a bíróság megküldi a 14. §-ban felsorolt szerveknek.

34. § (1)[40]

(2) Szövetkezet felszámolása esetért a hitelezők követeléseinek teljesítése, valamint a részjegyek összegének felosztása után fennmaradó vagyont - eltérő rendelkezés hiányában - a külön jogszabályban meghatározott szövetkezeti szervnek kell átadni.

(3)[41] Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság felszámolásánál a fennmaradó vagyont a társasági szerződés, részvénytársaság esetében pedig az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kell felosztani.

35. § (1) A gazdálkodó szervezet vagyonából ki nem elégített követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - a 30. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek.

(2)[42] Gazdasági társaság felszámolása esetén az (1) bekezdés szerinti felelősség az államot kizárólag az állami és a szövetkezeti érdekeltség arányában terheli.

(3)[43] Az állam a vele szemben támasztott követeléseket - azok jellegétől függetlenül - pénzben is kielégítheti.

36. § Szövetkezet felszámolása esetén a szövetkezet érdekképviseleti szerve a Kölcsönös Támogatási Alap [7,1985. (II. 9.) MT számú rendelet 2. §] terhére, a külön jogszabályban meghatározott szövetkezeti szerv pedig a részére átadott vagyon erejéig felel azokért a követelésekért, amelyekért az állam a 35. § értelmében felelősséggel tartozik. Amennyiben e követelések kielégítése így sem biztosítható, a fennmaradt követelések kielégítéséért az állam felel.

37. § A 35-36. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a felszámolási eljárás befejezése után keletkezett, illetőleg ismertté vált követelésekre is.

38. §[44] Az egyes jogi személyek vállalata (Ptk. 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat, a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a külön jogszabály alapján felelősséggel tartozó szerv, illetőleg személy felel.

39. § Azokat a követeléseket, amelyekért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolóval szemben lehet érvényesíteni.

A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó eltérő rendelkezések

40. § (1) Lakásszövetkezet (1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet 1. §-a) felszámolása esetén a szövetkezet tulajdonában álló ingatlant - ha az ingatlan tulajdonosai, illetőleg az állandó vagy időleges használat jogával rendelkező tagok másképp nem állapodnak meg - az egyes tulajdonosok, illetőleg tagok érdekeltsége arányában a tulajdonosok vagy tagok közös tulajdonába kell adni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az ingatlanokra (ingatlanrészekre), amelyek a lakásszövetkezet gazdasági tevékenységének céljára szolgálnak.

(2) A hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

Az egyszerűsített felszámolási eljárásra vonatkozó eltérő rendelkezések[45]

40/A. §[46]

(1) Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén a felszámoló a gazdálkodó szervezet vezető állású dolgozói, szövetkezet esetében a tisztségviselői közül jelölhető ki.

(2) A felszámoló a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyásra a megszüntető határozatot hozó szervnek bemutatja; a jóváhagyás megtörténte után azokat a bíróságnak haladéktalanul megküldi.

(3) A bíróság a jóváhagyott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat kézhezvételétől számított nyolc napon belül dönt az egyszerűsített felszámolási eljárás befejezéséről, illetőleg szükség esetén a 29. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.

(4) Ha a felszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére nem elegendő, köteles erről a bíróságot értesíteni. Ebben az esetben a bíróság elrendeli a felszámolási eljárás általános szabályok szerinti folytatását, és kijelöli a felszámolót.

Záró rendelkezések

41. § A törvényerejű rendeletben szabályozott eljárásokban az állami vagyon körébe tartozó követelésről a követelés jogosultja részben vagy egészben lemondhat.

42. § Ha a felszámolási eljárás következtében olyan gazdálkodó szervezet szűnik meg, amelyet nemzetközi szerződés teljesítése érdekében polgári jogi szerződésen alapuló kötelezettség terhel, e kötelezettség teljesítésére a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény és a végrehajtására vonatkozó 1053/1974. (X. 17.) MT számú határozat rendelkezései szerint kell más gazdálkodó szervezetet kijelölni.

43. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1986. szeptember hó 1. napján lép hatályba: rendelkezéseit a hatálybalépése után indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:

a) az egyes vállalatok felszámolásának szabályozása tárgyában kiadott 4247/1949. (IX. 22.) MT számú rendelet és az ezt módosító 113/1950. (IV. 18.) MT számú rendelet, valamint a 35/1958. (V. 21.) Korm. számú rendelet;

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 130/A. §-ának b) pontja, 131. §-ának (2)-(5) bekezdése, továbbá a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 40. §-a (2) bekezdéseben az "és a célrészjegy" szövegrész, 51. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 52. §-ának (2)-(4) bekezdése;

c) a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet 19. §-a, valamint

d) a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. számú törvényerejű rendelet 23. §-ának (2) bekezdése;

e) a részvénytársaságra és a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó jogszabályoknak a csőddel és a felszámolással kapcsolatos rendelkezései.

(3) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy

a) megállapítsa az állami szanálásra vonatkozó szabályokat;

b) szabályozza a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóinak munkaviszonyával, tagsági viszonyával kapcsolatos kérdéseket és ennek során törvényben, törvényerejű rendeletben megállapított rendelkezésektől is eltérhessen.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a felszámolási eljárás során felmerült költségek [30. § (1) bek. a) pont] körének meghatározására.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Számozását módosította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[2] Beiktatta az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[3] Megállapította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[4] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (6) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[5] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[6] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[7] Az alcímet hatályon kívül helyezte az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.01.01.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.01.01.

[9] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.01.01.

[10] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[11] Beiktatta az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[12] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[13] Számozását módosította, az eredeti (4) bekezdést pedig hatályon kívül helyezte az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[14] Megállapította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 1989.01.01.

[15] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (3) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 63. § (6) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[17] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (3) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[18] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 63. § (6) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[19] Számozását módosította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos 1989.01.01.

[20] Beiktatta az 1990. évi XXXV. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.06.04.

[21] Hatályon kívül helyezte az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1989.01.01.

[22] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (5) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[23] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (5) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[24] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (5) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[25] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (4) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 63. § (6) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[27] Beiktatta az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[28] Megállapította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 7. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[29] Megállapította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 7. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 63. § (6) bekezdése. Hatálytalan 1990.03.15.

[31] Megállapította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[32] Megállapította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[33] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (5) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[34] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (5) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[35] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 63. § (5) bekezdése. Hatályos 1990.05.01.

[36] Megállapította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 9. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[37] Megállapította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 10. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[38] Megállapította az 1987. évi 22. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1988.01.01.

[39] Módosította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1989.01.01.

[40] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi VII. törvény 40. § (2) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 1990.03.01.

[41] Megállapította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[42] Beiktatta az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 12. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[43] Számozását módosította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 12. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[44] Megállapította az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[45] Az alcímet beiktatta az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1989.01.01.

[46] Beiktatta az 1988. évi 26. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1989.01.01.

Tartalomjegyzék