62002CJ0239[1]

A Bíróság (második tanács) 2004. július 15-i ítélete. Douwe Egberts NV kontra Westrom Pharma NV és Christophe Souranis, az "Établissements FICS" cégnév alatt és Douwe Egberts NV kontra FICS-World BVBA. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Rechtbank van Koophandel te Hasselt - Belgium. Jogszabályok közelítése - Az EK 28. cikk, valamint az 1999/4/EK és a 2000/13/EK irányelv értelmezése - Az 1999/4/EK irányelv érvényessége - Élelmiszerek címkézése és reklámozása - Az egészségre való utalás tilalma. C-239/02. sz. ügy.

C-239/02. sz. ügy

Douwe Egberts NV

kontra

Westrom Pharma NV és társai

(a Rechtbank van Koophandel te Hasselt [Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Jogszabályok közelítése - Az EK 28. cikk, valamint az 1999/4/EK és a 2000/13/EK irányelv értelmezése - Az 1999/4/EK irányelv érvényessége - Élelmiszerek címkézése és reklámozása - Egészségre való utalás tilalma"

Az ítélet összefoglalása

1. Jogszabályok közelítése - Élelmiszerek címkézése és kiszerelése - Kávé- és cikóriakivonatok - 1999/4 irányelv - Árumegnevezések - Fantázianév vagy kereskedelmi név egyidejű használata - Megengedhetőség

(1999/4 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk)

2. Jogszabályok közelítése - Élelmiszerek címkézése, kiszerelése és reklámozása - 2000/13 irányelv - Nemzeti szabályozás, amely az élelmiszerek címkézése tekintetében tiltja a "fogyásra" és az "orvosi ajánlásokra és igazolásokra" való utalást - Megengedhetetlenség - Igazolás - Hiány

(2000/13 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 18. cikk, (1) és (2) bekezdés)

3. Áruk szabad mozgása - Mennyiségi korlátozások - Azonos hatású intézkedések - Nemzeti szabályozás, amely az élelmiszerek reklámozása tekintetében tiltja a "fogyásra" és az "orvosi ajánlásokra és igazolásokra" való utalást - Megengedhetetlenség - Igazolás - Hiány

(EK 28. és 30. cikk)

1. Úgy kell értelmezni a kávé- és cikóriakivonatokról szóló 1999/4 irányelv 2. cikkének a) pontját, amely szerint az említett irányelv mellékletében felsorolt megnevezések csak az ott szereplő termékekre vonatkoznak, és a kereskedelemben ezeket kell használni, hogy az ezen irányelv mellékletében említett termékek forgalomba hozatala során nem kizárt az árumegnevezés mellett más megnevezések, például kereskedelmi név és fantázianév használata.

(vö. 24. és 29. pont, valamint rendelkező rész 1. pont)

2. Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/13/EK irányelv 18. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a vitatotthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely megtiltja a "fogyásra" és az "orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra" vonatkozó hivatkozásokat az élelmiszerek címkézésében és kiszerelésében.

Azok az élelmiszerek, amelyek címkézése nem tartalmaz az egészségre vonatkozó félrevezető közléseket, megfelelnek az említett irányelvnek, és a tagállamok nem tilthatják meg forgalomba hozatalukat azzal az indokkal, hogy a címkézés szabálytalan. A 2000/13 irányelv ugyanakkor megengedi a tagállamoknak, hogy a vitatott szabályozáshoz hasonló, ezen irányelvnek megfelelő élelmiszerek kereskedelmét tiltó, nem harmonizált nemzeti rendelkezéseket alkalmazzanak, amennyiben ezek a rendelkezések különösen a közegészség és a fogyasztók védelme által igazoltak. Az ilyen szabályozás azonban meghaladja az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(vö. 38?39., 44. és 47. pont, valamint rendelkező rész 2. pont)

3. Az EK 28. és az EK 30. cikkel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a más tagállamokból behozott élelmiszerek reklámozása során megtiltja a "fogyásra" és az "orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra" vonatkozó hivatkozásokat.

Nem zárható ki ugyanis, hogy a behozatal akadályát képezze, ha az érintett gazdasági szereplő az általa különösen hatásosnak tartott reklámozási rendszer feladására kényszerül.

Egyébként a termék jellemzőire vonatkozó reklámozás feltétlen tilalma jellegénél fogva jobban akadályozza a más tagállamokból származó új termékek piacra jutását, mint a fogyasztó által jobban ismert belföldi termékekét.

Az ilyen akadály nem igazolható az emberi egészség védelmével és a megtévesztés elleni küzdelemmel sem, mivel az ehhez hasonló szabályozás meghaladja az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(vö. 52?53., 56. és 59. pont, valamint rendelkező rész 3. pont)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2004. július 15. (*)

"Jogszabályok közelítése - Az EK 28. cikk, valamint az 1999/4/EK és a 2000/13/EK irányelv értelmezése - Az 1999/4/EK irányelv érvényessége - Élelmiszerek címkézése és reklámozása - Az egészségre való utalás tilalma"

A C-239/02. sz. ügyben,

a Bírósághoz a Rechtbank van Koophandel te Hasselt (Belgium) által az EK 234. cikk alapján benyújtott, az e bíróság előtt

a Douwe Egberts NV

és

a Westrom Pharma NV,

Christophe Sourainis, az "Établissements FICS" cégnév alatt,

valamint

a Douwe Egberts NV

és

a FICS-World BVBA

között folyamatban lévő eljárásban az EK 28. cikk értelmezésére, a kávé- és cikóriakivonatokról szóló, 1999. február 22-i 1999/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 66., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 23. kötet, 247. o.) 2. cikkének értelmezésére és érvényességére, és az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 109., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 75. o.) 18. cikkének értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans, a második tanács elnöke, J.-P. Puissochet, J. N. Cunha Rodrigues (előadó), R. Schintgen és N. Colneric bírák,

főtanácsnok: L. A. Geelhoed,

hivatalvezető: M.-F. Contet főtanácsos,

figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:

- a Douwe Egberts képviseletében G. Glas és A. Wilsens advocaten,

- a FICS-World képviseletében Y. Van Wallendael advocaat,

- a belga kormány képviseletében A. Snoecx, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Parlament képviseletében A. Baas és M. Moore, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Unió Tanácsának képviseletében E. Karlsson, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. França és H. M. H. Speyart, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a tárgyalásra készített jelentésre,

a Douwe Egberts NV képviseletében T. Heremans advocaat, a FICS-World BVBA képviseletében Y. Van Wallendael és M. Roosen advocaat, a belga kormány képviseletében J. Devadder és D. Haven, meghatalmazotti minőségben, a Parlament képviseletében A. Baas és M. Moore, a Tanács képviseletében E. Karlsson és B. Driessen, meghatalmazotti minőségben, és a Bizottság képviseletében M. -J. Jonczy és A. Nijenhuis, meghatalmazotti minőségben, szóbeli észrevételeinek a 2003. november 6-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

a főtanácsnok indítványának a 2003. december 11-i tárgyaláson történt meghallgatását követően

meghozta a következő

Ítéletet

1 A Rechtbank van Koophandel te Hasselt 2002. június 28-i határozatával, amely 2002. július 1-jén érkezett a Bírósághoz, az EK 234. cikk alapján előzetes döntéshozatal céljából az EK 28. cikk értelmezésére, a kávé- és a cikória-kivonatokról szóló, 1999. február 22-i 1999/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 66., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 23. kötet, 247. o.) 2. cikkének értelmezésére és érvényességére, valamint az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámjára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 109., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 75. o.) 18. cikkének értelmezésére vonatkozó kérdéseket terjesztett a Bíróság elé.

2 Ezek a kérdések a "DynaSvelte Café" elnevezésű terméknek a belga piacon olyan feltételek között történő forgalomba hozatalával kapcsolatos jogvitában merültek fel, amelyek a Douwe Egberts NV (a továbbiakban: Douwe Egberts) véleménye szerint sértik az élelmiszerek címkézésére és reklámozására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 Az 1999/4 irányelv 2. cikke így rendelkezik:

"A 79/112/EGK irányelv a következő feltételek mellett az e mellékletben meghatározott termékekre érvényes:

a) a mellékletben felsorolt megnevezések csak az ott szereplő termékekre vonatkoznak és a kereskedelemben ezeket kell használni. Adott esetben ezeket a megnevezéseket a következő kifejezések egészítik ki:

- »sűrítmény« vagy »sűrítmény formában«,

vagy

- »folyékony« vagy »folyékony formában«.

[...]"

4 Ugyanezen irányelv 3. cikke így rendelkezik:

"Az e mellékletben meghatározott termékekre a tagállamok nem fogadhatnak el olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyekről ez az irányelv nem rendelkezik."

5 Az 1999/4 irányelv mellékletének 1. pontja, amelynek címe "»Kávékivonat«, »oldódó kávékivonat«, »oldódó kávé« vagy »azonnal oldódó kávé«", többek között így rendelkezik:

"Olyan koncentrált termékek, amelyeket a pörkölt kávéból kizárólag vizes extrakcióval nyernek, kizárva minden savas vagy lúgos hidrolízises eljárást.

[...]

A szilárd vagy sűrítmény állagú kávékivonat csak a kávékivonatból származó anyagokat tartalmazhat. [...]"

6 A 2000/13 irányelv (4), (5), (6) és (8) preambulumbekezdése a következőképpen hangzik:

"(4) Ezen irányelv céljául olyan általános jellegű közösségi szabályok létrehozását kell kitűzni, amelyek horizontálisan alkalmazhatók a forgalomba kerülő összes élelmiszerre.

(5) Speciális, vertikális, csak adott élelmiszerekre alkalmazandó szabályokat a szóban forgó termékekkel foglalkozó rendelkezések keretében kell megállapítani.

(6) Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályoknak elsődlegesen a fogyasztó tájékoztatását és védelmét kell szolgálniuk.

(8) A legmegfelelőbb a részletes címkézés lenne, amely megadja a termék pontos jellegét és jellemzőit, és amely lehetővé teszi a fogyasztó számára a tények teljes ismeretében történő választást, mivel ez akadályozza legkisebb mértékben a szabad kereskedelmet."

7 A 2000/13 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

"A címkézés és az alkalmazott módszerek:

a) nem lehetnek alkalmasak arra, hogy a vásárlót megtévesszék, különösen:

i) az élelmiszer jellemzői és különösen annak természete, azonosítása, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, tartóssága, származása vagy eredete, gyártásának vagy előállításának módja tekintetében;

ii) az élelmiszer olyan hatással vagy tulajdonsággal való felruházása révén, amellyel az nem rendelkezik;

iii) annak sugallása révén, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik, holott minden hasonló élelmiszer rendelkezik ilyen jellemzőkkel;

b) a speciális élelmezési célokra szánt természetes ásványvizekre és élelmiszerekre vonatkozó közösségi rendelkezésekre figyelemmel nem ruházhatnak fel élelmiszereket emberi betegségek megelőzésének, kezelésének vagy gyógyításának tulajdonságával, és ilyen tulajdonságokra nem is hivatkozhatnak."

8 Ezen irányelv 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint az (1) és (2) bekezdés szerinti tilalmakat és korlátozásokat a reklámozásra is alkalmazni kell.

9 Ugyanezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

"A 4-17. cikknek megfelelően, és az azokban foglalt kivételek függvényében, a következő adatokat kötelező külön feltüntetni az élelmiszerek címkézésén:

1) Az árumegnevezés;

[...]"

10 Az említett irányelv 5. cikke így rendelkezik:

"(1) Egy élelmiszer árumegnevezése az a jelölés, amely az ezen élelmiszerre vonatkozó közösségi jogszabályokban szerepel.

[...]

(2) Az árumegnevezés nem helyettesíthető védjeggyel, kereskedelmi névvel vagy fantázianévvel.

[...]"

11 A 2000/13 irányelv 18. cikke szerint:

"(1) A tagállamok nem tilthatják bizonyos élelmiszerek vagy általában az élelmiszerek címkézését és kiszerelését szabályozó nem harmonizált nemzeti rendelkezések alapján olyan élelmiszerek forgalmazását, amelyek megfelelnek az ezen irányelvben megállapított szabályoknak.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az alábbi indokok miatt nem harmonizált nemzeti rendelkezésekre:

- közegészség védelme,

- csalás [helyesen. megtévesztés] megelőzése, hacsak az adott rendelkezések nem sértik várhatóan az ezen irányelvben megállapított definíciókat és szabályokat,

- ipari és kereskedelmi tulajdon, származás-megjelölés, oltalom alatt álló eredetmegjelölés, és a tisztességtelen verseny megelőzése."

A nemzeti szabályozás

12 Az 1987. március 5-i Koninklijk besluit betreffende koffie en koffiensurrogaten (a kávéról és a pótkávéról szóló királyi rendelet) (Moniteur belge, 1987. június 12., 9035. o.) 1. cikke többek között így rendelkezik:

"E rendelet alkalmazásában:

"1º kávé: a kávécserje (a coffea nemzetségből való fajta) megfelelően megtisztított és pörkölt magja; [...]"

13 E királyi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése így hangzik:

"Forgalomba hozatalukkor kizárólag az 1. cikkben említett élelmiszereket szabad az e cikkben megadott meghatározásoknak megfelelő megnevezések bármelyikével ellátni; ezeket pedig kötelező e megnevezések valamelyikével ellátni".

14 Az 1980. április 17-i Koninklijk besluit betreffende de reclame voor voedingsmiddelen (az élelmiszerek reklámozásáról szóló királyi rendelet) (Moniteur belge, 1980. május 6., 5476. o.) 2. cikke így rendelkezik:

"Az élelmiszerek reklámozása során tilos a következők használata:

[...]

3º a fogyásra vonatkozó hivatkozások;

[...]

7º hivatkozások orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre, vagy jóváhagyó nyilatkozatokra, kivéve annak említését, hogy valamely élelmiszer orvosi tanács ellenére nem fogyasztható; [...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15 A Douwe Egberts a "Douwe Egberts" márkanév alatt kávét termel és értékesít a belga piacon. Bírósági eljárást indított a "DynaSvelte Café" elnevezésű termék forgalomba hozatala miatt, amelyet a Westrom Pharma NV állít elő, és amelyet 2001. december 31-ig bezárólag az "Établissements FICS" kereskedelmi név alatt tevékenykedő Christophe Souranis, majd 2002. január 1-től a FICS-World BVBA forgalmazott.

16 A Douwe Egberts a Rechtbank van Koophandel előtti ideiglenes intézkedés iránti eljárásban azt állítja, hogy a termék üvegén, csomagolásán és használati utasításában található közlések - azaz "az abszolút áttörés a testsúly ellenőrzése terén", a "fogyás, a testsúly jobb ellenőrzése, a túlzott zsírlerakódás lassítása" és "az Egyesült Államokban szabadalmaztatott, a Glycemie Research Institute-ban dolgozó Dr. Ann de Wees Allen által kifejlesztett eljárás" - sértik az élelmiszerek reklámozására és címkézésére vonatkozó különböző nemzeti jogszabályok rendelkezéseit.

17 A Rechtbank van Koophandel, mivel úgy ítélte meg, hogy az előtte folyamatban lévő ügy kimenetele a közösségi jog értelmezésétől és az 1999/4 irányelv érvényességétől függ, felfüggesztette eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Az [ ] 1999/4/EK irányelv 2. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az ezen irányelv mellékletében megnevezett termékekre csak az ott előírt megnevezéseket lehet használni, anélkül hogy ezen árumegnevezések mellet más megnevezéseket (például fantázianevet vagy kereskedelmi nevet) lehetne használni, vagy úgy kell-e értelmezni a 2. cikket, hogy az irányelv mellékletében előírt árumegnevezéseket kizárólag az ott említett termékek vonatkozásában lehet felhasználni, de ezen árumegnevezések mellett más megnevezéseket (például fantázianevet vagy kereskedelmi nevet) is lehet használni?

2) Amennyiben a [...] Bíróság véleménye az, hogy az [...] 1999/4/EK irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az ezen irányelv mellékletében megnevezett termékekre kizárólag az ott előírt megnevezéseket lehet felhasználni, anélkül hogy ezen árumegnevezések mellett más megnevezéseket (például fantázianevet vagy kereskedelmi nevet) lehetne használni, nem következik-e ebből, hogy ez az irányelv ellentétes az EK-Szerződés 28. cikkével, amely tilt a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozást és azzal azonos hatású intézkedést, mivel ez az irányelv a fenti értelmezés alapján azon termékek vonatkozásában, amelyek megfelelnek a mellékletében található kávékivonatok meghatározásának:

- kizárja a »kávékivonat«-on vagy az »azonnal oldódó kávé«-n kívül más megnevezések, mint például a »kávé« megnevezés használatát;

- ezáltal a »kávé« megnevezés használatát csak a kávé egyik formájának, nevezetesen a kávébabnak tartja fenn;

- és így mesterségesen védi a kávé piacát más - a kávébabtól eltérő - versengő termékekkel, mint például a kávékivonatokkal és az azonnal oldódó kávéval szemben?

3) A 2000/13/EK irányelv 18. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az irányelv megsértését jelentik, és így nem alkalmazhatók az élelmiszerek címkézéséről és kiszereléséről, valamint reklámozásáról szóló, nem harmonizált nemzeti rendelkezések, amelyek tiltanak bizonyos közléseket, mint például »a fogyásra vonatkozó hivatkozásokat« és »az orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra vonatkozó hivatkozásokat« az élelmiszerek címkézésében és/vagy kiszerelésében és/vagy reklámozásában, amíg ezeket a közléseket az irányelv nem tiltja meg, tekintettel arra, hogy az irányelv (8) preambulumbekezdése kimondja, hogy a legmegfelelőbb címkézés az, amelyik a szabad kereskedelmet a legkevésbé akadályozza?

4) A 2000/13/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a »közegészség védelme« alatt azokat az élelmiszerek címkézéséről, kiszereléséről, valamint reklámozásáról szóló, nem harmonizált nemzeti rendelkezéseket kell érteni, amelyek tiltanak bizonyos közléseket, mint például »a fogyásra vonatkozó hivatkozásokat« és »az orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra vonatkozó hivatkozásokat«?

5) Az EK 28. cikket úgy kell-e értelmezni, hogy egyenértékű intézkedésnek és/vagy az Európai Közösség tagállamai közötti behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásnak kell-e tekinteni az élelmiszerek címkézéséről és kiszereléséről, valamint reklámozásáról szóló olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyeket európai szinten nem harmonizáltak, és amelyek ezért eltérnek a 2000/13/EK irányelvtől annyiban, amennyiben megtiltanak bizonyos, az élelmiszerek címkézésre és/vagy kiszerelésére és/vagy reklámozására vonatkozó közléseket, mint például »a fogyásra vonatkozó hivatkozásokat« és »az orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra vonatkozó hivatkozásokat«, amennyiben ezek a nemzeti rendelkezések:

- egyrészt további terhet jelentenek az élelmiszerek behozatalánál e termékeknek a nemzeti jogszabályokkal való összhangba hozatala miatt, és így akadályozzák a tagállamok közötti kereskedelmet,

és

- másrészt nem alkalmazandók minden gazdasági szereplőre, aki a nemzeti területen tevékenykedik, amennyiben léteznek egészen hasonló termékek (például a kozmetikai termékek), amelyekre sem ezek a rendelkezések, sem ezzel egyenértékű rendelkezések nem alkalmazandók, és ezért ezeket a rendelkezéseket a nemzeti bíróság nem alkalmazhatja?"

Előzetes észrevételek

18 A belga kormány, a Parlament és a Tanács kétségüket fejezik ki a "DynaSvelte Café" természetét illetően, amely szerintük nem teszi lehetővé az 1999/4 irányelv alkalmazását a jelen esetben. A Bizottság hangsúlyozza, hogy ha ez a termék nem általános, hanem különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszer, akkor nem tartozik a 2000/13 irányelv hatálya alá.

19 Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EK 234. cikk által a Bíróság és a nemzeti bíróságok között létrehozott együttműködés keretében kizárólag a jogvitában eljáró és a meghozandó bírói döntésért felelősséget vállaló nemzeti bíróságokra tartozik, hogy mérlegeljék úgy az előzetes döntésnek az ítélethozatalhoz való szükségességét, mint a Bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját (lásd különösen a C-379/98. sz. PreussenElektra-ügyben 2001. március 13-án hozott ítélet [EBHT 2001., I-2099. o.] 38. pontját és a C-438/01. sz., Design Concept ügyben 2003. június 5-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-5617. o.] 14. pontját).

20 Ebben az ügyben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket az azokat előterjesztő bíróság által alapul vett feltételezésekből kiindulva kell megválaszolni, nevezetesen, hogy a "DynaSvelte Café" elnevezésű termék általános élelmiszer, és az 1999/4 irányelv hatálya alá tartozik.

Az első kérdésről

21 A kérdést előterjesztő bíróság első kérdésével lényegében arra vár választ, hogy az 1999/4 irányelv mellékletében említett termékek forgalomba hozatalánál csak az ott felsorolt megnevezéseket szabad-e használni, vagy szabad-e az árumegnevezések mellett más megnevezéseket, például kereskedelmi nevet vagy fantázianevet is használni.

22 Legelőször is meg kell jegyezni, hogy a 2000/13 irányelv általános, horizontális és valamennyi élelmiszerre vonatkozó szabályokat állapít meg, míg az egyedi, vertikális rendelkezéseket, amelyek kizárólag a kávé- és cikóriakivonatokra vonatkoznak, az 1999/4 irányelv állapítja meg.

23 Ebben az összefüggésben az 1999/4 irányelv a 2000/13 irányelv (5) preambulumbekezdésének értelmében ágazati irányelv, és ez utóbbi irányelv fényében értelmezendő.

24 Az 1999/4 irányelv 2. cikkének a) pontja szerint "a mellékletben felsorolt megnevezések csak az ott szereplő termékekre vonatkoznak, és a kereskedelemben ezeket kell használni".

25 Ebből egyrészt az következik, hogy az árumegnevezéseket különösen a "kávékivonat", "oldódó kávékivonat", "oldódó kávé" és "azonnal oldódó kávé" megnevezéseket csak azon termékek forgalomba hozatala során lehet használni, amelyekre az 1999/4 irányelvet alkalmazni kell, másrészt pedig az, hogy ezek felhasználása kötelező.

26 Egyébként, mint azt a Parlament és a Bizottság hangsúlyozta, a 2000/13 irányelv 3. cikke - anélkül, hogy más közlések felhasználását kizárná - felsorolja azokat a közléseket, amelyeknek feltétlenül szerepelniük kell az élelmiszerek címkézésén, ezek között az árumegnevezést.

27 Emellett a 2000/13 irányelv 5. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az árumegnevezés nem helyettesíthető védjeggyel, kereskedelmi névvel vagy fantázianévvel, de nem zárja ki ezek egyidejű használatát.

28 Az 1999/4 irányelv 2. cikke tehát nem tiltja meg fantázianév vagy kereskedelmi név használatát a kötelező árumegnevezés mellett. Az ilyen tilalom korlátozná a fogyasztók tájékoztatását az alapeljárásban érintett termék jellemzőiről, és ellentétes lenne a 2000/13 irányelv (6) preambulumbekezdésében felsorolt célok egyikével.

29 Ezért az első kérdésére az a válasz, hogy az 1999/4 irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az ezen irányelv mellékletében említett termékek forgalomba hozatala során nem kizárt az árumegnevezés mellett más megnevezések, például kereskedelmi név és fantázianév használata.

A második kérdésről

30 Az 1999/4 irányelv 2. cikkének érvényességére vonatkozó kérdést az azt előterjesztő bíróság csak arra az esetre tette fel, ha az első kérdés megválaszolásakor a Bíróság ezt a rendelkezést úgy értelmezte volna, hogy az ezen irányelv mellékletében említett termékek vonatkozásában tilos az árumegnevezés mellett más megnevezések használata.

31 Tekintettel az első kérdésre adott válaszra, a második kérdést nem szükséges megválaszolni.

A harmadik, negyedik és ötödik kérdésről

32 E kérdésekkel, amelyeket együtt kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy ellentétes-e az EK 28. cikkel, valamint a 2003/13 irányelv 18. cikkének (1) és (2) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozás, amely megtiltja "a fogyásra vonatkozó hivatkozásokat" és "az orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra" vonatkozó hivatkozásokat az élelmiszerek címkézésében, kiszerelésében és reklámozásában.

33 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, hogy az 1980. április 17-i királyi rendelet a vitatott közléseket nemcsak az élelmiszerek reklámozásában, hanem azok címkézésében is megtiltja.

34 Amint azt a Bíróság a C-241/89. sz. SARPP-ügyben 1990. december 12-én hozott ítéletének (EBHT 1990., I-4695. o.) 15. pontjában megállapította, az irányelv címkézésre vonatkozó előírásai egy lényeges ponton különböznek a reklámozására vonatkozó előírásoktól. Általános és horizontális jellegéből adódóan az irányelv megengedi a tagállamoknak, hogy az általa elrendelt szabályok mellett kiegészítő szabályokat tartsanak hatályban vagy fogadjanak el. A címkézés terén a tagállamoknak így meghagyott hatáskör határait az irányelv maga állapítja meg, mivel 18. cikkének (2) bekezdésében kimerítően felsorolja azokat az okokat, amelyek indokolhatják azon nem harmonizált nemzeti előírások alkalmazását, amelyek tiltják az irányelvnek megfelelő élelmiszerek kereskedelmét. A 2000/13 irányelv 18. cikke azonban nem alkalmazható a reklámozásra. Következésképpen a kérdést, hogy e téren a közösségi joggal ellentétes-e az irányelv szabályait kiegészítő nemzeti szabályozás, az EK-Szerződésnek az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezései, különösen az EK 28. és az EK 30. cikk fényében kell megvizsgálni.

35 A kérdéses nemzeti szabályozás vizsgálatánál különbséget kell tenni aszerint, hogy az élelmiszerek címkézéséről vagy reklámozásáról van-e szó.

Az élelmiszerek címkézéséről

36 A 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja tilt minden, emberi betegségekre vonatkozó közlést függetlenül attól, hogy félrevezetheti-e a fogyasztót vagy sem, valamint azokat a közléseket is, amelyek ugyan nem betegségekre, hanem az egészségre vonatkoznak, de félrevezetőnek bizonyulnak (lásd a C-221/00. sz., Bizottság kontra Ausztria ügyben 2003. január 23-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-1007. o.] 35. pontját és a C-421/00., C-426/00. és C-16/01. sz., Sterbenz és Haug egyesített ügyekben 2003. január 23-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-1065. o.] 28. pontját).

37 A 2000/13 irányelv 18. cikkének (1) bekezdése nem teszi lehetővé a tagállamoknak, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek tiltják az ezen irányelvnek megfelelő élelmiszerek kereskedelmét.

38 Következésképpen azok az élelmiszerek, amelyek címkézése nem tartalmaz egészségre vonatkozó félrevezető közléseket, megfelelnek a 2003/13 irányelvnek, és a tagállamok nem tilthatják meg forgalomba hozatalukat azzal az indokkal, hogy a címkézés szabálytalan (a fent hivatkozott Bizottság kontra Ausztria ügyben hozott ítélet 37. pontja és a fent hivatkozott Sterbenz és Haug egyesített ügyekben hozott ítélet 30. pontja).

39 Amint az a jelen ítélet 34. pontjában megállapításra került, a 2000/13 irányelv ugyanakkor megengedi a tagállamoknak, hogy az ezen irányelvnek megfelelő élelmiszerek kereskedelmét tiltó, nem harmonizált nemzeti rendelkezéseket alkalmazzanak, amennyiben ezek a rendelkezések a 18. cikk (2) bekezdése alapján indokoltak, anélkül hogy szükséges lenne ezeket a rendelkezéseket az EK 28. és az EK 30. cikk alapján megvizsgálni. Az ott felsorolt okok között szerepel a közegészség védelme és a fogyasztóvédelem.

40 Amennyiben az 1980. április 17-i királyi rendelet vitatott rendelkezései abszolút tilalmat állítanak fel a "fogyásra" és az "orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra" vonatkozó hivatkozások tekintetében - függetlenül attól, hogy ezek alkalmasak-e a fogyasztók megtévesztésére, és feltéve, hogy ezek nem emberi betegségekre vonatkoznak - olyan nem harmonizált nemzeti rendelkezéseknek tekintendők, amelyeknek a közösségi joggal való összeegyeztethetősége indokaiktól és az arányosság elvének tiszteletben tartásától függ.

41 A 2000/13 irányelv 2 cikkének (1) bekezdése ugyan egyrészről tilt minden, az emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó félrevezető közlést, azonban meg kell állapítani, hogy a közegészség védelmével - feltéve, hogy az adott helyzetben egyáltalán elképzelhetőek egészségügyi kockázatok - nem lehet indokolni a kérdéses nemzeti jogszabályokhoz hasonló, az áruk szabad mozgását ilyen mértékben korlátozó szabályozást (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Ausztria ügyben hozott ítélet 48. pontját és a fent hivatkozott Sterbenz és Haug egyesített ügyekben hozott ítélet 37. pontját).

42 Az egészségre vonatkozó ilyen típusú, fennmaradó kockázatok megszüntetése ugyanis kevésbé korlátozó intézkedések útján is megvalósítható, különösen azáltal, hogy kétség esetén az érintett termék gyártóját vagy forgalmazóját kötelezik a címkézésen szereplő állítások helytállóságának bizonyítására (lásd a C-77/97. sz. Unilever-ügyben 1999. január 28-án hozott ítélet [EBHT 1999., I-431. o.] 35. pontját és a fent hivatkozott Sterbenz és Haug egyesített ügyekben hozott ítélet 38. pontját).

43 Azzal a következménnyel járna az élelmiszerek címkézésében bizonyos, fogyásra vagy orvosi ajánlásokra vonatkozó közlések szerepeltetésének feltétlen tilalma anélkül, hogy az egyes esetekben meg kellene vizsgálni, vajon ezek a közlések ténylegesen alkalmasak-e a vásárlók megtévesztésére, hogy az e közlésekkel ellátott élelmiszereket Belgiumban nem lehetne szabadon forgalmazni még akkor sem, ha e közlések nem lennének félrevezetők.

44 Az ilyen intézkedés meghaladná a cél eléréséhez, a fogyasztóknak a megtévesztéssel szembeni védelméhez szükséges mértéket, ezért a 2000/13 irányelv 18. cikkének (2) bekezdése alapján nem lenne indokolt.

45 Azokban az esetekben pedig, amikor a szóban forgó közlések tudományosan megalapozottak, olyan lényeges információkat szolgáltatnak, amelyek pontosan arra alkalmasak, hogy a fogyasztó eldönthesse: megveszi és elfogyasztja-e a terméket vagy sem.

46 Végezetül pedig azokban a kétséges esetekben, amelyekben nehéz bizonyítani egyes közlések félrevezető jellegét, emlékeztetni kell arra, hogy a nemzeti bíróság feladata, hogy a megfelelően tájékozott, figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó feltehető elvárásainak figyelembe vételével saját meggyőződését kialakítsa (lásd különösen a C-465/98. sz. Darbo-ügyben 2000. április 4-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-2297. o.] 20. pontját, és a fent hivatkozott Sterbenz és Haug egyesített ügyekben hozott ítélet 43. pontját).

47 Az élelmiszerek címkézése vonatkozásában tehát a harmadik, negyedik és ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2000/13 irányelv 18. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a vitatotthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely megtiltja a "fogyásra" és az "orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra" vonatkozó hivatkozásokat az élelmiszerek címkézésében és kiszerelésében.

Az élelmiszerek reklámozásáról

48 Ami a nemzeti szabályozásnak az élelmiszerek reklámozására vonatkozó részét illeti, ki kell emelni, hogy ez a szabályozás egyrészt azonos a címkézésre vonatkozó szabályozással, másrészt a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének rendelkezései ugyanezen irányelv 2. cikke (3) bekezdése b) pontjának értelmében a reklámozásra is vonatkoznak.

49 Így a jelen ítélet 36. és 40. pontjában megállapítottakra figyelemmel a "fogyásra" és az "orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra" vonatkozó közlések feltétlen tilalmát a 2000/13 irányelv által nem harmonizált szabályozásnak kell tekinteni.

50 Az áruk szabad mozgása a tagállamok között az EK-Szerződés alapvető elve, amely abban fejeződik ki, hogy az EK 28. cikk szerint a tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

51 Amint a Bíróság ítéletében már megállapította, ezek a nemzeti rendelkezések, amelyek meghatározott értékesítési formákat korlátoznak vagy megtiltanak, csak akkor nem tartoznak az EK 28. cikk hatálya alá, ha nem akadályozzák a más tagállamból származó termékek piacra jutását, vagy azt nem teszik számukra nehezebbé, mint a belföldi termékekét (a C-267/91. és C-268/91. sz., Keck és Mithouard egyesített ügyekben 1993. november 24-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-6097. o.] 17. pontja).

52 Hangsúlyozni kell azonban, hogy Belgiumban korlátozást szenvedne az olyan élelmiszerek piacra jutása, amelyeket azon más tagállamokban állítottak elő és hoztak forgalomba, ahol a 2003/13 irányelv rendelkezéseinek megfelelően az egészségre vonatkozó nem félrevezető közlések megengedettek. Nem zárható ki ugyanis, hogy a behozatal akadályát képezze, ha az érintett gazdasági szereplő az általa különösen hatásosnak tartott reklámozási rendszer feladására kényszerül (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott SARPP-ügyben hozott ítélet 29. pontját).

53 Egyébként a termék jellemzőire vonatkozó reklámozás feltétlen tilalma jellegénél fogva jobban akadályozza a más tagállamokból származó új termékek piacra jutását, mint a fogyasztó által jobban ismert belföldi termékekét (lásd ebben az értelemben a C-405/98. sz., Gourmet International Products ügyben 2001. március 8-án hozott ítélet [EBHT 2001., I-1795. o.] 21. pontját).

54 A nemzeti szabályozásban előírt tilalom tehát a közösségen belüli kereskedelem olyan akadályát képezi, amely az EK 28. cikk hatálya alá tartozik.

55 Ilyen akadályt csak az EK 30. cikkben felsorolt közérdek, többek között az emberek egészségének és életének védelme, illetve - többek között - a fogyasztók védelmét szolgáló, feltétlenül érvényesítendő követelmények egyike indokolhat. Az ilyen akadályoknak ezen kívül alkalmasnak kell lenniük az általuk elérni kívánt cél megvalósítására, és nem szabad meghaladniuk az e cél eléréséhez szükséges mértéket (lásd ebben az értelemben a C-34/95., C-35/95. és C-36/95. sz., De Agostini és TV-Shop egyesített ügyekben 1997. július 9-én hozott ítélet [EBHT 1997., I-3843. o.] 15. pontját).

56 A kérdéses nemzeti szabályozás reklámozásra vonatkozó részének igazolására felhozott indokok, nevezetesen az egészség védelme és a megtévesztés elleni küzdelem, megegyeznek az e szabályozás címkézésre vonatkozó részének igazolására előterjesztett indokokkal. A jelen ítélet 41-45. pontjában ismertetett okok miatt ezek az érvek nem fogadhatók el.

57 Mindazonáltal - ellentétben az olyan nemzeti szabályozással, amely a címkézés vonatkozásában ellentétes a 2000/13 irányelvvel, és amelyet így nem lehet alkalmazni sem a behozott élelmiszerekre, sem a belföldi eredetű élelmiszerekre - amennyiben a nemzeti szabályozás a reklámozás vonatkozásában ellentétes az EK 28. és az EK 30. cikkel, alkalmazása csak a behozott élelmiszerek tekintetében tilos, a belföldi eredetű élelmiszerek tekintetében nem (a fent hivatkozott SARPP-ügyben hozott ítélet 16. pontja).

58 Mivel az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint az alapeljárás behozott élelmiszereket nem érint, a nemzeti bíróság feladata megvizsgálni, hogy a nemzeti jog mennyiben kívánja meg, hogy a belföldi gazdasági szereplő ugyanazon jogokat élvezhesse, mint amelyeket a közösségi jog alapján a más tagállamból származó gazdasági szereplő élvezne ugyanabban a helyzetben (lásd ebben az értelemben a C-448/98. sz. Guimont-ügyben 2000. december 5-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-10663. o.] 23. pontját).

59 A fentiek figyelembevételével a harmadik, negyedik és ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az élelmiszerek reklámozása tekintetében az EK 28. és az EK 30. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely más tagállamokból behozott élelmiszerek reklámozása során megtiltja a "fogyásra" és az "orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra" vonatkozó hivatkozásokat.

A költségekről

60 A Bíróságnál észrevételt előterjesztő belga kormány, a Parlament, a Tanács, valamint a Bizottság részéről felmerült költségeket nem kell megtéríteni. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján

A BÍRÓSÁG (második tanács)

a Rechtbank van Koophandel 2002. június 28-i határozatával hozzá intézett kérdéseire válaszolva a következőképpen határozott:

1) A kávé- és cikóriakivonatokról szóló, 1999. február 22-i 1999/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az ezen irányelv mellékletében említett termékek forgalomba hozatala során nem kizárt az árumegnevezés mellett más megnevezések, például kereskedelmi név és fantázianév használata.

2) Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a vitatotthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely megtiltja a "fogyásra" és az "orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra" vonatkozó hivatkozásokat az élelmiszerek címkézésében és kiszerelésében.

3) Az EK 28. és az EK 30. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a más tagállamokból behozott élelmiszerek reklámozása során megtiltja a "fogyásra" és az "orvosi ajánlásokra, igazolásokra, nyilatkozatokra, véleményekre vagy jóváhagyó nyilatkozatokra" vonatkozó hivatkozásokat.

Timmermans Cunha Rodrigues Puissochet

Schintgen Colneric

Kihirdetve Luxembourgban, a 2004. július 15-i nyilvános ülésen.

R. Grass C. W. A. Timmermans

hivatalvezető a második tanács elnöke

* Az eljárás nyelve: holland.